Nemzeti érdek a gyors reagálás

Amint megírtuk, Varga Judit igazságügyi miniszter kedden benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek. A parlament honlapján megjelent előterjesztés – ahogy azt korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte – bővíti a veszélyhelyzet jogállását.

A javaslat alapján a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Gulyás Gergely az április 21-i Kormányinfón közölte: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédságban folyó háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – tette hozzá.

Kövér László újraválasztott házelnök kedden, Varga Judit bejelentése után az Inforádiónak úgy fogalmazott: olyan világban élünk, amelyben nehéz kiszámítani, milyen jövő vár ránk, a világ egyik legerősebb atomhatalma áll háborúban a szomszédságunkban, nemzeti érdek, hogy megadják a kormánynak annak lehetőségét, ha gyors döntést kell hozni, ne kelljen a parlamenti procedúrát végigjárni a törvényalkotásnál. A modell ugyanaz, amit a pandémia idején alkalmaztak, a korábbi veszélyhelyzeti intézkedés bevált – mondta Kövér. A Fidesz és a KDNP-frakció már jelezte: támogatja az előterjesztést.

A módosító javaslat indoklásában az áll: „az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Magyarország felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a háború
miatti gazdasági károk minimalizálása, valamint az, hogy a magyar embereket a lehető legteljesebb mértékben megvédje a gazdasági téren jelentkező káros hatásoktól.”

A törvényalkotó kitér arra is, hogy „a háború elől népességarányosan a legtöbb menekült hazánkba érkezett Ukrajnából. (...) A háborús helyzet elől menekülők ellátásában, támogatásában az államnak is kiemelkedő szerepe van, és a humanitárius katasztrófa tapasztalatai megmutatták, hogy a menekültek ellátásához, a megfelelő életkörülmények és a megélhetéshez szükséges feltételek biztosításához a rendes jogrendi eszközök kiegészítésre szorulnak.”

A részletes indoklásban szerepel az is, hogy a módosítás „nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális”. Továbbá „hasonlóan a hatályos veszélyhelyzeti szabályokhoz a kormány jogi és politikai felelősségébe tartozó kérdés, mely rendkívüli intézkedéseket vezeti be. Ezek bevezetése során a kormánynak mindig esetről esetre kell vizsgálnia a beavatkozás szükségességét, annak halaszthatatlanságát, a rendes jogrendi eszközökkel való szabályozás lehetetlenségét vagy korlátozottságát.”