Életet is menthet a jelzőrendszer

– Halló, Etus néni, a jelzősöktől vagyok. Van valami baj?
– Szerencsére nincs, ez most csak egy próba, köszönöm szépen.
– Csókolom, szép napot kívánok.

A fenti párbeszéd egy bajai lakásban zajlott, Etus néninél, akinek életét egy különleges szolgáltatás teszi könnyebbé: a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény jelzőrendszerét használja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szociálisan rászorultak, az egyedül élő 65 év felettiek, az egyedül élő, súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, továbbá a kétszemélyes háztartásban élő, 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiát­riai betegek vehetik igénybe. A rendszer az ellátottaknak 0–24 órában a rendelkezésükre áll.

Puch Anikó, a jelzőrendszeres és a házi segítségnyújtás szakmai vezetője szerint a szolgáltatást nevezhetjük akár éjjel-nappali nővérfelügyeletnek is. Alkalmazása azért jó, mert segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybe vevőnél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. Emellett késlelteti a bentlakásos intézményi ellátásba költözés idejét, illetve preventív szerepet kap az idősek gondozásában.
Két műszaki típusú jelzőrendszert alkalmaznak, az egyik egy régebbi, URH-, a másik modern, GSM-adatátvitelű műszaki rendszer, utóbbi egy karórára hasonlít, ami nemcsak jelzésre, de egyéb más paraméterek rögzítésére is alkalmas: segítségével követhető használójának az alvásgörbéje.

(Ez a piac egyébként nagyon gyorsan fejlődik, a modern készülékek vérnyomást, EKG-t, véroxigénszintet is tudnak már mérni.)

Az adatokat minden hónapban összesítve átadják a használónak, ami hasznos információkat biztosít háziorvosának. A modern készülékeket az egyház segítségével tudták beszerezni, a Cédrusnak jelenleg ötven ilyen órája van.

Amint a bevezetőben idézett párbeszédből is kiderül, használatakor a gondozónőhöz érkezik jelzés, ami után harminc percen belül kell kivonulnia, illetve telefonon meggyőződnie a probléma súlyosságáról. Ennek megfelelően teszi meg a szükséges intézkedést. Ha például a gondozott elesik vagy leesik az ágyról, a gondozó megoldja a feladatot, de riaszthatják rosszullét esetén is, ilyenkor orvost vagy mentőt hív
az ellátotthoz.

Etelka néni 84 éves, a Segesvár környékén született, egykori közegészségügyi dolgozó nyolc éve él egyedül. Történt már vele baleset: egy alkalommal elesett, és eltörött az orra. Ezután jelentkezett a Cédrusnál, és kért egy jelzőórát, ami nyugalmat és biztonságot ad számára. Magas a vérnyomása, olykor szédül és gyengén is lát, ezért nagy hasznát veszi a készüléknek. „El sem tudom mondani, mit jelent nekem, talán még annál is többet, mintha valaki itt élne velem vagy figyelne rám” – hangsúlyozza Etelka néni. Hozzáteszi, kortársai leginkább az éjszakáktól félnek, hiszen ebben a korban többször fel kell kelni éjjel. A segélyhívó, amit visel, vízálló, hőálló, akár fürödni is lehet vele, hatótávolsága ötven méter. Akkora biztonságérzetet nyújt számára, hogy a rendszer használatára másokat is rábeszélt.

*
Etelka néni egyébként a Cédrus egy másik szolgáltatását, a házi segítségnyújtást is igénybe veszi, ahogy két évvel idősebb nővére és testvérének 93 éves férje, valamint a Baja kertvárosában élő 86 éves Margit néni is. Az ágyhoz kötött nyugdíjas asszonyt Puch Anikóval keressük fel. Margit néni azt mondja, annyi betegsége volt életében, hogy nem is gondolt rá, megéri ezt a kort. Jó kedélye azonban soha nem szűnik, ha elhagyná a remény, akkor vége szakadna életének, fűzi hozzá.
A házi segítségnyújtás keretében étkezni segítenek neki, továbbá pelenkát cserélnek rajta, váltják ágyneműjét, és rendet tartanak a környezetében. „Mi is lenne velünk, öregekkel, ha nem kapnánk ilyen szolgáltatást” – mondja, miközben Anikó segítségével hozzálát ebédjéhez.

Margit néni negyedik éve veszi igénybe a szolgáltatást, szavaival élve ennyire még nem volt „lerobbanva”, mint most. Ízületi
problémákkal küzd, porckopása van, korábban kapott stroke-ot, tüdőembóliát, volt visszér- és epeműtétje. „Ezek mindig hagytak maguk után valami nyomot” – állapítja meg. Tizedik hónapja fekszik az ágyban, ahogy fogalmaz, ennyi ideje „nem volt a talpa a földön”. Elmondása alapján már nem tudna leszállni az ágyról vagy megállni a saját lábán, ülni is csak nagy nehézségek árán képes. Sokat kell mozognia az ágyban, hogy ne kapjon felfekvést.

Margit néni egyébként szintén használja a fentebb említett jelzőrendszert, a készülék nyomógombja mindig az ágya karfáján lóg. A nyugdíjas asszony egy régi típusú készüléket, az egyirányú, URH-adatátvitelű berendezést használja. Szerencsére eddig még nem volt rá szüksége, de mint mondja, megnyugtató számára, hogy a készülék a rendelkezésére áll.

