Belföld
Megint a technikum lett a befutó
A megújult szakképzésből a gazdasági szereplők elvárásai szerinti tudással és gyakorlati tapasztalattal felvértezve kerülnek ki a magyar fiatalok
Hivatalosan is megszületett az idei középiskolás felvételi végeredménye, szeptemberben 98 ezer diák szeretné megkezdeni tanulmányait: összesen 85 286 nyolcadik, 7829 hatodik és 5299 negyedik évfolyamos diák jelentkezett a meghirdetett képzésekre. Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár lapunk megkeresésére rámutatott, hogy a diákok választása alapján igen sikeres a megerősített szakképzés, mert egyre népszerűbbek a technikumok. Mint mondta, a nyolcadik után továbblépők közül a legtöbben a szakmát és érettségit egyszerre adó intézmények mellett döntöttek 2022-ben is, akárcsak tavaly. A technikumok bármilyen más iskolatípust magasan előznek, ezeket az iskolákat a felvételizők több mint 42 százaléka (34 831 fő) választotta – hangsúlyozta az államtitkár.
Hagyományos gimnáziumi képzésre a felvételizők 34 százaléka (28 526 fő) jelentkezett, és további, csaknem húsz százalék (15 941 fő) szeretne bekerülni hároméves szakképző iskolákba. Az Oktatási Hivatal közlése szerint a diákok elsöprő többsége be is került az általa megjelölt iskolák valamelyikébe, a nyolcadikosok mintegy 97 százalékát felvették, az érintettek több mint háromnegyedét ráadásul az elsőként megjelölt, leginkább vágyott intézménybe.
Pölöskei Gáborné a technikumok vonzereje kapcsán megjegyezte: ezek az intézmények az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosítanak, ráadásul szakirányú továbbtanulás esetén előnyt is jelent a felsőoktatási felvételin, ha valaki technikumból érkezik. Az előnyök közt említette továbbá, hogy a tartalmában megújult, rugalmasabb rendszerben nem kell azonnal konkrét szakmát választani, hanem először elegendő csak az érdeklődési körük szerinti ágazatot kiszemelni.
Az ötéves technikumokban két, a hároméves szakképzőkben pedig egy évig tartó alapozó képzés után, átgondoltabban dönthetnek a fiatalok arról, melyik szakma felel meg leginkább a terveiknek és képességeiknek. A hároméves szakképzőben is minden szükséges ismeret megszerezhető a biztos elhelyezkedést és tisztességes bért garantáló pályakezdéshez – fejtette ki az állam-titkár.
Beszélt arról is, hogy a szakképzésbe újonnan belépők havonta 8–16 ezer forintos általános ösztöndíjat kapnak. Akinek duális formában, vállalati együttműködésben folytatódik a képzése, annál ezt csaknem százezer forintos munkabér váltja fel.
Fontos újdonság a pályakezdési támogatás, amelyet először tavaly fizettek ki a szakmai vizsgát sikeresen teljesítőknek. Az elmúlt tanév végén mintegy nyolcszázan kaptak átlagosan 230 ezer forintot, miután döntő többségben jó vizsgaeredményt értek el. Az új szakképzési intézményekből a gazdasági szereplők elvárásai szerinti tudással és gyakorlati tapasztalattal felvértezve kerülnek ki a fiatalok, akik már a tanulmányi éveik alatt is hozzá tudnak járulni a vállalkozások jobb teljesítményéhez, hatékonyabb működéséhez.
Nem kell elcsüggedniük azoknak sem, akiknek most nem sikerült a felvételi. Az érintett 2636 diák a jövő hétfőn induló rendkívüli felvételi eljárás során még mindig bekerülhet az ősszel induló képzésekre. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a keresőprogram, amely megmutatja, mely iskolákban maradtak még férőhelyek. Fontos azonban, hogy a második körben már nincs központi eljárás, hanem mindenkinek személyesen kell felkeresni a választott iskolát.
A német a második legnépszerűbb idegen nyelv hazánkban
A németvizsgákkal véget ért a tavaszi érettségi első hete (a folytatásban hétfőn nemzetiségi nyelv és irodalom, kedden kémia és földrajz következik). Csaknem tizenötezren vágtak neki az írásbelinek németből: középszinten tizenkétezren, emelt szinten több mint 2600-an. Középszinten a vizsga három-, emelt szinten négyórás. A dolgozat első részében olvasott szöveget kell értelmezni, a második részben nyelvhelyességi kérdésekre válaszolhatnak a vizsgázók, ezt követi a hallott szöveg értését vizsgáló feladatlap, végül pedig az íráskészségről kell számot adni.
Szótárt csak az utolsó vizsgarésznél használhattak a tanulók. Itt az egyik feladat során e-mailben kellett tippeket adni egy barátnak arról, hogyan lehet tökéletes profilképet készíteni a közösségi oldalakra. A nyelvhelyességi feladatsorban egyebek mellett arról volt szó, milyen feladatai vannak egy betegápolónak, de nem hiányzott a klasszikus turistaeligazító téma sem. Azok a diákok, akik az emelt szintű dolgozatot írták meg, duplán jól jártak, hiszen a nyelvi emelt érettségi megfelel a B2 szintű, azaz középfokú nyelvvizsgának, és az egyetemi felvételin is pluszpontokat ér.
Egyébként Magyarországon a német a második legnépszerűbb és legtöbbek által tanult nyelv az angol után, 2021-ben több mint 14 ezer nyelvvizsgát tettek belőle. A sikeres közép- és felsőfokú nyelvvizsgák díját (negyvenezer forintos határértékig) visszafizeti az állam a 35 év alatti fiataloknak, az intézkedés bevezetése óta több mint 124 ezer fiatal kapta vissza a pénzét. A nyelvtanulásban a középiskolás korosztály a legaktívabb, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a tavaly megszervezett 85 ezer nyelvvizsga közül csaknem 52 ezret tettek le a 14–19 éves fiatalok.
(CsA)