Belföld

Megint tarolt a felvételin az ELTE

A hallgatók döntő többsége ezúttal is ingyen, állami ösztöndíjasként tanulhat

Százezren akarnak bekerülni az egyetemek és főiskolák ősszel induló képzéseire, közülük tízezren pedagógusnak készülnek – derül ki a friss felvételi adatokból. Úgy tűnik, a modellváltás beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Megint tarolt a felvételin az ELTE
A szigorodó követelmények ellenére megugrott a fiatalok jelentkezési kedve
Fotó: MH/Katona László

Megvannak az idei felsőoktatási felvételi első adatai, ezúttal százezren adtak be kérelmet a szeptemberben induló egyetemi, főiskolai képzésekre. A jelentkezők nyolcvan százaléka állami ösztöndíjas helyet jelölt meg, és az előrejelzések szerint többségük ezúttal is megússza a tandíjfizetést, mivel az elmúlt években a felvettek nagyjából nyolcvan százaléka ösztöndíjas férőhelyet kapott.

Az ingyenes tanulásért cserébe csak azt kell vállalni, hogy a megadott tanulmányi idő másfélszerese alatt eljut a hallgató a diplomaszerzésig, majd a végzést követő húsz éven belül legalább annyi ideig dolgozik Magyarországon, amennyi ideig az állam pénzén tanult. Az állami ösztöndíjas hallgatókra jutó normatíva összege Hankó Balázs felsőoktatási helyettes államtitkár szerint csaknem a kétszeresére nőtt néhány év alatt, már több mint másfél millió forintot tesz ki fejenként. Magyarország egyébként a GDP két százalékát fordítja felsőoktatásra, amellyel Euró­pa élvonalában vagyunk. Nálunk az állam 12 félév ingyenes felsőoktatási tanulmányt biztosít mindenkinek, ez idő alatt akár két vagy három diploma is szerezhető.

A jelentkezési adatok szerint egyébként megugrott a fiatalok felvételi kedve, mert nyolc és fél százalékkal többen akarnak most bekerülni az egyetemre, mint 2020-ban, pedig azóta szigorították a követelményeket, az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével.

A szakterületek szerinti eloszlás is kedvezően alakul, mert Hankó Balázs szerint egyre többen választották a stratégiailag fontos területeket, mint a műszaki, informatikai, orvosi vagy a pedagógusi pálya.

Pedagógusnak például mintegy tízezren jelentkeztek.

Bódis József felsőoktatási államtitkár a felvételi kapcsán jelezte, javult a magyar egyetemek nemzetközi megítélése is. Már közel negyvenezer külföldi hallgató tanul itt, és büszkeségre ad okot, hogy 11 magyar egyetem a felső öt százalékban helyezkedik el a világ összes, 28 ezer felsőoktatási intézményének nemzetközi rangsorában.

Kezdenek megmutatkozni a modellváltás első eredményei is, a diáklétszám például egyre emelkedik az érintett egyetemeken, amelyek saját vagyonhoz jutottak, a költségvetésük pedig két és félszeresére növekedett a tavalyihoz képest.

Az idei felvételin ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) vonzotta a legtöbb fiatalt, ide 15 610-en szeretnének járni. A népszerűségi lista második helyezettje a Debreceni Egyetem lett, amelyet a Szegedi Tudományegyetem követ. A választható szakok között a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, valamint az ápolás és betegellátás képzések lettek a legkedveltebbek. Hogy kit hová vesznek fel, az várhatóan július 21-én derül ki, ekkor hirdet eredményt az Oktatási Hivatal.

Addig azonban lehet még módosítani a megjelölt szakok sorrendjén, a felvételizők ezt április 20. és július 7. között tehetik meg.

Kapcsolódó írásaink