Belföld

Karácsony Budapestjét csak a kormány zöldíti

Igencsak bele kellene húznia a főpolgármesternek, ha ígéretlistája végére szeretne érni 2024-ig

A főpolgármesteri ciklus félidejénél járva megnéztük, mit ígért Karácsony Gergely a budapestieknek a megválasztásakor. Általánosságban az látható, hogy a főpolgármester az ígéretei betartásához szükséges fejlesztések egy részét nem valósította meg, a hátralévő idő pedig egyre csak fogy.

Karácsony Budapestjét csak a kormány zöldíti
Igénytelenség a Blaha Lujza téren is
Fotó: MH/Katona László

„Az elmúlt két és fél év semmi másról nem szólt, mint kommunikációs városvezetésről. Olyan érzése van a budapestieknek, hogy a főpolgármester alapvetően a Face-bookon éli az életét és ott teljese-dik ki, hiszen kommunikációs trükkökön kívül tulajdonképpen semmilyen fejlődést, semmilyen előrelépést nem láttunk. Azok a fejlesztések, amelyek folyamatban vannak, a korábbi városvezetés által elindított projektek, illetve minden olyan fejlesztés, ami zajlik Budapesten, leginkább Magyarország Kormányának köszönhető, hiszen a magyar kormány támogatásával valósulnak meg. De a főpolgármester kommunikációjából úgy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha nem lennének dugók, mintha a főváros jól működ-ne, eközben a politikai munkatársak fizetését megemelik, a cégvezetők pedig prémiumot kapnak annak ellenére, hogy folyamatosan csak azt halljuk, nincs pénz és ki van a főváros véreztetve” – értékelte a főpolgármesteri ciklus első felét nemrég Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén.

A Karácsony Gergely ajánlásával büszkélkedő Igeretfigyelo.hu összesítése szerint a főpolgármester programja 156 ígéretből állt, ezek közül 29 teljesült, 46 pedig folyamatban van. Ha sorra vesszük a kampányígéreteket, látható, hogy a valóság időközben szembejött Karácsonnyal, és a papírra vetettek közül számtalan pont önmagában nem, csak előfeltételekkel tudna megvalósulni.

Az egyik legékesebb példája az egymásra épülő intézkedések hiányában hozott döntéseknek a közlekedés. Karácsony Gergely a főpolgármesteri kampánya során azt hangoztatta, hogy a zöldítésért, illetve az autós forgalom visszaszorításáért fog küzdeni. A választási programjában ugyanakkor azt írta: „világossá kell tenni, hogy bár nincs hely és nincs szükség Budapesten ennyi autóra, szükség van arra, hogy aki ma autót használ, az a jövőben is legalább ilyen vonzó közlekedési lehetőséget kapjon.”

A programpontok között találjuk a „közlekedési alapjövedelmet”, a metró- és a villamoshálózat fejlesztését, a trolibuszhálózat bővítését Budán, valamint társadalmi vita indítását az „emberközpontú városi közlekedésről”. Ezek közül egy sem valósult meg, ellenben Karácsony nemrég bejelentette, örökre lezárják a pesti alsó rakpartot a Lánchíd és az Erzsébet híd között. Ezzel az a probléma, hogy a fentebb felsorolt intézkedések hiányában az autós forgalom nem csökkent, így a szakasz lezárása nem bír majd érdemi forgalomcsökkentő hatással a város egészére nézve, pusztán eltereli az itt közlekedő autókat a belváros irányába. A főpolgármester tehát úgy próbálja csökkenteni a gépkocsiforgalmat, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekről nem gondoskodik. Persze, a ciklus felénél már nem is lenne idő ekkora volumenű fejlesztések kivitelezésére, azonban a megfelelő beágyazottság nélkül a rakpart lezárása kizárólag problémákat szülhet a városi közlekedésben.

Hasonló a helyzet a biciklisávok esetében is, hiszen a sárga felfestés önmagában nem változtat egy útszakasz forgalmi dinamikáján. Ez látható a körúton is, ahol a kerékpársáv kialakítása a bicikliseknek sem, az autósoknak pedig pláne nem megfelelő. A meglévő közlekedésügyi projektek kivitelezése is problémás, például a Zöld Budapest arculatába nehezen illeszkedik, hogy a fogaskerekű építési engedélye lejár, ezzel pedig csúszik egy alapvetően zöld és unikális közlekedési eszköz felújítása. Amint az is igen furcsa, hogy a biciklizést mindenekfelett propagáló főpolgármester a Giro d’Italia kerékpárversenyről egyetlen mondattal sem emlékezett meg, holott az idén Magyarországon indult, azon belül is Budapesten, előkelő reklámot szolgáltatva a fővárosnak.

