Belföld

Kicsinyes politikai játszma

A hivatali eskü lényege abban áll, hogy az esküt tevő személy kinyilvánítja, hogy hivatalát nemcsak jogszerűen látja el, hanem hűséggel, lelkiismeretesen és igyekezettel

A Momentum kicsinyes politikai játszmákon keresztül kívánja szabotálni a törvényhozás hatékony működését, miközben Magyarország szomszédságában háború zajlik – hangsúlyozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Kicsinyes politikai játszma
Lomnici Zoltán leszögezte, egyetlen párt sem kerülheti meg az Alaptörvényt
Fotó: MH/Purger Tamás

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig a parlament és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságba nem választható meg, képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt – szögezte le lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy több megválasztott baloldali politikus közölte, nem megy el a parlament alakulóülésére.

Lomnici kifejtette: az alakulóülés során az összes parlamenti mandátumhoz jutó képviselő leteszi az esküjét annak érdekében, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a parlamenti munka. Bár az aktus a későbbiekben pótolható, azt látni kell, hogy a Momentum kicsinyes politikai játszmákon keresztül kívánja szabotálni a törvényhozás hatékony működését, miközben Magyarország szomszédságában háború zajlik.

Az efféle, parlamenti párthoz méltatlan magatartás morálisan és jogilag is elfogadhatatlan, hiszen minden képviselő kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen a parlament munkájában, és elősegítse annak eredményes működését – hangsúlyozta az alkotmányjogász, aki kitért arra is: a modern alkotmányos államok megőrizték azt a hagyományt, hogy a köztisztséget betöltő személy hivatali jogviszonyának megkezdése előtt ünnepélyes nyilatkozatot, esküt tesz.

Németországban a mindenkori kancellár megfogadja az esküvel, hogy teljes erejéből a német nemzetnek fogja szentelni munkáját, a lengyel kormány első embere pedig amellett tesz hitet, hogy az állampolgárok javáért való küzdelmet kívánja elsődleges kötelezettségének tekinteni. Magyarország Alaptörvénye két helyen említi az eskütétel kötelezettséget: a köztársasági elnöknél, valamint a kormány tagjainak esetében. Ezen felül, az Országgyűlésről szóló törvény más tisztviselők, így az országgyűlési képviselők esetében is előírja az eskütételt, az eskü intézménye komoly közjogi hagyományokkal rendelkezik, ugyanis már az 1946. évi I. törvény is előírta annak megtételét.

Miként azt Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hazánk legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés, valamennyi ország-gyűlési képviselő közös felelősséget visel Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért, biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését – folytatta Lomnici. Rámutatott: a hivatali eskü lényege abban áll, hogy az esküt tevő személy kinyilvánítja, hogy hivatalát nemcsak jogszerűen látja el, hanem hűséggel, lelkiismeretesen és igyekezettel.

A nyilatkozatok közös eleme, hogy az alkotmány és az alkotmányos intézményrendszer elismerését és védelmét írják elő, az államhoz való hűség és az alkotmányos rend tiszteletben tartásának követelményét juttatják érvényre. Ebből következik, hogy az állam nevében eljáró személyeknek tiszteletben kell tartaniuk azokat az intézményes kereteket, amelyeket – a politikai közösség demokratikus döntései nyomán – az alkotmány rögzít. 

A képviselői eskü letétele – ahogy azt az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, és az Országgyűlésről szóló törvény is megerősítette, a képviselő hivatalba lépésének érvényességi kelléke: „A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában.”

Kapcsolódó írásaink

Visszaélésszerű joggyakorlás

ĀA népszavazás a demokratikus hatalomgyakorlás legerősebb formája, a választói akarat kifejezésének legtisztább lehetősége – szögezte le lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász