Belföld

Hét országos pártlistát jelentettek be a határidőig

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hogy az április 3-ai parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.

Hét országos pártlistát jelentettek be a határidőig
Április 3-án országgyűlési választáson és népszavazáson is döntünk
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá a roma nemzetiség kivételével valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat listát állított.

Hét országos pártlistát jelentettek be a szombat délután négy órai határidőig a Nemzeti Választási Bizottságnál, emellett a roma kivételével minden nemzetiség országos önkormányzata állított listát az országgyűlési választásra.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom országos listáját, a szombati határidőig további hat párt vagy pártszövetség adta le az országos listáját. Még pénteken leadta listáját a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd, szombaton pedig a Fidesz-KDNP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom, a Normális Élet Pártja és az IMA - A Mi Pártunk.

Az NVB-nek a listák bejelentésére nyitva álló határidő után kellett elvégeznie a listák sorsolását, de elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 megyében.

Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartottak péntek este.

Az országos listák sajtónyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Fábián Adrián egy urnából az országos listák nevét húzta ki, Tóta Áronné egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát - adminisztratív okok miatt - egy sorsolással húzták ki, de a pártlistákon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.

A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős) sorrend a következő:

1 - DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd,

2 - Országos Örmény Önkormányzat,

3 - Magyarországi Románok Országos Önkormányzata,

4 - Normális Élet Pártja,

5 - Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

6 - Országos Horvát Önkormányzat,

7 - Megoldás Mozgalom,

8 - Ukrán Országos Önkormányzat,

9 - IMA - A Mi Pártunk,

10 - Országos Ruszin Önkormányzat,

11 - Országos Szlovák Önkormányzat,

12 - Mi Hazánk Mozgalom,

13 - Bolgár Országos Önkormányzat,

14 - Országos Lengyel Önkormányzat,

15 - Országos Szlovén Önkormányzat,

16 - Magyarországi Németek Országos Önkormányzata,

17 - Szerb Országos Önkormányzat,

18 - Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt,

19 - Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése azonban a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra.

Kapcsolódó írásaink