Belföld

Sok pénzt jelenthet a tanároknak a minősítő eljárás

Az Oktatási Hivatal közlése szerint 2023-ban nyolcezer pedagógus lépne szintet a magasabb fizetés reményében

Akár nyolcvan-kilencven ezer forinttal is megdobhatja a bruttó fizetést, ha fokozatot lép az életpályamodellben egy pedagógus. Munkája során legalább egy minősítésen mindenkinek át kell esnie, ezúttal nyolcezren jelentkeztek. A következő két évben központi béremelések is várhatók.

Sok pénzt jelenthet a tanároknak a minősítő eljárás
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A megemelt ágazati pótlékkal együtt bruttó 312 ezer forint jelenleg egy pályakezdő tanár fizetése. A pedagógusok illetménye az évek előrehaladtával öt-hatszázezer forintra is feltornázható, ám az oktatók-nevelők maguk is sokat tehetnek azért, hogy a központilag elrendelt fizetésemeléseken túl, nagyobb ütemben növekedjen a keresetük. Ismert, a 2013-ban bevezetett pedagógus életpályamodell öt szintet különít el, amelyekhez más-más bértábla tartozik: a pályakezdők két év gyakornoki fokozat (osztatlan tanárszakosok esetén egy év) után kerülhetnek pedagógus I. szintre, míg a tapasztaltabb kollégák a pedagógus II., a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatokat érhetik el.

A szintlépés minden esetben béremelkedéssel jár, és mindenkinek kötelező legalább a pedagógus II. kategóriába eljutni, ezt követően pedig önkéntes alapon lehet újabb és újabb minősítésekre jelentkezni.
Az Oktatási Hivatal rendszeresen kiadja a minősítési keretszámokat, a legfrissebb adatok szerint 8.616 fő jelentkezett a 2023-as év megméretéseire. Közülük a legtöbben – öt és félezren – pedagógus II. szintre szeretnének eljutni. A mesterszintet tavaly év végéig összesen 14 026 pedagógus érte el, hozzájuk most újabb mintegy 650 fő csatlakozhat.

A siker nem csak szakmai elismerést, hanem pénzt is jelent az érintettek számára. A pedagógus I-ből II. kategóriába történő váltás például átlagosan harmincezer forintos többletet hoz a konyhára, aki viszont a mesterfokozattal kacérkodik, az közel százezer forintos pluszra is szerte tehet, ha teljesíti a „vizsgán” előírt követelményeket. Aki például pedagógus II. fokozatban 401 ezres bért kap, ugyanennyi gyakorlattal a háta mögött mestertanárként 499 ezret kereshet.

Aki pedig pedagógus II-ben bruttó 475 ezer forintot keres, az mesterként 572 ezret is haza vihet. A bérplafon egyetemi diplomával pedagógus II. fokozatban 499 ezer forint, mesterpedagógusként viszont 596 ezer forint, ezt a tetemes különbséget érdemes mérlegelni a jelentkezések során.

A minősítő eljárás keretében egy úgynevezett portfóliót kell összeállítani, amiben az óvónők, tanítók és tanárok bemutatják saját szakmai pályafutásukat, és különböző dokumentumokkal igazolják a kompetenciáik fejlettségét, a pedagógiai jártasságukat. A portfóliót azután szakértői bizottság értékeli, de az eljárás keretében a nevelő által tartott foglalkozásokat, órákat is meglátogatják a szakértők.

A pedagógusok fizetése háromévente a minősítő vizsgáktól függetlenül is automatikusan növekszik néhány ezer forinttal, s mint ahogy néhány hete megírtuk, újabb központi fizetésemelések is várhatók. Orbán Viktor miniszterelnök az április 3-i országgyűlési választásokat követő első sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az idei, tízszázalékos emelést további kettő követi majd: az egyik jövőre, a másik pedig 2024-ben várható, ugyancsak tíz–tíz százalékkal.

A kormányfő reagált a tanári sztrájkbizottság – amúgy erősen politikai színezetű – megmozdulásaira is, úgy fogalmazott: a tanároknak igazuk van, hogy többet akarnak keresni, és mint mondta, mindent meg is fognak tenni ennek elérése érdekében. A béremelést követelő szakszervezetek a választások óta mélyen hallgatnak, s bármennyire is ígérgették, hogy addig folytatják akcióikat, amíg valamennyi követelésük teljesül, a jelek szerint mégis csak addig volt fontos a hangos szervezkedés, amíg tartott a politikai kampány.

Kapcsolódó írásaink