Belföld
„A rezsicsökkentés védi a magyar családokat”
Kiemelte: a rezsicsökkentésnek köszönhetően az Európai Unióban a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb villamos energia árat, és a magyar családok jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz is. A konferencián Németh Szilárd felidézte, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést megelőzően jelentősen nőtt a háztartási villamosenergia és a gáz ára.
Ismertette, hogy a lakossági villamosenergia ára 2012 és 2014 között 24,58 százalékkal csökkent, majd 2015 után nem változott. A lakossági gáz ára pedig 2012 és 2014 között 25,21 százalékkal mérséklődött, és 2015 után szintén változatlan maradt. Hozzátette, ha ismét a baloldal és „Gyurcsány emberei” kerülnének hatalomra, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és a mostaninak a többszörösébe kerülne az energia a lakosságnak.
Németh Szilárd a rezsicsökkentés kedvező hatásai közé sorolta egyebek mellett azt, hogy kevesebb lett a lakossági tartozás és a szolgáltatás kikapcsolása, továbbá csökkent a közműcégeknél a fogyasztói panaszok száma is.
Németh Szilárd kitért arra, hogy a magyar rezsicsökkentést Brüsszel is támadta, ugyanakkor a magyarok elsöprő többsége a nemzeti konzultációban támogatta az intézkedést. Április 3-án a magyar állampolgárok arról is döntenek, hogy megvédik a rezsicsökkentést - mondta Németh Szilárd.
A baloldal megkezdte az energiaellátást érintő szankciókkal kapcsolatos félretájékoztatást - hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője. A kijelentések azért veszélyesek, mert elfedik a valódi dilemmát az energiaellátást érintő lehetséges szankciókkal kapcsolatban- tette hozzá.
Süli János: A paksi atomerőmű bővítése nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés
Paks II. beruházás nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés és biztonságos áramellátás - hangsúlyozta Süli János, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden a Századvég Rezsi Konferencia című rendezvényen.
Kiemelte: Európában az egekben vannak az energiaárak, miközben a magyar lakosság változatlanul 37 forintot fizet egy kilowattóra áramért.
A magyar lakosság védett az energiapiacon kialakult áremelkedésekkel szemben, és ez jelentős mértékben a Paksi Atomerőműben termelt kedvező árú villanynak köszönhető - tette hozzá.
Süli János kitért arra, hogy az Európai Unió döntése alapján az atomenergia zöldenergiának minősül, így a jövőben támogatott befektetésben lehet atomerőművet építeni az unióban. A tárcanélküli miniszter szólt arról is, Magyarország jó úton halad afelé, hogy hosszú távon az atomenergia és a megújuló energia révén biztosítsa az ország növekvő áramellátását.
Paks II. beruházás kapcsán Süli János kitért arra, hogy jelenleg mintegy 600 engedéllyel rendelkeznek, és további engedélyek birtokában a projekt a közeljövőben a második fázisba lép. A miniszter szerint az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók nem veszélyeztethetik a magyar családok energiaellátás-biztonságát.
Szijjártó: A háború tovább súlyosbíthatja az energiaellátási válságot Európában
Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja - jelentette ki kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a budapesti Rezsi Konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha minél előbb béke lenne, egyúttal pedig mindent megtesz azért, hogy hazánk biztonságban legyen, és ne sodródjon bele a háborús konfliktusba.
Kiemelte, hogy a közvetlen szörnyűségeken túl is komoly kihívásokat jelent a helyzet, ilyen egyebek mellett az energiaellátás kérdése is. Aláhúzta, hogy ha nincsenek energiahordozók, akkor nincs fűtés, akkor nem működik a gazdaság, és veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ez pedig szavai szerint „nem magyar ügy, hanem nagyon súlyos európai kihívás”.