Bánné Kiss Erzsébettől, a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény vezetőjétől megtudjuk, hogy mióta egyházi fenntartásba kerültek, az ellátás minősége sokat javult. A kétezres évek első évtizedének közepén nagyjából ötszáz ellátottal vette át az egyház az intézményt, ezzel szemben ma mintegy 1700 megállapodást kötnek évente az ellátottakkal.

*
„Az elmúlt évek során legalább kétmil­liárd forintot költött az egyház fejlesztésekre. A lelkiismeret is azt diktálja, hogy minél többet hozzá tudjunk tenni szakmailag is, ne csak azon a keskeny nyomtávon haladjunk, amit a szociális törvény számunkra előír, hanem lássunk azon túl is, hogy kinek mire van szüksége, és abban segítsük. Remélem, az emberek is érzik, hogy nem csak attól vagyunk református fenntartású intézmény, hogy ki van téve a tábla az épület homlokzatára.

Ez már csak azért is lényeges, mert nem kizárólag reformátusoknak nyújtunk ellátást” – szögezi le a vezető.
Hogy pontosabb képet kaphassanak, megkérdezték az időseket, szerintük mi változott, amióta egyházi fenntartású intézménnyé vált a Cédrus. A válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy az egyházi intézményben nagyobb a bizodalmuk, valamint az egyház nem elvesz a szolgáltatások színvonalából, sokkal inkább hozzátesz, derült ki
a felmérésből.

Mindemellett más szociális ellátási formák is tartoznak a szolgáltatások köréhez. Így például pszichiátriai betegek nappali ellátása, fogyatékosok nappali intézménye, idősek nappali ellátása, támogató szolgálat, szociá­lis étkeztetés, hajléktalan átmeneti szálló és éjjeli menedékhely férfiaknak, népkonyha, nappali melegedő, szenvedélybetegek nappali ellátása, idősek otthona, valamint pszichiátriai betegek otthona. Az integráció további előnye, hogy fejleszthetik az ellátások színvonalát. Mindenki megtalálhatja azt a segítségnyújtási formát, amire szüksége van a szociális ellátási formákon belül. Arra is van lehetőség, hogy az ellátottak számára több szolgáltatásból álló csomagot állítsanak össze.

Bánné Kiss Erzsébet azt mondja, a szociá­lis ellátás „átcsúszik” olykor az egészségügyi szolgáltatások körébe, hiszen a kórházi ellátást követően az egészségügy nagyban támaszkodik a szociális ellátórendszerre, például a föntebb bemutatott házi segítségnyújtásra, illetve a jelzőrendszerre.

*
Puch Anikó hozzáteszi: jelenleg huszonkilencen dolgoznak hat településen, mindenhol csoportvezetőket jelöltek ki, akik összefogják a gondozónők munkáját. Rajtuk keresztül könnyebben áramlik az információ, zajlik a kommunikáció, szervezettebben működik a segítségnyújtás. Tevékenységüket a járvány alatt is ellátták, ellátják, természetesen a pandémiás szabályok betartásával, azaz a gondozónők maszkot, kesztyűt viselnek, fertőtlenítenek, és amennyire munkájuk engedi, betartják a távolságot. Értelemszerűen ez utóbbi sok esetben nem kivitelezhető az ágyban fekvő ellátottaknál, például tisztában tételnél, etetésnél, fürdetésnél.

A gondozók hétköznap kiváltó szolgáltatással segítik az ellátottakat, akik rokonaik­kal együtt ragaszkodnak az otthonukhoz, még akkor is, ha nem egy esetben szükségük volna 24 órás intézményi ellátásra. Ilyen értelemben a szolgáltatás az előszobája az idősotthonba kerülésnek.

Egy gondozottnál egy nap egy–másfél órát tudnak eltölteni. Ez idő alatt a házi segítségnyújtás keretében szociális segítést és személyi gondozást folytatnak. Utóbbi magába foglalja a háztartási  tevékenységekben való közreműködést (például bevásárlás, gyógyszerek kiváltása), illetve a lakókörnyezeti higiénia megtartását.

Személyi gondozás keretében az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolatot alakítanak ki és tartanak fenn, valamint e körbe gondozási és ápolási feladatok tartoznak. Ilyen például a vérnyomás- és vércukormérés, személyi higiénia biztosítása, fürdetés, pelenkázás, továbbá hivatalos ügyek intézése, információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás.
Hogy ki jogosult a házi segítségnyújtásra, az gondozási szükséglet vizsgálata alapján dől el, amit egy pontozásos rendszer szerint számolnak ki. Ez egy értékelő adatlap mérőtáblával, amelyet a kérelmező háziorvosa vagy kórházi szakorvosa, illetve az intézményvezető vagy az általa megbízott személy tölt ki. Az ezekből adódó összpontszám alapján derül ki, melyik tevékenységi körre jogosult. Az ellátottak gondozását a már meglévő képességeket figyelembe véve, személyre szabottan, egészségi állapotuktól függően végzik. (A metódus segítségével még az is előfordul, hogy egy idő után kikerülhetnek az ellátásból a lábadozásukat követően.)

Ilyen intenzív kapcsolattartás során természetes, ha a gondozónők és az ellátottak között bensőséges viszony alakul ki, Anikó elárulja, van olyan munkatársuk, aki tortát süt a gondozottjai születésnapjára. „Szoros és bizalmas a kapcsolat az ellátottak és a gondozónők között, ezzel igazi diakónia valósul meg a munkájukban” – világít rá Anikó hivatásuk lényegére.