Belföld

„A felelős cselekvés szabadságáról szól az alaptörvény-módosítás”

Az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban.

„A felelős cselekvés szabadságáról szól az alaptörvény-módosítás”
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Facebook / Varga Judit

A tárcavezető az alaptörvény-módosításról folytatott vitán expozéjában hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van, és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált.

Objektum doboz

Kiemelte: a hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja - mutatott rá.

Varga Judit igazságügyi miniszter
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”.

 KDNP: Indokoltak a törvénymódosítások

Folytatódott az Országgyűlés keddi ülésén az alaptörvényt és a katasztrófavédelemről szóló jogszabályt módosító kormányzati javaslatok vitája, amelyben kiderült, az ellenzék nem támogatja a változtatást. Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik. A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom - mondta, jelezve: nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.

Vejkey Imre (KDNP) a magyar alkotmányos fejlődést tekintette át és úgy értékelte, hogy a 2011-es, általa húsvéti alaptörvénynek nevezett alkotmánnyal Magyarország visszatért az organikus jogfejlődés útjára.

Szólt az idén nyolcszáz éve kibocsátott Aranybulláról, amely megfogalmazása szerint vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban. Hozzátette: "ma Brüsszelből éppen azok támadnak minket a jogállamisággal, akik akkor, még 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig egy alkotmánnyal bírtunk".

Vejkey Imre az Aranybullát ma is élő joganyagnak nevezte, amely szerinte lehetővé teszi a történelmi alkotmány jogértelmezés útján történő érvényre juttatását. Mint mondta, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutatását, mindent meg kell tenni, hogy a nemzeti keresztény értékek megmaradjanak.

 Az organikus alkotmányfejlődéstől történő elszakadásként beszélt az 1949-es kommunista alkotmányról. Szerinte az 1949. évi alkotmány a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át, de "ihletettségében mit sem változott". Ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni feles többséggel - mondta.

Úgy összegzett: Magyarország a 2011-es húsvéti alaptörvénye által újra feltámadt és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait.

Fidesz: Hatékony és gyors reagálásra van szükség

Láng Zsolt (Fidesz) kijelentette: az alaptörvény az egyik legfontosabb fundamentuma a magyar demokratikus közéletnek. Nagyon erős alapnak nevezte, amelyet időszakról időszakra olyanná kell tenni, hogy legjobban szolgálja a célt, amiért megszületett.

A háború nem volt előre látható - értett egyet Nacsa Lőrinccel -, több millióan menekültek el Ukrajnából. Az sem tudható, mikor lesz vége a harcoknak.

A legfontosabb a magyar emberek biztonsága és nyugalma, a normál jogrendet ezért szerinte "fel kell gyorsítani". Nemzeti minimum, hogy a kormány megfelelő kontroll között, de hatékonyan és gyorsan reagálhasson az ukrajnai eseményekre - szögezte le.

Varga Judit: A javaslat az alkotmányos keretek megteremtését célozza a gyors és hatékony reagálás érdekében

Varga Judit ügyvezető igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslat az alkotmányos keretek megteremtéséről szól, amit demokráciában illik megtenni. Bizonyos intézkedések, amelyek csak különleges jogrendben képzelhetők el Magyarországon, sok helyen az alapeljárás részét képezik - jelezte.

Azért van szükség a módosításra, hogy ne kelljen azon vitatkozni, hogyan tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni egy helyzetre. A cselekvési szabadság megnyitásáról szól a javaslat a magyar emberek védelme érdekében.

A miniszter megköszönte az építő hozzászólásokat, és a kritikaként elhangzott "biankó, vagy korlátlan felhatalmazást" fogalmi tévedésnek nevezte. A ma hatályos tényállás is azt mondja, a kormány rendeletet alkothat, amellyel a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint tehet meg bizonyos lépéseket. A veszélyhelyzet 15 napra engedi meg a döntések meghatározatát, és az Országgyűlés az, amely meghosszabbíthatja. Kitért arra is: az Alkotmánybíróság működése biztosított, a testület még a vírus legveszélyesebb időszaka alatt is működött.

Azt kérte, az ellenzéki képviselők az emberek érdekét nézzék. Értékelése szerint a választási eredmény azt is mutatja, az elmúlt két évben hozott veszélyhelyzeti döntéseket is elfogadták az emberek. Az elmúlt 12 év nemzeti-konzervatív válaszaira Magyarországon határozott igent és támogatást kaptak a magyar emberektől.

Nekünk az a feladatunk, hogy a békét és biztonságot megteremtsük minden egyes magyar embernek - jelentette ki.

Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország élen jár a klímasemlegesség érdekében hozott döntéseket tekintve. Az a különbség, hogy mi csendben elvégezzük a házi feladatot, a célszámokat időarányosan teljesítjük - mondta.

A németeknek a saját elveiket kell nap mint nap megcáfolniuk, a valóság bekopogtatott az ablakon - jegyezte meg. Magyarország az EU és a NATO tagja és így is fog maradni - reagált egy másik felvetésre.

A megélhetési válságról szóló felvetésekre azt mondta: Európában minden drágul, itt élelmiszer- és benzinárstop védi az embereket. A GDP 4-5 százalékát fordítják a családok támogatására, ilyet nem nagyon látni a világon sehol - jegyezte meg.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Kapcsolódó írásaink