Belföld
Több mint 231 ezren először élhetnek választójogukkal
A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
Több mint 231 ezren először élhetnek választójogukkal
Több mint 231 ezer fiatal élhet első alkalommal a választójogával. Ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. Az első választók nemzeti színű kitűzőt vehetnek át a szavazatszámláló bizottságoktól. A kerek, ezüstös színű szegéllyel ellátott kitűzőn a „Szavaztam!” felirat szerepel. A kitűző valamivel nagyobb, mint egy 50 forintos érme.
A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
Újra kellett éleszteni egy nagykanizsai szavazót
Az NVI délután a holnapján közölte, hogy sorban állás közben összeesett egy idős férfi Nagykanizsán az egyik szavazókörben; a katasztrófavédelem munkatársai és a mentők a helyszínen újraélesztették.
A Kossuth téri szavazóhelyiségben egy idős férfi - aki a szavazólapját még nem vette át - vasárnap délelőtt, sorban állás közben rosszul lett és összeesett. A sorban egy orvos is várakozott, aki azonnal megkezdte a férfi újraélesztését.
A szavazatszámláló bizottság egy tagja értesítette a szomszédos épületben lévő katasztrófavédelmi kirendeltséget, a rosszul lett férfi rokona pedig a szintén a közelben lévő mentőszolgálatot hívta. A mentők kiérkezéséig a katasztrófavédelem munkatársai vették át az újraélesztést.
Az eset miatt 10.50 perctől 11.45 percig felfüggesztették a helyiségben a szavazást, a választópolgárok kint várakoztak.
A mentők intézkedésének befejezéséig a bizottság tagjai a szavazóhelyiségben voltak, és mivel az urnák és a szavazással kapcsolatos minden irat a voksolás újraindulásáig a szemük előtt volt, azokat nem kellett zárolni.
Mester László, a Zala Megyei Területi Választási Iroda vezetője elmondta: az újraélesztést követően az idős férfit a mentők kórházba vitték.
Nem kötelező a maszk a szavazóhelyiségben
Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben. A karanténban lévőket felkereső szszb-tagoknak azonban javasolják a maszkviselést és a távolságtartást.
A választópolgár a szavazás során használhatja saját tollát, de a szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazófülkékben elhelyezett tollak rendszeres fertőtlenítéséről. Aki saját érdekében úgy ítéli meg, az hordhat maszkot a szavazóhelyiségben, de az azonosítás idejére le kell vennie.
A karanténban lévőket felkereső, mozgóurnás szszb-tagoknak az NVI javasolja a maszkviselést, a gumikesztyű használatát és a távolságtartás betartását.
Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak - összesen mintegy 158 ezren - zöld borítékot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, ebbe kell belehelyezniük a kitöltött szavazólapjaikat. Nagyon fontos, hogy a borítékot - mivel az „utazni fog” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerületbe - lezárják.
Az átjelentkezők szavazatait zöld borítékba kell tenni
A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezett választópolgár esetében a névjegyzék alapján megállapítja, melyik egyéni választókerület szavazólapját kaphatja meg a párt- vagy nemzetiségi lista mellett. A bizottságnak zöld borítékot kell adnia az átjelentkezett választópolgárnak (fehéret a szavazókör területén lakcímmel rendelkező választók kapnak).
A zöld borítékon annak az egyéni választókerületnek a neve szerepel, amelynek a választó az egyéni képviselőjére szavaz.
Ha a szavazatszámláló bizottság tévedésből egy másik választókerület borítékját adja a választópolgárnak, akkor az a szavazat gyakorlatilag elvész. A szavazatot ugyanis a borítékon szereplő választókerület szavazatszámláló bizottsága bontja fel, és ha ott derül ki a tévedés, akkor már nincs mód a szavazat „utaztatására” a megfelelő választókerületbe.
Az átjelentkező választópolgárnak a szavazólapokat tartalmazó borítékot leragasztva kell az urnába dobnia.
A szavazatszámláló bizottság tagjai az urna felbontásakor kiválogatják a zöld borítékokat, megszámlálják és szállítóborítékba (nagyszámú zöld boríték esetében dobozba) teszik, feltüntetve rajta a megyét, a választókerület számát és a település nevét. Rá kell vezetni a szállítóborítékba helyezett zöld borítékok számát is.
A zöld borítékokat tilos felbontani, azokat hétfőn a Nemzeti Választási Irodába viszik, ahol szétválogatják a 106 egyéni választókerület szerint. A voksok ezután - a külképviseleteken leadott szavazatokkal együtt - kerülnek el szombaton a „cél-választókerület” kijelölt szavazatszámláló bizottságához, ahol azokat „bekeverik” a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálják meg a szavazatokat.
Már 225 ezer levélszavazatot leadtak
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező 456 ezer választópolgár közül 225 ezren már leadtak levélszavazatot.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak levélben szavazhatnak, és csak akkor, ha március 9-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Ezt több mint 456 ezren tették meg.
Az NVI adatai szerint már több mint 225 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok: 34 600-at közvetlenül, levélben juttattak el az NVI-hez, több mint 190 ezret pedig a külképviseleteken adtak le.
Az NVI hétfőtől ellenőrzi a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait. Az NVI nem teszi közzé, hány azonosító nyilatkozatot ellenőrzött, csak azt, hogy eddig 140 460 érvényes szavazási iratot találtak. Szerbiából több mint 39 ezer, Romániából csaknem 52 ezer érvényes szavazási irat érkezett már vissza az NVI-hez.
Csak a szavazókörök közelében nem szabad kampányolni
A szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel.
Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.
A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást.
A szavazatszámláló bizottság tagjai (sem a választott, sem a megbízott delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot), amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat.
Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Az szszb-nek rendszeresen ellenőrizze kell, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját.
A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.
A névjegyzék aláíratását és a szavazólapok átadását semlegesen kell megtenniük a szavazatszámláló bizottságoknak
A szavazatszámláló bizottságoknak a névjegyzék aláíratását és a szavazólapok kiadását mindkét választástípusban semlegesen kell megtenniük - hívta fel a Nemzeti Választási Iroda a figyelmet.
Vasárnap több szavazókörben is előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottságok megkérdezték a választópolgárt, mindkét választás - az országgyűlési és a népszavazási - szavazólapját fel kívánják-e venni.
Az NVI felhívta a jegyzők figyelmét: a szavazatszámláló bizottságoknak kérés nélkül kell biztosítaniuk a választópolgároknak, hogy mindkét választástípus névjegyzéki rovatát aláírhassák. A szavazólapokat pedig az aláírásnak megfelelően kell átadniuk a választópolgárnak.
