Parttalan „orbánozás” és „putyinozás” a baloldalon

Az új ciklusban három egymástól eltérő alapállás figyelhető meg az Országgyűlésben. Míg a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja megkezdte a felkészülést a törvényalkotásra, cselekvési terveket mutatott be, addig a baloldal egyelőre keresi a hangját, tartalmi politika továbbra sincs, a Mi Hazánk Mozgalom viszont a kormánykritika mellett törvényjavaslatokat is benyújtott – értékelte lapunknak a parlamenti szezonnyitót Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.

A politológus úgy véli, míg a jobboldalon magabiztosságot, tettrekészséget, terveket és megvalósítandó célokat látunk, addig a hat részre szakadt összefogás vezetői­től csak parttalan „orbánozás” és „putyinozás” hallható. A baloldali pártok – a DK kivételével – szervezeti és vezetői válsággal küzdenek, nincs világos mondanivalójuk, a Jobbikban pedig napvilágra került botrány tovább gyengíti a hitelességet – tette hozzá. Mint fogalmazott, Jakab Péter újraválasztásával a volt radikális pártnak nincs jövője, hisz ma már nem tudja magát megkülönböztetni a kívülről irányított, globalista érdekeket képviselő hazai baloldaltól.

A legújabb uniós embargóterv kapcsán Nagy Ervin megjegyezte, a kormány minden nemzetközi fórumon harcol a magyar energiabiztonságért, illetve az Oroszországgal szemben tervezett olajembargó ellen. Ursula von der Leyen Orbán Viktornál járt, majd a miniszterelnök telefonon egyeztetett a francia elnökkel is – elevenítette fel a történéseket –, tehát jól láthatóan nagy a nemzetközi nyomás a magyar kormányon, hogy engedjen a kérdésben, de a héten az is kiderült, hogy a magyar álláspontnak egyre több támogatója van az unióban. A vétó belengetésével a kormány egyelőre elérte célját, megmarad az energiabiztonság, így a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, ám az elemző szerint a politikai nyomásgyakorlás nem fog csökkenni ezen a héten sem.

Áttérve az ellenzékre hangsúlyozta, nem vonták le a legfontosabb tanulságokat a választási kudarcból, így ezúttal sem álltak a szuverenista álláspont és magyar embereket segítő intézkedések mellé. A parlamentben egyelőre csak a Mi Hazánk Mozgalom támogatja egyértelműen az olajembargóval szembeni vétót, a többi pártban ismét zavart, a háborúval kapcsolatos politikára emlékeztető, összevissza beszédek hallhatók.

Orbán Viktor leendő kormánynévsora kapcsán Nagy Ervin kifejtette, a kormányfő először kijelölte az ország előtt álló legfontosabb feladatokat, és ehhez keresett minisztereket. Rámutatott, a koncepcióból jól kiolvasható Orbán Viktor álláspontja, miszerint a veszélyek évtizede áll előttünk. Reagálnunk kell arra, hogy szomszédunkban háború dúl, egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Az új kormány legfontosabb feladata így az lesz, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket, a békét, munkahelyeket, az adócsökkentéseket, a jóléti intézkedéseket és az ország biztonságát. Az új kormány szerkezetében, összetételében és működésében is hatékonyabb és gyorsabb cselekvésre lesz képes – vélekedett az elemző.

Novák Katalin ünnepélyes keretek között megtartott beiktatását a múlt hét legfontosabb eseményeként értékelte Nagy Ervin. Az államfő tíz pontban foglalta össze Magyarország számára az ukrajnai háború jelentését, és bejelentette, hogy holnap Varsóba látogat. Novák Katalin világossá tette, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és elítéljük az agressziót, továbbá meg kell próbálnunk közvetítőként is fellépni a béke érdekében. A köztársasági elnök legfontosabb feladatának a családbarát ország megteremtése mellett a szuverenista magyar álláspont nemzetközi megismertetését és megértetését tartja – hívta fel a figyelmet a politológus. Ezzel új szimbolikus tartalmat, illetve ebből eredő, értékelvű célokat adhat a rendszerváltozás óta felfogásában sokat változott hivatalnak.