Rámutatott, hogy Európa a gázfogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek a fele Oroszországból érkezik, ráadásul a kontinens gáztározóinak feltöltöttségi szintje nem éri el a 30 százalékot, miközben a gáz ára jelenleg hatszorosa a másfél évvel ezelőttinek.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy az Európai Unió eddig nem rendelt el olyan szankciókat, amelyek potenciálisan veszélybe sodornák az energiaellátást.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány támogatta az EU szankcióit. És úgy fogalmazott, hogy „vannak notórius hazudozók nemcsak a magyar, hanem az európai politikában is, és az egyiket Donald Tusknak hívják”, aki előző héten azt állította, hogy Magyarország megvétózta Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, ami nem igaz.
„Az Oroszország által indított katonai műveleteket elítéljük, Ukrajna mellett kifejezzük a szolidaritásunkat, kiállunk Ukrajna területi intergritása és szuverenitása mellett, és az európai egység fenntartását kulcskérdésnek tartjuk” - jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá: lett volna lehetőség arra, hogy Európa sokkal biztonságosabb energiaellátási térképet állítson fel, azonban elmaradt számos infrastruktúra-beruházás, nem nyitottak új forrásokat.
A miniszter ezután fontos feladatnak nevezte az energiaellátás biztonságának megteremtését és a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését. Ehhez szerinte infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség Közép-Európában és Délkelet-Európában, hogy lehetségessé váljon új források bevonása, illetve növelni kell a megújuló energiaforrások arányát.
Kijelentette, hogy a helyzet biztató, miután Magyarország a házi feladata jelentős részét már elvégezte. Erre példaként hozta fel, hogy a hétből hat szomszédos állammal gázösszeköttetés jött létre, és hamarosan minddel meglesz a magas feszültségű áramvezetékek összekötése is. Emellett a kormány hozzájárult a horvátországi LNG-terminál létrejöttéhez, és előrehaladott tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal újabb források bevonásáról. Valamint hasonló egyeztetések zajlanak Egyiptommal és Izraellel is.
Beszélt végül a napenergia-beruházások felgyorsításáról is, ami ráadásul a klímavédelmi célok elérését is nagyban segíti. „Azt tudom ígérni, hogy ahogy minden egyes kihívás során eddig is, most is a magyar emberek és Magyarország biztonságának megőrzése lesz az első számú feladatunk, és most is sikerrel fogunk járni” - fogalmazott.
Századvég: A rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell szimbolikus programja
Az idén tizedik évébe lépett rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell egyik szimbolikus programja, amelyben jól látszik a hazai jobb és bal oldal közötti gazdaságpolitikai különbség - hangsúlyozta Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese kedden a Századvég Rezsi Konferencia című rendezvényen, Budapesten.
Kiemelte, a 2010 előtti baloldali kormányok leépítették az állam szabályozói és tulajdonosi mozgásterét, így az nem volt képes megvédeni a magyar családokat a multinacionális energiavállalatok növekvő profitelvárásaitól.
Elmondta, hogy baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett.
Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a magyar családok érdekeinek képviseletét állította törekvéseinek középpontjába, a hatósági tarifák bevezetésével, a nemzeti tulajdon megerősítésével visszaépítette az állam mozgásterét, amivel képessé vált biztonságos és megfizethető energiaellátást garantálni a magyar családoknak.
A sorozatos brüsszeli és baloldali támadásokat követően az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentési programnak egy új, külső kihívással, az európai energiaválsággal is meg kellett küzdenie. A nemzetközi piacokon az energia ára korábban elképzelhetetlen szintekre emelkedett, ami számos uniós tagállamban rövid időn belül a lakossági tarifákba is begyűrűzött - tette hozzá.
Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy a megváltozott körülmények hatására az uniós tagállamok energiapolitikája fordulatot vett, és a korábban elutasított magyar rezsicsökkentési program követendő példává vált. Ez a fordulat jó lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövőben az európai energiapolitika még aktívabb alakítójává váljon és a közösség törekvéseit észszerűbb irányba terelje.
