Belföld

Ennyit keresnek ma a pedagógusok

A tanárok döntő többsége inkább kimarad a hangos kisebbség által kezdeményezett iskolai balhékból

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megerősítette lapunknak, hogy jövőre béremelés vár a pedagógusokra, ráadásul jelentős mértékű. Közben kiderült, hogy a sztrájkrendelet ellen ágáló tanárok korábban maguk is javasolták, hogy munkabeszüntetés esetén legyen részleges tanítás az iskolákban. Megnéztük azt is, pontosan mennyit keresnek most a pedagógusok, milyen pluszjuttatásaik vannak.

Ennyit keresnek ma a pedagógusok
A fizetésemelés ügyében már csak az időzítésről kell megegyezni
Fotó: MH

Hetek óta hangos a sajtó a pedagógusok sztrájkköveteléseitől, de vajon van-e értelme az engedetlenségi akcióknak, és a hangos tiltakozások mögött a tanártársadalom mekkora hányada sorakozik fel valójában? Lássuk a számokat!

Hatezer oktatási intézmény tízezernél is több telephelye közül sajtóhírek szerint nagyjából száz-száztíz helyen mozdultak meg a nevelők, de az esetek többségében nem jutottak el a teljes munkabeszüntetésig. Általában nem a teljes tanári kar tagadta meg a munkát, csak néhány óra maradt el, sőt volt, ahol egyetlen tanár tiltakozott, míg máshol inkább molinókat helyeztek ki, vagy a közösségi oldalakon fejezték ki a sztrájkolók iránti szolidaritásukat. Ez alapján elmondható, hogy a nevelők döntő többsége távol tartja magát a reprezentativitással egyébként is alig bíró érdekképviseletek megmozdulásaitól.

Megírtuk, a sztrájkbizottság béremelést követel, mit sem törődve azzal, hogy a kormány ezt többször is megígérte, többek közt maga a miniszterelnök is a 2021. december 6-i parlamenti felszólalásában. Lapunk kérdésére most megerősítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, hogy jövőre biztosan jóval többet fognak keresni a tanárok. „Ahogyan azt már több alkalommal elmondtuk, a pedagógusbérek emelésének szükségességével egyetértünk” – szögezték le válaszukban, felidézve, hogy a 2010-es kormányváltást követően az ágazati emelések sorozatát éppen a pedagógusokkal kezdték. „Most az egészségügyi és szociális dolgozókon van a sor, 2023-ban azonban jelentős béremelést tervezünk a pedagógusoknál” – húzta alá ismét a szaktárca.

A sztrájkbizottság mindenáron való szervezkedése azért is érdekes, mert most kiderült, korábban ők is elfogadták azokat a feltételeket, amelyek ellen most tiltakoznak. Erre az ellentmondásra Rétvári Bence államtitkár mutatott rá, aki az LMP-s Hohn Krisztinának adott parlamenti válaszában közölte, hogy a munkabeszüntetés feltételeit szabályozó új kormányrendelet a pedagógusszervezetek javaslatai-nak figyelembevételével készült, a tanárok pedig korábban maguk is javasolták a részleges tanítást a munkabeszüntetés idejére.

Ismert, a rendelet szerint sztrájk esetén gyermekfelügyeletet kell biztosítani, az óvodákban azonban nem szükséges megtartani a foglalkozásokat, az iskolákban is csak a tanórák felét, egyedül az érettségi felkészítő órák nem maradhatnak el.

Rétvári rögzítette, hogy a fizetésemelés kapcsán már csak az időzítés kérdéses, ebben nincs egyetértés a felek között. Köztudott, a pedagógusok utoljára idén januárban kaptak tízszázalékos emelést. Hogy ez mit jelent konkrétan? A bértábla jelenlegi állása szerint a kezdő fizetés bruttó 312 ezer forint. Pedagógus I. fokozatban 462 ezer forintig lehet feltornázni a bért, de érdemesebb a pedagógus II. kategóriát vizsgálni, mivel erre a szintre mindenkinek kötelező jelleggel el kell jutnia. Itt a diplomával rendelkező nevelők bruttó 328 ezer és 499 ezer forint között keresnek, a pályán töltött évek számától függően. Aki ennél is magasabbra, mesterpedagógusi szintre jut, annak a bruttó bére 438 ezer és 596 ezer forint között mozog. A pálya csúcsát jelentő kutatótanári fokozatban 535 ezer és 645 ezer forint között keresnek a dolgozók.

Az Emmitől úgy tudjuk, hogy a mesterszintet tavaly év végéig összesen 14 026 pedagógus érte el, vagyis ennyien biztosan vannak, akiknek a nettó alapjuttatása is 300 ezer forint körüli vagy magasabb. Kutatótanári fokozatba csak 256 fő jutott el, igaz ebbe a speciális körbe egyébként is csak a pedagógusok egy százaléka tartozhat.

A fenti összegek egyébként minden esetben az alapot jelentik, amelyen felül még nyolcféle pótlék létezik. Külön juttatás jár például az osztályfőnöki és más vezetői feladatok elvégzéséért, a pedagógusjelöltek gyakorlati oktatásáért, a nehéz körülmények közötti tanításért, de kapnak némi pluszpénzt a gyógypedagógusok és a nemzetiségi nevelők is. A pótlékok összege széles skálán mozog: míg egy munkaközösség-vezető többlete csak bruttó tízezer forint körüli, az osztályfőnökök akár 50–60 ezret, az igazgatók pedig bruttó 140–160 ezret is kaphatnak a fizetésükön felül.

Kapcsolódó írásaink