Belföld
Már négyötöde lenne a Fidesz–KDNP-nek
Most a Fidesz–KDNP négyötödös parlamenti többséget szerezne, és egyedül a XIII. kerületben győzne a baloldal, sehol másutt – derült ki a Medián friss közvélemény-kutatásából, amelyet a HVG számára készített. A teljes lakosságban kisebbségből (44 százalék) többségbe (54 százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második választó, illetve minden harmadik „bizonytalan” szavazó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe.
A „biztos szavazók” körében a Fidesz–KDNP hatvan, a Momentum nyolc, a Mi Hazánk és a DK hét, a Kétfarkú Kutya Párt hat, a Jobbik három, az MSZP kettő, az LMP és a Párbeszéd egy-egy százalékon áll. A „választani tudók” közül 57 százalék támogatná a Fidesz–KDNP-t, kilenc a Mi Hazánkat, nyolc a DK-t, hét a Momentumot, hat a Kutyapártot, négy a Jobbikot, kettő-kettő az MSZP-t és az LMP-t, egy százalék pedig a Párbeszédet „egy közeljövőben megtartandó” választáson.
Ezúttal is érvényesült a „győzteshez húzás”, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak. Amint a választás előtti utolsó Medián-felmérés jelezte, a szavazók 66 százaléka a kormánypártok győzelmére számított, még az ellenzékiek egyharmada is ezt valószínűsítette. Bizonyos értelemben ezt igazolja vissza egy hónappal a választás után az, hogy az ellenzéki szavazók közül minden negyedik azt állítja, még a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme sem lepte meg. A felmérésben válaszolók 54 százaléka emlékezett úgy, hogy a Fidesz–KDNP-re szavazott (a tényleges listás arány 52 százalék volt), 34 százalék állította, hogy az ellenzékre (a valóságban 36 százalék), és a tényleges hattal szemben nyolc százalék mondta, hogy az ő voksai is hozzájárultak a Mi Hazánk parlamentbe jutásához.
A Mi Hazánk megerősödését az is jelzi, hogy elnöke, Toroczkai László az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került a teljes szavazókorú népességben. Érdekesség, hogy az ellenzéki szavazók körében kilenc közül a legutolsó, míg a kormánypártiaknál 53 százalékos a támogatottsága. Ezzel kapcsolatban a Medián felhívja a figyelmet arra: bár korábban is voltak olyan ellenzéki politikusok, akik a kormánypárti szavazók körében is viszonylag elfogadottak voltak – például Göncz Árpád vagy Szili Katalin –, arra azonban még nem volt példa, hogy egy magát ellenzékiként pozicionáló politikus számottevően kedveltebb legyen a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon. A felmérésben szereplő kilenc ellenzéki politikus közül a teljes népességben az első helyet Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője szerezte meg, a másodikat Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője.
Deák Dániel elemző úgy reagált: a kutatás szerint Karácsony Gergely népszerűsége nagyjából akkora, mint Dobrev Kláráé. Ez szerinte azt mutatja, hogy egy jó kormánypárti jelölttel „simán” le lehet váltani Karácsonyt a 2024-es önkormányzati választáson.
A Republikon szerint is tovább erősödtek a kormánypártok
A Mediánhoz hasonlóan a Fidesz-KDNP erősödését mérte a kormánypártisággal szintén nem vádolható Republikon Intézet is. A Telex által közölt kutatás szerint 55 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, azaz jelentősen növekedett a megelőző hónaphoz képest, márciusban ugyanis még 49 százalékon állt a Fidesz, és 46 százalékot mért a Republikon az ellenzéki összefogás esetében a pártválasztók körében.
A Republikon felmérése emellett az ellenzék további gyengülését mutatta ki: a DK 12, a Momentum 9 százalékon; a Jobbik 6, az MSZP 5 százalékon állt. A Párbeszéd és Mi Hazánk 4-4 százalékos támogatottsággal bírtak a pártválasztók körében, az LMP-nek 3, az MKKP-nek pedig 2 százalékos volt a támogatottsága.
