Jobboldali konjunktúrát jelez a választási eredmény

Több nagy mítosz is megdőlt az idei választás alkalmával, az egyik a megszerezhető maximális szavazatszám, illetve a részvétel aránya. A Fidesz–KDNP pártszövetség több mint hárommillió szavazatot szerzett, soha ennyien még nem szavaztak politikai tömbre. A baloldal csaknem 750 ezer szavazatot veszített.

A részvételi aránnyal kapcsolatos mítosz már a 2018-as választ alkalmával megdőlt, és most ismét beigazolódott: tévedés, hogy a kormánypártoknak kedvezőtlen a magas részvétel – fejtette ki Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az új tanulmányu­kat bemutató háttérbeszélgetésen. Hozzáfűzte: az idei választást befolyásolta, hogy négyszázezer új szavazópolgár bekerült, míg négyszázezer szavazásra jogosult kikerült a rendszerből, valamint a választórétegek területi eloszlása is szülhetett érdekességeket.

Három megyében – Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben, illetve Nógrádban –, ahol a legnagyobb visszaesést produkálta a baloldal, ott tudott a legnagyobbat nőni a Fidesz–KDNP – folytatta az elemző. Borsodban például a 2018-as választáson még 51 százalék volt a baloldali szavazatarány, ez az idei választáson az összefogás ellenére 34 százalékra esett vissza. Feltételezhetően ezekben a választókörzetekben átszavazás történt, főképp a korábbi Jobbik-szavazók részéről – vélte Tóth Erik. Közölte: 2014-ben húsz olyan választókörzet volt, ahol a Fidesz–KDNP ötven százalék feletti győzelmet aratott, idén pedig már hatvanöt.

Ezzel szemben egyetlen olyan körzet sem volt, ahol a baloldal több szavazatot szerzett volna, mint 2018-ban. A baloldal történelmi bukásának okai közt említette az elemző azt a toposzt, miszerint a megyei jogú városokban és Budapesten baloldali többség van. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje maga is rendszeresen hangoztatta, hogy a Fidesz szavazóbázisa vidéken található, ennek ellenére a számok alapján egyértelműen látszik, hogy jobboldali konjunktúra van – állapította meg Tóth Erik.

Azonban az egyik legnagyobb hiba, hogy a baloldal az orosz–ukrán háborúra rossz válaszokat adott, az Orbán Viktor által megtestesített „stratégia nyugalom” politikájával sokkal többen tudtak azonosulni még a kormánykritikus szavazók közül is – mutatott rá az elemző. Szerepet játszott szerinte az is, hogy az ellenzék szerette volna a választást egy népszavazási kérdéssé változtatni, ami meg is történt, csak nem a baloldal számára kedvező végeredménnyel. Orbán Viktor támogatottsága magasabb, mint a Fideszé, és ez még a kampány hajrájában is növekedni tudott.