Belföld

Hat pártlista lehet az országgyűlési választáson

Két országos pártlistát - a Megoldás Mozgalomét és a Normális Élet Pártjáét - vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnap délutáni ülésén, így várhatóan összesen hat pártlista lesz az országos listás szavazólapon április 3-án. 

Hat pártlista lehet az országgyűlési választáson
Hat pártlista lehet az országgyűlési választáson
Fotó: MTI / Kovács Tamás

Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott.

Az országos lista bejelentésének határideje szombat 16 óra volt. A határidőig hét pártlistát jelentettek be.

Az NVB - mivel megfeleltek a listaállítás feltételeinek - már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistáját, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, valamint a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt közös pártlistáját.  

Az NVB vasárnap döntött a további három bejelentett pártlistáról. 

Az NVB nyilvántartásba vette a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja listáját, mert megfeleltek a törvényi feltételeknek.

A bizottság ugyanakkor visszautasította A Mi Pártunk - IMA listájának nyilvántartásba vételét, mert a párt nem felelt meg a listaállítás feltételeinek: 7 megyében és a fővárosban összesen 10 egyéni választókerületi jelöltet állított. 

Az országos pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximálisan 279. A Megoldás Mozgalom listáját az NVB 103 jelölttel vette nyilvántartásba, a Normális Élet Pártja listáját pedig 109 jelölttel, több bejelentett jelöltnek ugyanis nem egyeztek az adatai a névjegyzékben szereplőkkel. 

Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál.

Az NVB megállapította a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számát

A létszámmegállapító határozatnak azért van jelentősége, mert az NVB - az országos nemzetiségi listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok jogerőre emelkedése után - ez alapján határozza majd meg az egyes nemzetiségi önkormányzatok kampánytámogatását. 

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása.

Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a január 31-ei határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. Az NVB-nél a többi 12 nemzetiség már bejelentette listáját, azokat a testület nyilvántartásba is vette.

A testületnek a törvény értelmében az országos listaállítás másnapján, azaz vasárnap kellett megállapítania az összes, valamint az egyes nemzetiségi választópolgárok számát. Az NVB a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombati adatai alapján döntött.

A nemzetiségi névjegyzékben szombaton mintegy 305 ezer regisztrált választópolgár szerepelt az NVI honlapján közzétett adatok szerint, ebből azonban csak 74 ezren kérték névjegyzékbe vételüket az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetiségiek névjegyzékbe vétele lezárult volna, erre még március 18-án délután 4 óráig van lehetőség.

Az NVB vasárnapi határozatában megállapította: a bolgároknak 226, a görögöknek 393, a horvátoknak 2380, a lengyeleknek 409, a németeknek 31 540, az örményeknek 307, a romáknak 32 876, a románoknak 1082, a ruszinoknak 1138, a szerbeknek 671, a szlovákoknak 1695, a szlovénoknak 275, az ukránoknak 830 nemzetiségi választója kérte névjegyzékbe vételét az április 3-ai országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal.
 

Kapcsolódó írásaink