Belföld

Jakabéknak kevesebb jut krumplira

Visszasírják a Gyurcsány-módszert: a baloldal „sorosista” közjogi szakértője, Fleck Zoltán arról írt, „a szavazókat be kellett volna csapni, hogy az ellenzék nyerjen”

A nyári időszakra tervezett tisztújításokon lehet következménye a baloldalon a bukásnak. A DK idén nem tart tisztújítást, de a Gyurcsány-párt csak erősödött: tizenöt fős parlamenti frakciójuk az eddiginél négyszázmillióval több támogatásból gazdálkodhat majd, míg a Jobbik évi félmilliárdot bukik.

Jakabéknak kevesebb jut krumplira
A DK-elnök kiadta: Az ellenzéknek össze kell gyurcsányoznia magát
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mivel a pártvezetők nem sietnek levonni a konzekvenciákat,  illetve mindenki a másikat okolja a bukásért, legkorábban a nyári időszakban tartandó tisztújításokon lehetnek személyi következményei a baloldali összefogás történelmi vereségének – erről írt tegnap az Atv.hu. Rámutattak: a legnagyobb veszteségeket a Jobbik szenvedte el, hiszen a párt négy évvel ezelőtt, önállóan indulva 26 mandátumot szerzett, most a hatpárti összefogás részeként kilenc listás helyett tudhat a magáénak, míg a pártból 2018-ban távozó politikusok által alapított Mi Hazánk Mozgalom csaknem hatszázalékos támogatottsággal bejutott az Ország-gyűlésbe. Jakab Péter pártelnök a kudarcos szereplésért a közös kormányfőjelöltet okolja. A Jobbik elnökségének mandátuma június 30-ig tart, az Atv-vel tudatták: nem terveznek előre hozott tisztújítást tartani.

Az LMP országos vezetésének mandátuma augusztus végéit tart. A zöldpárt társelnökei közül a következő ciklusban csak Kanász-Nagy Máté lesz parlamenti képviselő, Schmuck Erzsébet ugyanis Nagykátán vereséget szenvedett, az ellenzéki összefogás listáján pedig nem szerepelt. A Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely már bejelentette, hogy nem indul újra a párt tavasz végi, nyár eleji tisztújításán, maga helyett Tordai Bencét ajánlotta a pozícióra.

A Momentumban Fekete-Győr András az előválasztáson elért utolsó helyezése miatt már lemondott, helyét Donáth Anna, a párt EP-képviselője vette át, az ő mandátuma a párt elnökségi tagjaival együtt szintén a nyár elején jár le. Az MSZP elnökségének mandátuma szeptemberig szól. A DK közölte, az eredeti elképzeléseknek megfelelően a jövő év elején választanak új vezetőket. Nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc távozása fel sem vetődik pártjában, amely mára a legerősebb formációvá vált a baloldalon.

A frakciópénzeket tekintve is nagyot nyert a DK, amint az a 24.hu összeállításából kiderül, Gyurcsányék évi négyszázmillió forinttal több forráshoz juthatnak az Országgyűléstől, mint eddig, a legnagyobb vesztes pedig anyagi értelemben is a Jobbik, amely csaknem félmilliárdot bukik. A portál úgy számol, hogy a végleges, ám még nem hivatalos eredmény szerint az eddigi kilenc helyett tizenöt DK-s került be a parlamentbe (tizenhat hely jutott nekik, de megállapodásuk alapján egyet át kell adniuk az LMP-nek, hogy ott is meglegyen az ötödik ember az önálló frakcióhoz), így az előző ciklusban 64 millió forintos havi támogatásuk 97 millióra hízik, ami éves szinten majdnem 1,2 milliárd forintot jelent.

Ebben benne vannak a működési kiadások és a képviselői asszisztensekre, valamint szakértőkre fordítható bérkeret is. A krumplis és egyéb performance-okat előadó Jakab frakciója 490 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint eddig, éves keretük 1,26 milliárdról 770 millió forintra zsugorodik. Az MSZP-képviselőcsoport büdzséje 330 millió forinttal lesz kevesebb, mivel öt képviselői helyet veszítettek, és csak tízen maradtak, a Párbeszéd viszont 130 millió forinttal gazdagabb lesz, mivel ötről hétre nő a frakció létszáma. Az LMP-nek az eddigi hat helyett csak öt képviselője lesz, így 530 millióból gazdálkodhat. A Momentum tizenegy politikussal képviseltetheti magát a Házban, ami évi 925 millió forintos támogatást jelent, a Mi Hazánk hattagú frakció­jának 590 millió jár majd.

A Századvég tegnapi elemzésében megállapította: a baloldal szereplői nem hajlandók elfogadni, hogy az emberek egy szabad, tiszta választáson a nemzeti, polgári oldalnak szavaztak kétharmados bizalmat, önkritika gyakorlása helyett valótlanságokkal próbálják lejáratni Magyarországot a nemzetközi sajtóban. Fleck Zoltán, aki korábban kiállt a feles többséggel történő alkotmányozás és a jogállam felfüggesztése mellett egy ellenzéki győzelem esetén, újabb demokráciaellenes álláspontot közölt, miszerint az Orbán-kormányt a szavazók becsapásával kellene leváltani – hívta fel a figyelmet a Századvég.

Kifejtették: Fleck Zoltán az ELTE-ÁJK Jogszociológia Tanszék, valamint Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, emellett a Soros Alapítvány által 2003-ban létrehozott Eötvös Károly Intézet igazgatója, a Verfassungsblog.de nevű német weboldalon tett közzé egy publikációt, Amiért ők nyernek (Why They Win) címmel, amelyben elsősorban a választási rendszer torzulásait kárhoztatja. Csakhogy a magyarhoz hasonló választási rendszer létezik többek között Andorrában, Görögországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Walesben, viszont ha például az angol választási rendszernek megfelelően zajlott volna le az április 3-i voksolás – ahol kizárólag egyéni mandátumokkal lehet bekerülni a képviselőházba – a megalakuló parlamentben a Fidesz–KDNP-pártszövetségnek több mint nyolcvanszázalékos többsége lenne.

A Századvég kiemelte: Márki-Zay közjogi stábjának vezetője szerint „a szavazókat be kellett volna csapni, hogy az ellenzék nyerjen”. Vagyis Fleck visszatérne a – vele jó viszonyt ápoló – Gyurcsány Ferenc politikájához, aki 2006-ban úgy nyert minimális többséget szerezve választást, hogy ahhoz – amint ő maga fogalmazott az őszödi beszédben – „a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai” kellettek, illetve hazudtak „reggel, éjjel meg este”.

Kapcsolódó írásaink