Belföld

Elhunyt Schmidt Péter, az Alkotmánybíróság egykori tagja

A 96 éves korában elhunyt Schmidt Péter, az 1990-ben alakult Alkotmánybíróság első öt tagjának egyike volt.

Schmidt Péter 1926. december 27-én született Mezőberényben. Szülei ta­nyás béresek voltak.

Érettségi után belépett a kommunista pártba, majd csatlakozott a népi kollégistákhoz.

Úgy lett joghallgató, hogy 1948-ban a közgazdaságtudo­mányi kar elszakadt a Műegyetemtől, és a közigazgatási szakot áttették az állam- és jogtudományi karra.

Tanulmányai végén megkapta az oklevelet, de a doktori fokozatot nem.

1956 februárjától a budapesti Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kutatója volt, az év júniusában pedig megvédte kandidátusi disszertációját. Csak utólag, 1957-ben avatták jogászdoktorrá.

Bekapcsolódott a kari pártszervezet és az alkotmányjogi tanszék munkájába, ahová előbb demonstrá­tornak, majd tanársegédnek nevezték ki.

1959 októberétől félállásban tanított az ELTE jogi karán, majd 1967-ben főállású docensi kinevezést kapott.

1971 és 1980 között egyetemi tanári munkája mellett félállásban a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott. Elsősorban az állampolgári jogok elméletével, valamint a választójog alkotmánytani problémáival foglalkozott.

Levélben tiltakozott Kádár Jánosnál.

A Kádár-rendszerben lojális párttagból fokozatosan reformkommunistává érlelődött. Amikor a Lakiteleken megalakult Magyar Demokrata Fórum meghívta egy tanácskozására, amelyen a választójog és a képviselet aktuális kérdéseiről kellett volna beszélnie, az MSZMP kulturális KB-titkára behívatta a pártközpontba, és közölte vele, hogy a Politikai Bizottság határozata alapján nem vehet részt az ülésen.

Tiltakozását Kádár Jánosnak is elküldte levélben, aki megvédte a PB álláspontját. 1989 januárjában a Politikai Főiskolán rendezett konferencián a hozzászólása után többen megkeresték, hogy nem értik, miért az MSZMP soraiban ülve mondta el a véleményét. Végül 1989 júniusában végső elkeseredésében levélben jelezte a pártból való kilépését.

Tudatosan vállalta a kívülre kerülést.

1990 júniusában az első szabadon választott parlament alkotmánybírónak választotta.

Mint egyszer elmesélte, már az első körben, 1989 novemberében – amikor az első öt alkotmánybírót választották – megkeresték, de azzal hárította el a felkérést, hogy amíg a pártok delegálják az alkotmánybírákat, nem vállal ilyen funkciót.

A többi alkotmánybírótól eltérő álláspontja miatt többször is különvéleményt fogalmazott meg.

Alkotmánybírói mandátumának lejárta után nem vállalt közéleti szerepet.

Hosszú életet élt, 96. évében érte a halál.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Schmidt Péter személyében gyászolják az Alkotmánybíróság alapító tagját, valamint az egyetemi oktatót, az alkotmányjog-tudomány művelőjét.

Kapcsolódó írásaink