Nagyszabású tervek a Pilis–Dunakanyar térség fejlesztésére

– Az előzetes felmérések szoros versenyt jósoltak, ehhez képest majdnem tizenöt százalékos előnnyel és az összes választókerületet figyelembe véve a legtöbb szavazattal nyert. Hogyan reagált az eredményre?

– Bíztam benne, hogy sikerül megnyerni a választókerületet, de az ötvenhárom százalékos támogatottság nekem is meglepetés volt. Nem tagadom, elérzékenyültem, amikor szembesültem vele, hogy ennyien bíznak bennem. Mindez persze egy másfél éves intenzív munka eredménye, amelynek során jártam a településeket, hogy minél többekkel megismerkedjek és az itt élők érezzék, érdemes rám szavazniuk. A helyi, városi szavazók kevésbé az ideológiák és pártpreferenciák mentén szavaznak, fontosabb számukra, kiről tudják elképzelni, hogy képes az életüket jobbá tenni. A személyes sikeremnek tekintem, hogy kétezer-négyszázzal több szavazatot kaptam, mint a listánk.

– Agglomerációs körzetről van szó, gyanítom, hogy sokan a fővárosból költöztek ki. Miért születhetett a budapestitől merőben eltérő eredmény?

– Valóban dinamikusan nő a körzet lélekszáma, Pócsmegyer lakossága például harminc év alatt megnégyszereződött. Ennek ellenére sokkal erősebbek az emberi kapcsolatok, az őslakosok valódi közösségeket alkotnak, míg az ideköltözők ugyanilyen nyitottak a közösség felé. Rengeteg helyi esemény van, a falunapoktól a zenés-táncos rendezvényekig, és igyekszem, hogy minél több programon részt tudjak venni. Csak így lehet személyes kapcsolatokat kialakítani. Úgy tűnik, elég sokakhoz sikerült eljutnom a térség fejlesztésének programjával.

– Mire épülnek ezek a tervek?

– Az Átölel a Pilis–Dunakanyar Stratégia egy hosszú távú koncepció, amit helyi civilekkel, lokálpatriótákkal, önkormányzati
vezetőkkel, intézményekkel és a térségben működő cégekkel együtt dolgoztuk ki. A szövetségben jelenleg tíz munkacsoport dolgozik, amelyeket helyi lokálpatrióták vezetnek. A tervezés közben egy közvélemény-kutatást is végeztünk, és a válaszadók nyolcvanhat százaléka a közlekedésfejlesztést tartja a legfontosabbnak, ezt követi az egészségügy, a harmadik helyen pedig a sport- és életmódhoz kapcsolódó fejlesztések igénye áll. Egy másik kutatásból tudjuk, hogy a térségben élők nyolcvan százaléka aggódik az ökoszisztémáért. Ennek megvédése érdekében úgy gondoltuk, hogy kezdeményezzük a Pilis–Dunakanyar régió felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Ehhez kértem a települések vezetőinek segítségét és azt, jelöljenek meg olyan kulturális örökséget, épületet vagy tájegységet, amelyet érdemes lenne beletenni az erről szóló előterjesztésbe.

– Miből tudják majd megvalósítani a munkacsoportok által kidolgozott fejlesztéseket?

– Az országban rengeteg térség azért tudott sokkal nagyobb mértékben fejlődni, mert konvergenciarégióba tartoztak, ezért igénybe vehették az európai uniós forrásokat. Mivel mi Budapesttel együtt alkottunk egy régiót, erre nem voltunk jogosultak, ám a mostani ciklustól lesz erre lehetőség, mert Pest megye levált a fővárosról, és önálló régió lett. Számításaim szerint háromszor-négyszer annyi forrás jut majd ebbe a térségbe, mint korábban.

– Miként tud segíteni, hogy a tervek meg is valósuljanak?

– Gyakori probléma, hogy a települések egymással harcolnak a forrásokért, miközben összefogva, a terveket összehangolva, egy-egy nagyobb projekt részeként több fejlesztést is meg lehet valósítani. Tipikus példa erre a pilisvörösvári elkerülő út. Itt a környék önkormányzatai közül nem mindegyik érzi, miért lenne ez hasznos számára is. A vörösváriaknak viszont létkérdés, mert ugyanabban a nehéz helyzetben vannak, mint Szentendre, ahol a várost keresztülvágja egy főút. Lesznek majd olyan projektek, amelyek mögé minden településnek be kell állni, mert csak így tudjuk megvalósítani ezeket. A már említett Pócsmegyeren a megugrott népességszám okoz gondot, mert ugyanazt az óvodát, ugyanazt a bölcsődét, ugyanazt az infrastruktúrát használják már négyszer annyian.

A Magyar Falu Programnak köszönhetően a térség számos kisebb települése részesült eddig is jelentős forrásokból. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a közösség erejével választ adjunk arra, hol, mit és milyen forrásokból tudunk megvalósítani.