Belföld

Összefogott a menekültekért a lakosság

Az önkéntesek és a Magyarországon élő kárpátaljaiak rengeteget segítenek az önkormányzatoknak és a segélyszervezeteknek

Példa nélküli összefogás valósult meg az országban – közölte lapunk érdeklődésére Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú, Ukrajnával határos választókerületének fideszes egyéni országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta azt is, hogy a határ menti településeken nem alakult ki hiány az ellátásban.

Összefogott a menekültekért a lakosság
Folyamatosan változik, hogy mire van szüksége az Ukrajnából menekülőknek – mondta lapunknak Tilki Attila
Fotó: Tilki Attila Facebook-oldala

– Mióta járja a választókerületéhez tartozó határ menti településeket?

– Február 24-e óta, vagyis amióta kitört a háború.

– Mennyit alszik? És mennyit tudnak pihenni az ottani polgármesterek és az önkormányzati dolgozók?

– Változó, három-négy órát azért minden éjjel sikerül pihennem. Az önkormányzatok munkatársainál döntő, hogy településük hol található. A határszakasszal rendelkező helyhatóságok – Záhony, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs –, illetve ahol regisztrációs pontok találhatók – Fehérgyarmat, Tarpa és Aranyosapáti – dolgozóinak kevesebb alkalmuk nyílik a pihenésre, míg ahol befogadópontok vannak, ott egy kicsivel többet, de ők sem sokat alszanak. Jó az együttműködésünk a polgármesterekkel, zavarhatjuk egymást akár hajnalban is. Tegnapelőtt például hajnali három órakor kaptam egy kérést, és arra is volt példa, hogy két polgármester egy családot este tizenegykor vitt fel Budapestre.

– Akad olyan feladat, amit személyesen ön tud elintézni mint országgyűlési képviselő?

– Olyan teendő, amit csak én tudok megoldani, nincs, ez itt egy közös feladat, az állam, a segélyszervezetek, a polgármesterek, a képviselő-testületek, az iskolaigazgatók és a lakosság közös munkája. Ugyanakkor hasonló, ennyire éles helyzetet a megyében lényegé­ben csak én éltem meg, sok tapasztalatot gyűjtöttem, sikerült jó kapcsolatokat kiépítenem. Mondok egy példát: a megyei hulladékszolgáltatóval nagyon jó a viszonyom, mert korábban nyolc évig Fehérgyarmat polgármestere voltam. Ezért azt a feladatot mi beszéltük át, hogy milyen logika szerint lehetne sűrűbben elszállítani a határ menti településeken keletkező többlethulladékot.

A megyei kormányhivatal vezetőjével, Román Istvánnal közösen tárgyaltunk az áramszolgáltatóval a közvilágítással kapcsolatban. Képviselőtársaim engem hívnak, hogy hová küldjék az összegyűlt adományokat, mert én rendelkezem helyismerettel, amit jól tudok kamatoztatni. Kárpátaljáról is gyakran megkeresnek azzal, hová to-vábbíthatunk adományt. Minden-nap más feladat adódik: egyik este két zimbabwei és egy kameruni egyetemistának próbáltunk segíteni, mert ezeknek az államoknak nincs Magyarországon nagykövetségük. Vagyis igen sokrétű munka zajlik.

– Mit tapasztal, el tudnak látni minden háború elől menekülő embert? Mire van a legnagyobb szükség jelenleg, ideiglenes szálláshelyekre, sátortáborra, fuvarra, élelmiszerre, gyógyszerre?

– Olyan szintű összefogás valósult meg az országban, ami példa nélküli, azt mondhatom: szinte mindent megkapunk, amire szükség van. Az is folyamatosan változik, hogy mikor, mire van inkább szükség: a múlt hét közepén sok egyetemista érkezett az országba, hétvégén pedig olyanok, akiknek az öltözete azt sugallta, jómódúak. Mindeközben érkezik rengeteg nagyon szegény ember is, mindenkinek másra van szüksége. Sokaknak az is lényeges, tudunk-e abban segíteni, hogy munkába állhassanak valahol.

– A választókerület önkormányzatainak milyen mértékben kellett hozzájárulniuk a menekülők ellátásához?

– Konkrét számot nem tudok mondani, mert ez attól függően változik, hol helyezkedik el egy adott önkormányzat, határátkelő, segélypont vagy regisztrációs pont működik-e a helyhatóság területén.

– Mekkora forrással tudta a kormány segíteni a helyhatóságokat, a segélyszervezeteket?

- A települések a Belügyminisztériumtól kérhetnek segítséget, azt gondolom, az igényeiket már összesítették. A segélyszervezetek esetében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a hétvégén jelentette be, hogy a kormány hárommilliárd forinttal támogatja a Karitatív Tanács szervezeti tagjainak munkáját.

– Mekkora részt vállal a lakosság a menekülők ellátásában?

– A polgármester, a képviselő-testület, az önkéntes segítők, a közmunkások mind-mind részt vesznek a munkában. A határ menti települések szinte mindegyikéről elmondható, hogy aki tud, bekapcsolódik a munkába. Akinek van munkája, az munka mellett is, a pedagógusok például tanítás után, akik délutánra mennek, azok reggeltől munkakezdésig. A nyugdíjasok is kiveszik a részüket a feladatokból, sütnek, főznek a menekülő embereknek, Beregsurányban például a nyugdíjas nénik sütöttek palacsintát, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak adtak át.

– Az első napokban rögtön megjelentek a fuvaros hiénák, akik döbbenetes összegekért fuvarozták el a háború elől menekülő embereket. Továbbra is jelen vannak?

– Kevésbé tudnak a határhoz jönni, ezért csökkent a számuk, de teljesen kiszűrni a civilek nem tudják őket. A rendőrség azonban nagyban segíti ezt a munkát is.

– Hallott az embercsempészek megjelenéséről?

– Nem.

– Volt vagy van-e hiány a helyi ellátásban, például benzin, gyógyszer vagy élelmiszer tekintetében?

– A helyi ellátásban semmiféle hiány nem alakult ki. Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban található két Mol-benzinkút, amelyek hatalmas forgalmat bonyolítanak le, de e töltőállomásokon is minden rendben van. Abban akad némi nehézségünk, hogy akik Budapesten keresnek szállást, azoknak találjunk megfelelőt. Ki kell azonban emelni: ez egy olyan térség, ahol sok kárpátaljai él, akik számos esetben tudták és tudják segíteni a munkánkat, így például a tolmácsolásban.

Kapcsolódó írásaink