Törvénytelenségre készülhetnek Gyurcsányék

Napirend előtt Hollik István (KDNP) visszatért Gyurcsány Ferenc hétfői felszólalására, amelyben a DK elnöke előre törvénytelennek és erkölcstelennek minősítette a kétharmados győzelem után hamarosan felálló, új kormányt.

A szemkilövető, bukott miniszterelnök a jelenlegi „erőszakos„ hatalomról beszélt, mondván „a fenyegetettség megfosztja a nemzetet a racionális döntés képességétől”. Hollik István tegnap kifejtette: „Azt gondolná az ember, hogy a választási eredmények után ki-ki elvégzi a házi feladatot. A baloldalon érdemes lenne elemezni, mi volt a vereség oka. De ez a történelmi vereség sem volt elegendő ahhoz, hogy önvizsgálatot tartsanak. Miniszterelnök-jelöltjük a választókat hibáztatja, valódi vezetőjük pedig az egész magyar demokráciát törvénytelennek nevezi. Igazán pikáns ezt tőle hallani, aki az elmúlt harminckét évben egyedülálló módon a magyar rendőrséget a magyar emberek ellen fordította. Pikáns attól, aki a választás után titokban bevallotta elvtársainak, hogy csalással nyertek, majd miután ez kiderült, semmi következménye nem lett”.

Az ellenzéki szavazatszámlálók elmondták, hogy nem voltak visszaélések a választáson – idézte fel a KDNP-s képviselő, hozzáfűzve, „Gyurcsány tisztánlátását ez nem zavarta meg”, és most irányt mutat... A baloldali képviselők a munkahelyükre nem akarnak bejönni – folytatta Hollik. Szerinte Hadházyt valaha „közveszélyes munkakerülőnek” nevezték volna, hiszen már közölte, hogy „esze ágában sincs bejárni akkor sem, ha majd leteszi az esküt”. A világban válság van, össze kellene fogni a nemzet megerősítése érdekében, ehelyett trükközgetnek, több frakciót hoznak létre kevesebb képviselőből a magasabb támogatás miatt, aztán nem jönnek be – összegzett Hollik István, felszólítva az ellenzéket, hogy a negyedik kétharmad után ne tartsák meg Gyurcsány iránymutatását.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára leszögezte: az Országgyűlési törvény szerint „a képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában„, a szavazásokon köteles jelen lenni. Tehát ez nemcsak morális kötelesség, hanem törvény is előírja. „A Gyurcsány-párt és tagozatai törvénytelennek tekintik a kormányt, ez azt vetíti előre, hogy törvénytelenségre készülnek, és ezt igyekeznek ideológiailag megalapozni” – vélte az államtitkár. Emlékeztetett: „Gyurcsányista jogászok korábban elmagyarázták már, hogy az Alaptörvényt sem kell figyelembe venni. Most is ez történik. A saját mandátumukat törvényesnek tekintik, az ellenfélét nem, ez nem fair” – fogalmazott Répássy.

Tordai Bence (Párbeszéd) súlyos megélhetési válságot és létbizonytalanságot emlegetett, amellyel szemben szerinte „a kormány tétlen és tehetetlen”, „az ársapkák rendszere nem jelent megoldást”. Közölte: hazánk „adópokol a hétköznapi embereknek”. Áfacsökkentést és családipótlék-emelést szorgalmazott, elsősorban pedig az alapjövedelem bevezetését.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára rámutatott: a magyar gazdaság erősödik, több mint nyolcszázalékos a növekedés mértéke, a foglalkoztatási szint újra rekordot döntött. Óvta a baloldalt attól, hogy az árstopokat támadják. Rámutatott továbbá, hogy sosem szavazták meg az áfacsökkentéseket, ezért hiteltelen a követelésük. Az alapjövedelemmel kapcsolatban elmondta, hogy Finnországban sem vált be, illetve felszólította Tordait, mondjon olyan példákat, ahol ez jól működő gyakorlat, azaz a magas foglalkoztatási szintet is fenn tudják tartani a munka nélkül mindenkinek járó alapjövedelem ellenére.

Érdekes módon ugyanazt a témát választotta a Mi Hazánk vezérszónoka, Szabadi István és a jobbikos Sas Zoltán: a rendvédelmi dolgozók alacsony fizetéséről és pályaelhagyásáról beszéltek. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára köszönetet mondott a rendőrségnek, amiért „Magyarország Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa”, felére csökkent a bűncselekmények száma, minden településen van már rendőr, „javult a belbiztonság”. A határok megvédésében is eredményes erőfeszítéseket tesz a rendőrség a honvédséggel összefogva, valamint a járvány elleni védekezésben is jelentős szerepet játszottak. Megemlítette a hathavi fegyverpénzt és a tízszázalékos illetményemelést. „Bízom benne, hogy az ön által jósolt leszerelési hullám nem valósul meg” – mondta a jobbikos képviselőnek, megjegyezve, „tovább növeljük a juttatásokat”.

Gurmai Zita (MSZP) a hosszú várólistákat kifogásolta, és azt, hogy a járvány alatt „sokan nem fértek hozzá a szűrővizsgálatokhoz”, szerinte ez rombolja az egészségügybe vetett bizalmat. Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: „Már nem ül itt a kamuvideós Korózs Lajos, aki hősként és mentősként mutatott be valakit, aki egyik sem volt, és azt állította, olyan betegeket küldtek el a kórházból, akik aztán meghaltak. Ha valamivel lehet rombolni a bizalmat, az ez” – mutatott rá az államtitkár. Hangsúlyozta: a járvány elleni védekezésben bizonyítottak az egészségügyi dolgozók, a többlethalálozási adatok alapján sikeresebb volt a védekezés, mint az uniós átlag. Más országokhoz képest a szűrővizsgálatok is rövidebb ideig szüneteltek – közölte.

Lőcsei Lajos, a Momentum roma képviselője az esélyteremtő programokat hiányolta, azok számára, akik „nem tűző napon barnultak, hanem ugyanolyan cigány emberek, mint én vagyok”. „Az egész eddigi életem arról szólt, hogyan kell megfelelnem a többségi társadalomnak” – panaszolta, az együttérzés hiányával, szociális érzéketlenséggel vádolva a kormányt. Kontrát Károly válaszában a nemzeti felzárkózási stratégiáról beszélt, ezen alapulnak a 2021–27 közötti uniós felzárkóztatási fejlesztések is, szerinte a pozitív hatások már megmutatkoznak. Kétszer annyi roma dolgozik, mint 2015-ben – hangsúlyozta az államtitkár. Szólt a Biztos kezdet gyerekházakról és a tanodákról is, valamint kitért az Út a diplomához programra.