Belföld

Megnyílt a budai Egyszülős Központ

Az intézmény hungarikum, öt évig kormányhatározat biztosítja az új közösségi és segítő helyszín működését

Szeretnénk Budán is kialakítani egy olyan közösséget, mint Pesten, ahol nincsenek magukra hagyva az egyszülős családok, ahol találkozhatnak egymással, és nem azt élik meg, hogy sehonnan sem kapnak segítséget – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Anna, a közelmúltban megnyílt budai egyszülős központ átadása kapcsán. Az Egyszülős Központ kuratóriumi elnöke az ukrán háborúról szólva megállapította: egy gyermeknek nem a bunkerben, hanem a játszótéren van, lenne a helye, ezért is segítettek örömmel a borzalmak elől menekülő édesanyáknak és gyermekeiknek.

Megnyílt a budai Egyszülős Központ
Nagy Anna: Budapesten él a legtöbb egyszülős család
Fotó: MH/Purger Tamás

– Novák Katalin a közelmúltban átadott budai központ megnyitóján azt mondta: az Egyszülős Központ hungarikum. Mire gondolhatott a megválasztott köztársasági elnök?

– Más országokban is léteznek egyszülős szervezetek, Nagy-Britanniában például már száz éve, vagyis arra a világ számos pontján rájöttek, hogy az egyszülős családokkal foglalkozni kell. A magyar egyszülős szervezetet az alapján igyekeztünk létrehozni, hogy milyen igények, szükségletek merültek fel a magyar családok részéről. És ebből fakad, amit Novák Katalin is említett: hogy a külföldi civil szervezetekkel ellentétben a magyar Egyszülős Központ a segítség nagyon széles palettájával várja a családokat, több mint hetvenféle szolgáltatást nyújtunk. Ilyen típusú szolgáltatáspalettával nem találkoztam még más országban.

A másik ok, ami az egyediséget biztosítja, hogy létezik egy, illetve most már két központ, ami kifejezetten az egyszülős családoknak a támogatása céljából jött létre, gyermekfelügyelettel, számos programmal, állásközvetítéssel. Vagyis a közösségi tér és a segítő központ különleges keveréke a pesti és a budai intézmény.

– Hány embert tudtak eddig a szolgáltatásaikkal elérni?

– Több mint huszonhatezer családnak nyújtottunk támogatást valamilyen közösségben való részvétel lehetőségével vagy szolgáltatással Pesten és Budán is.

– Miért volt szükség a budai központ megnyitására?

– Budapesten él a legtöbb egyszülős család. Többször tapasztaltuk, hogy sokuknak okoz nehézséget eljutni munka után egy programra Budáról vagy a budai agglomerációból keresztül a városon. Az új egyszülős központ nemcsak a budaiakat szolgálja, de azokat is, akik az agglomerációban élnek vagy távolabbról érkezik be a vonatuk a Déli pályaudvarra.

– Ezért nyílt meg a Magyar jakobinusok terén az új központ?

– Fontos szempont volt számunkra a jó közlekedés, a jó elérhetőség.

– Miben különbözik a budai helyszín a pestitől?

– Egy kicsit kisebb a területe, de a tervek úgy készültek, hogy ha valaki ismeri a pesti helyszínünket, és ide belép, ismerős legyen számára a környezet. Mindazonáltal a budai egy kissé más típusú közeg. Alig pár hete nyitottunk meg, máris népszerű az új központ. Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy több környékbeli szülő is alig várta, mikor juthat segítséghez – az Egyszülős Központ neve ismerősen cseng már nagyon sok családnak. Már elindultak a korrepetálások, valamint egy tízrészes sorozat klubelőadásokkal. Szeretnénk itt is kialakítani olyan közösséget, mint Pesten, ahol nincsenek magukra hagyva az egyszülős családok, ahol találkozhatnak egymással, és nem azt élik meg, hogy sehonnan sem kapnak segítséget.

– Milyen környezettel találkozhat, aki ide látogat?

– A pesti központtól eltérően nem egy térben található a programok helyszíne és a gyermekfelügyelet: utóbbinak egy mellettünk lévő, külön bejáratú ingatlan ad otthont. Abban a helyiségben, ahol most vagyunk, hamarosan megnyílik a kávézó, ami vonzza a szülőket, akik így könnyebben bejönnek hozzánk. És itt található a konzultáló helyiség, a baba-mama szoba, az iroda, a pelenkázó és a mosdók.

– Mekkora összeggel támogatta az állam a budai központ létrejöttét?

– A felújításra kétszázmillió forintot biztosított, egy kormányhatározat pedig öt éven keresztül a működésünket is garantálja. Ez hatalmas dolog egy civil szervezet életében.

– Az Ukrajnában zajló háború elől sok édesanya menekül gyermekével Magyarországra, kvázi egyszülősként. Ők számíthatnak az önök segítségére?

– A pesti központba már jöttek ukrán anyukák gyermekeikkel, és fordultak hozzánk támogatásért.

– Mire van leginkább szükségük?

– Általában a gyerekeknek kívántak volna egy kis nyugalmat biztosítani, szerették volna bevinni őket a játszóházba, hogy egy kicsit ki tudjanak kapcsolódni, hiszen ezek a gyerekek borzalmakon mentek keresztül. Egy gyermeknek nem a bunkerben, hanem a játszótéren van, lenne a helye. Akadt olyan szülő is, aki adományt kért a továbblépéshez. Összességében az Ukrajnából érkezők ugyanúgy igénybe tudják venni a szolgáltatásainkat, mint az egyszülősök, bár kissé behatárolja a lehetőségeiket a nyelvi akadály, még ha van is egy ukránul beszélő kollégánk. Úgy éreztük, segítenünk kell ezeket a családokat, mert bajban vannak.

– A napokban tértek vissza Kárpátaljáról, mit tapasztaltak a határ túloldalán?

– Nagy szükség van most a segítségre, amelyhez mi is igyekeztünk hozzátenni a magunk részét. Ezért adományokkal megrakodva mentünk Ukrajnába, vittük az egyszülős családok és a cégek felajánlásait. Már korábban is szállítottunk adományokat Kárpátalja számára, de akkor a határ innenső oldalára.

Kapcsolódó írásaink