A program Esélyegyenlőség, egészségügy címet viselő részé­ben kiemelt helyen szerepelnek olyan intézkedések, mint a női kvóta bevezetése az önkormányzatoknál, a nemek közötti eltérő bérezés felszámolása, fővárosi stratégia a családon belüli erőszak kezelésére, roma összművészeti intézmény felállítása, budapesti közösségi roma rádió újbóli elindítása, prevenciós programok, valamint egy esélyegyenlőségi iroda létrehozása. Ezen intézkedések egyike sem teljesült, annak ellenére, hogy a baloldal rendszeresen a szociálisan elesettek megsegítőjének és a nemi egyenlőtlenség felszámolójának képében tetszeleg. Hasonló a helyzet az egészségügy tekintetében is: az alapellátáshoz tartozó egységes ügyfélszolgálati felület, az egészségházak építése, valamint a lakossági szűrővizsgálatok támogatása a félidőnél járva mind teljesítésre várnak. Ezen intézkedések jelentős része is egymásra épül, vagyis épülne.

„A kerületekkel együttműködve egységes keretrendszert alkotunk az alapellátás átalakítására, hogy minden budapesti magas színvonalú egészségügyi alapellátásban részesüljön, függetlenül attól, hogy melyik kerületben lakik” – áll a programban. Ehhez az egységes ellátási rendszerhez csatlakozna az egységes ügyfélszolgálat, majd pedig az egészségházak, ahol a fontos egészségügyi szolgáltatások egy helyen elérhetőek lennének. Ebben az esetben is nyilvánvalónak tűnik, hogy önmagukban ezek a fejlesztések nem megvalósíthatóak.

Az Átláthatóság az a pont, ami különösen nagy jelentőséggel bírna. Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció volt vezetője búcsúbeszédé-ben kiemelte: Karácsony Gergely megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy nem lesz a város pártok kifizetőhelye, és az önkormányzat átláthatóan fog működni. Csakhogy Karácsony átláthatósággal kapcsolatos programpontjai éppen azzal kezdődnek, amit nem sikerült betartania, mégpedig, hogy minden vezető helyre az önkormányzati cégeken belül nyilvános pályázatot írnak ki. Ennek az ellenkezőjét láttuk, amikor a BKK új vezetőjét kijelölte a főpolgármester. A pályázat csendes kiírását és rövid határidejét a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület vette észre még 2019 decemberé-ben, és Facebook-bejegyzésében vé-leményezte is a tendert, amelynél igen furcsa kitételekre bukkant.

Az egyik ilyen volt az idegen nyelv ismerete, úgy, hogy a nyelvvizsgát nem kötötték ki. Viszont külföldi egyetemi végzettségre is tettek utalást a pályázatban. A posztot végül Walter Katalin kapta meg, aki tekintélyes külföldi tapasztalattal rendelkezik, emellett a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 alapítói között volt, a szintén a bukott miniszterelnök által életre hívott Haza és Haladás Egyesület képviseletében.

Ám nem ez az egyetlen fővárosi poszt, ahol a pártpolitika felülírta az átláthatóságot, hiszen a fővárosi közműholding vezetője a Gyurcsány-fiókaként emlegetett Mártha Imre lett, aki szintén ezer szállal kötődik a baloldalhoz, és akinek mesés gazdagodására eddig érdemi magyarázat nem született. Ugyancsak a BKK vezetésében ül Draskovics Tibor, aki igazi politikai túlélőként megfordult mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormányban. Egyszer lebukott egy hamisított videóval, amelyen fiatalok kísérleteztek robbanóanyaggal, amit megpróbált úgy beállítani, mint szélsőjobboldali terrorcselekmény-kísérletet.

Mindent összevetve: bele kellene húznia Karácsonynak, ha az ígéret-lista végére szeretne érni 2024-ig, főként annak tudatában, hogy az országgyűlési választás eredménye és a friss közvélemény-kutatások szerint rohamosan zárul az olló a baloldal és a kormánypártok között a fővárosban.

Kapcsolódó írásaink