Megalakult az új Országgyűlés

A Fidesz-KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.

Az alakuló ülésen jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az országgyűlési képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét.

Áder János korelnöknek kérte fel Turi-Kovács Bélát, akinek átadta az ülés vezetését. Az újonnan megválasztott képviselők az Országház főlépcsőjén mentek be az épületbe.

Üléskezdéskor a DK-frakció tagjai nem voltak bent a teremben.

A 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője lesz. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

Turi-Kovács Béla körelnök arról beszélt, hogy rendkívüli időszak van, és ezért egy köszöntőn kívül nem is lenne hasznos politikai beszédet tartania.

Az országgyűlési választáson a polgárok arra szavaztak, hogy a 12 éve elkezdődött Nemzeti Együttműködési Rendszert folytatni kell, és Magyarország a béke pártján áll.Az utóbbi két gondolat a legfontosabb. A NER továbbépítése biztosítja a családok megerősítését. Hisszük és reméljük, hogy megvan a szándék és akarat, hogy a negatív demográfiai trendeket megfordítsuk - tette hozzá. Ma csak két békepárti vezető van Európában, Ferenc pápa és Orbán Viktor - mondta. Hangsúlyozta, nincs nagyobb ellensége az embernek, mint a háború.

Ezt követően Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke közölte, hogy írásos beszámolót készített a választásról. Kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a választás - mondta. A választás eredményét illetően egyetlen esetben sem kerültek vitatásra az egyéni körzeti eredmények - fűzte hozzá. A döntéseik 81 százaléka ellen nem kértek jogorvoslatot - ismertette Téglási. Köszönetet mondott a választási szervek magas színvonalú munkájáért.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke arról beszélt, hogy Magyarország történetében először volt egy napon parlamenti választás és népszavazás. A lebonyolítás teljesen zökkenőmentes volt - tette hozzá. A választások hivatalos honlapját teljesen átalakították, és így az internetes tájékoztatás fennakadás nélkül működött.

A választási bizottságok 90 ezer fővel működtek, és közel ezer külföldi megfigyelő volt. A részükről megjelentett beszámolók alapján ki lehet jelenteni, hogy a választások fennakadások nélkül, a jogszabályok alapján történtek meg - mondta az NVI elnöke.

Nagy Attila azt is közölte, hogy a jövőben több jogszabály-módosítással él majd a választási eljárást illetően. 7 választókerületben 20 százalékkal magasabb a népesség, mint az átlag, ezért át kell rajzolni a határokat - tette hozzá.

Ezután a képviselői mandátumvizsgálatra került sor, ennek idejére húsz perc szünetet rendeltek el.

A szünet után az Országgyűlés igazolta az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát 196 igen szavazattal. 3 képviselő nem volt jelen és nem szavazott. Ezt követően felolvasták az igazolt képviselők és nemzetiségi szószolók nevét, majd jött a képviselői eskütétel, melynek során a történelmi zászlókat behozták az ülésterembe. Az eskü szövegét Turi-Kovács Béla olvasta elő.

Az eskütétellel megalakult az új Országgyűlés. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak.

A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.

Hadházy Ákos - aki függetlenként dolgozik a parlamentben - nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.

Kocsis Máté számított arra, hogy a baloldal így tesz majd, így az ülést megelőzően a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott: az a képviselő, akinek csak a fizetése fontos, de munkahelyére nem jár be, a szabályokat nem tartja be, az nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tisztségviselője legyen.

Áder János arra bíztatta a képviselőket, hogy a következő években mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra és a közös sikerekre, de mondjanak nemet az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre és a hazugságra.

Az államfő beszédében leszögezte: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz, és arról is, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet. Hozzátette: a választók döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll.

Felhívta a figyelmet arra: először fordult elő Magyarország történetében, hogy nem országos listát állító 10-12 kisebb-nagyobb párt, hanem két pártszövetség mérkőzött meg egymással. A kampány kezdetétől világos volt - fűzte hozzá - hogy a többi indulóra „eleve statiszta szerep hárult”.

Arra is kitért: 1990 óta soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt az országgyűlési választások ellenőrzésében, a rendszerváltás óta soha ilyen kevés jogorvoslati eljárás nem volt, és ilyen korán még soha nem született meg a választás hivatalos, jogerős végeredménye.

„Honfitársaim döntése világos és egyértelmű. Azt félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni nem lehet” - hangsúlyozta.

Az államfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, mindazoknak, akik a szavazókörökben, választási bizottságokban segítették a szavazás lebonyolítását, és azoknak is, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták, és ezzel biztosították a feltételeket, hogy az Országgyűlés megalakulhasson.

