Belföld

Kedvező a tanár-diák arány az iskolákban

Hallgatóként jelentős ösztöndíjat, a képzés végén pedig állásajánlatot kapnak a pedagógusnak tanulók

Nemzetközi összehasonlításban nagyon jól állunk az egy pedagógusra jutó gyereklétszámot ille­tően – derült ki a KSH friss oktatási adataiból. A 2021/22-es tanév statisztikái szerint az általános iskolákban kevesebb lett a diák, egyre többen jelentkeznek viszont a felsőoktatásba, és többen tanulnak a doktori képzésekben is.

Kedvező a tanár-diák arány az iskolákban
Jelentősen nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma 2010 óta
Fotó: MH/Purger Tamás

Kedvezően alakulnak a hazai oktatás mutatói a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A napokban közzétett számokból kiderül, hogy bár ismét csökkent néhány száz fővel az általános iskolai pedagógusok létszáma, még mindig kimondottan jó a tanár-diák arány a magyar iskolákban. A 2021/22-es tanévben 74 és fél ezer pedagógus jutott összesen 723 822 általános iskolásra, vagyis egy tanárnak átlagosan 9,7 diákra kell egyszerre figyelnie. Ez a szám nemzetközi összehasonlításban nagyon jónak számít, mert sok európai országban 16–18 körül mozog az arány. A 2019-es Eurostat-adatok szerint Franciaországban vagy Csehországban 18, Romániában pedig 19,4 tanuló jutott egy tanárra, vagyis csaknem kétszer annyi, mint nálunk. Az uniós átlag általános iskolákban 13,5.

Magyarországon jelenleg összesen 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Elmondható, hogy az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és az általános iskolák tanulóinak száma, nőtt viszont a középfokú intézményekben tanulóké és a felsőoktatásban a hallgatóké.

A korai iskolaelhagyók – vagyis az oktatásból idő előtt, végzettség nélkül kilépők – aránya jelenleg 12 százalék, ez 0,1 százalékkal alacsonyabb, mint a 2020-as tanévben.

A felsőoktatásba a korábbinál többen jelentkeztek: a tavalyi 69 ezer helyett ezúttal 71 668 fő akart bekerülni az egyetemekre, amelyek háromezerrel több fiatalt vettek fel, mint 2020-ban. A felvételizők mintegy háromnegyede (74,1 százaléka) járt sikerrel, míg az elmúlt években rendre hetven százalék alatt maradt a bekerülési ráta. A felsőoktatásban összesen 293 566 fő tanul a 2021/22-es tanévben, hatezerrel többen, mint a megelőző tanévben. Örvendetes, hogy alap- és mesterképzésen, sőt a doktori képzéseken is emelkedett a hallgatói létszám, a doktori fokozat megszerzéséért jelenleg több mint tízezren küzdenek.

Az egyetemek és főiskolák idén szeptemberben induló képzéseire csaknem 12 ezer fiatal adott be jelentkezést pedagógusképzésre. A leendő óvodapedagógusok, tanítók és tanárok számára speciális ösztöndíjrendszert biztosít az állam. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj tanulmányi eredménytől és a választott szakterülettől függően havi 25, 50 és 75 ezer forintot és a program végén a pályakezdő pedagógusoknak állást is kínál valamelyik állami intézményben. A kiemelten támogatott szakok közé tartozik az informatikatanár, a matematikatanár, a testnevelő tanár, a biológiatanár, a fizikatanár, a kémiatanár, a technika-, életvitel- és gyakorlattanár, valamint a természetismeret-környezettan tanár.

A Klebelsberg-ösztöndíjakra 2020-ig már több mint 3,5 mil­liárd forintot költött el a kormány. Rétvári Bence államtitkár korábbi közlése szerint 2010 óta csaknem harminc százalékkal nőtt a pedagóguspályára felvételizők száma.

A köznevelésben 2020-ban tíz százalékkal, majd idén januárban újabb tíz százalékkal emelték a fize­téseket, és a kormány ígérete szerint a következő két évben is plusz tíz-tíz százalékot tesznek hozzá a bérekhez. Sőt ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelezte: tárgyalóasztalhoz ülnek a tanárok képviseleteivel, és ha a gazdaság teljesítőképessége engedi, akkor még az is elképzelhető, hogy a kormány az előzetesen ígértnél nagyobb mértékű emelést is tud biztosítani az oktatási ágazatban.

A szakképzésben 2020-ban átlagosan harminc százalékkal emelték a fizetéseket, és az oktatók kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Az új teljesítményértékelési rendszer alap­ján az iskolaigazgatók egyéni bérmegállapodásokat köthetnek. Az új bérezési és értékelési rendszer népszerűnek bizonyult: a KSH adatai szerint mind a szakképző iskolákban, mind a technikumokban emelkedett a tanárok létszáma.

Kapcsolódó írásaink