Lesz béremelés, mégsem nyugszanak a tanárok

Nyugalomra, békére és zavartalan tanulásra van szükség az iskolákban – hívta fel a figyelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután ismét egyeztetett a pedagógusok sztrájkbizottságával. A néhány hete törvénytelenül – és igen alacsony részvétellel – megszervezett figyelmeztető sztrájk után sok iskolában még mindig tartanak a polgári engedetlenségi akciók, és az érdekvédők nem hajlandók lefújni a március közepére tervezett munkabeszüntetést sem. A tanárok furcsa módon a minapi tárgyalást is úgy kommentálták, hogy nem sikerült megegyezniük semmiben, pedig valójában nagyon is történt előrelépés, mivel a szakminisztérium újra rámutatott, hogy lesz fizetésemelés.

Az Emmi szerint a kormány is egyetért a pedagógusbérek további emelésével, és az elmúlt évek többlépcsős bérrendezését követően 2023-ban további emelést terveznek. Ezt azonban mintha nem értették, vagy nem akarták volna megérteni a szakszervezetek: a tárgyalás után élőlánccal tiltakoztak a minisztérium előtt, azt hangsúlyozva, hogy a sztrájk alapjog. A jelek szerint számukra a hangulatkeltés mindennél előbbre való, pedig az elégedetlenkedőket már az alapjogi ombudsman is figyelmeztette.

Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kereste meg, többek közt azzal a felvetéssel, hogy a kormány új sztrájkrendelete súlytalanná teszi az akciót. Kozma Ákos ugyanakkor rögzítette: a szabályozás nem gátja annak, hogy a tiltakozók valódi érdekérvényesítő erőt mutassanak fel.

Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a sztrájkjog csakis akkor gyakorolható – és csak akkor élvez alkotmányos védelmet –, ha a résztvevők maradéktalanul betartják a törvényben meghatározott követelményeket. Az úgynevezett „még elégséges szolgáltatások” biztosítása nélkül a munkabeszüntetés jogellenes – mutatott rá. Ezek pedig mind a diákok érdekeit védik: sztrájk idején szükséges a gyermekfelügyelet, de az óvodákban nem kell megtartani a foglalkozásokat, sőt az iskolában is csak a tanórák felét, egyedül az érettségi vizsgafelkészítő órák azok, amelyeket semmiképp nem szabad elhagyni.

Leszögezte továbbá, hogy az új szabállyal a kormány nem terjeszkedett túl az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson. Példaként megemlítette Németországot, ahol még a tanárokra vonatkozó általános sztrájktilalom is alkotmányosnak minősül.

A biztos kitért arra is, hogy az elmúlt két tanévben a járvány miatti online oktatás nagy terheket rótt a pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt, ezért különösen fontos, hogy a mostani tanévet ne terheljék további konfliktusok.