Az államfő megjegyezte: a választást követő napokban, miközben arra gondolt, hogy beszédében a kampány tanulságaival is foglalkozik, rájött, hogy „sokkal fontosabbak a teendőink, semhogy néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával, vagy a vesztes csapaton ne változtass stratégia értelmezésével foglalkozzunk”.

Hangsúlyozta: Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak, vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy „csak igenekből lehet országot építeni”. De - folytatta - ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra.

„Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, elvtelenségre. Nemet az alpári beszédre” - emelte ki.

Áder János arra biztatta a képviselőket, hogy a következő években „mondjanak igeneket”. „Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk” - tette hozzá.

Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének, a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének - hangsúlyozta, arra bíztatva a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, a fővárosban élők pedig látogassanak el vidékre és a határon túlra. „Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása!” - szólított fel, hozzáfűzve Deák Ferenc figyelmeztetését, miszerint „polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”.

Áder János arra is figyelmeztetett: nehéz év, nehéz évek várnak Magyarországra, hiszen a Covid-járvány - bár szolidabb formában - még mindig itt van, úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódik, ráadásul egy gazdasági válság „készül ránk rúgni az ajtót”.

Úgy vélte: a háború a mostani jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt, tovább is emelheti, a világ nyers- és alapanyag ellátását is jelentősen megnehezíti, a magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és politikai robbanást eredményezhet. De - folytatta - az adósságban „fuldokló” fejlett országok kormányai számára is további súlyos kérdéseket vet fel az infláció.

Felhívta a figyelmet arra: az ENSZ humanitárius célú akcióihoz a gabona 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. Rossz belegondolni, hogyha nem lesz elegendő gabona a lakosság ellátására és még a humanitárius készletek is megcsappannak, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire és az érintett országokból induló migrációra - fejtette ki.

Úgy értékelt: az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi sikeres válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy a „világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza”.

„A választói felhatalmazás világos. A feladat emberes. A siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván. De akármilyen nehézségek lesznek, akármilyen vitában kell helytállniuk, bármilyen nemtelen támadások érik is önöket, soha ne feledjék: a haza minden előtt!” - zárta beszédét Áder János.

Ezt követően hosszabb szünetet tartottak, majd titkos szavazáson döntöttek a házelnök személyéről, az egyetlen jelölt Kövér László volt. 185-en szavaztak, ebből 183 érvényes szavazat, 170-en igennel, 13-an nemmel voksoltak.

Mindezek alapján Kövér László lett házelnök, miután esküt tett a plénum előtt.

Kövér László ezután kezdeményezte, hogy hat alelnököt és 12 jegyzőt válasszon a Parlament. Kövér azt javasolta, hogy Jakab Istvánt, Lezsák Sándort, Oláh Lajost, Dúró Dórát és Latorcai Jánost válasszák meg alelnöknek, és a törvényalkotási bizottság alelnökének Hende Csabát. Elsőként Jakab Istvánt választották meg.

Lezsák Sándort 179 igen mellett választotta meg alelnöknek az Országgyűlés. Latorcai János (KDNP) 180 igen szavazatot kapott. Oláh Lajost (DK) 183, Dúró Dórát (Mi Hazánk) 154 igen szavazattal választották meg. Hende Csabát 177 igen szavazattal választották meg törvényalkotási alelnöknek.

Az Országgyűlés megválasztotta a 12 új jegyzőt is.

Kövér László Mátrai Márta fideszes képviselőt javasolta háznagynak, s a parlament plénuma ezt követően 145 igen vokssal, egyhangú szavazással háznaggyá választotta Mátrai Mártát.

Hétfő délután a parlament elfogadta az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló határozati javaslatot; a Kövér László házelnök által jegyzett előterjesztés szervezeti felépítést érintő pontjaira 161-en mondtak igent, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Azonos vagy hasonló arányban választották meg a bizottsági elnököket, alelnököket is.

A döntés alapján a magyarországi nemzetiségek delegáltjait tömörítő testület mellett 15 bizottság működik a ciklus során a palamentben, közülük tízet kormánypárti, ötöt ellenzéki elnök vezethet.

A Fidesz nyolc, a KDNP két, a Jobbik, az LMP, a Mi Hazánk és az MSZP egy-egy elnöki helyet kapott, míg a népjóléti bizottság vezetésére nem szerepelt javaslat az előterjesztésben. A Fidesz 36, a DK hat, az MSZP öt, a Jobbik és a Mi Hazánk négy-négy, a Párbeszéd két, a Mi Hazánk pedig egy alelnöki posztot tölthetett be.