Belföld
Márki-Zay hadjárata a minimálbér ellen

Ahogy azt annak idején mi is többször megírtuk, közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt:
„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. (...) Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkre menne.”
Később, tavaly decemberben a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére előbb letagadta, hogy a minimálbér szükségtelenségéről beszélt volna, majd néhány nappal később ismét a hátrányairól beszélt: „Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés. Én ott is elmondtam természetesen, hogy a minimálbéremelésnek vannak ésszerű korlátai. Egy 500 ezer forintos minimálbér például óriási munkanélküliséghez vezetne Magyarországon.” - fogalmazott.
Tavaly december 12-én a heti videójában a Facebook-oldalán a következőket mondta: „Nos, az, hogy megszüntetnénk a minimálbért, tehát ilyen nincs. Soha nem is volt, fel sem merült. Az, hogy a minimálbérnek vannak árnyoldalai, azt viszont már elmondtam nagyon sokszor. (...) Valójában ennek lesznek olyan áldozatai – a baloldaliaknak is sajnálattal tudomásul kell ezt vennie – hogy a minimálbéremelés az azt jelenti, hogy az a vállalkozó, akinek a dolgozója nem tud kitermelni az eddigi mondjuk 200 ezer helyett mondjuk 300 ezer forintot a vállalat számára, azokat a munkáltató el fogja bocsátani. Tehát minden hasonló minimálbér emelésnek az a kockázata, hogy dolgozókat fognak elküldeni.”
A baloldali jelölt ebben a videóban azzal riogatott, hogy a minimálbér-emelés munkanélküliséghez vezet, ami ebben a formában nem igaz.
A valóság ezzel szemben az, hogy 2010-hez képest az évről évre emelkedő minimálbér mellett több, mint egymillió új munkahely jött létre. A foglalkoztatottság a csúcson van, a múlt évben több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami a rendszerváltás óta nem látott rekordot jelent.
Márki-Zay önmagával is ellentmondásba került, hiszen egy 2020-as videójában azt is állította, hogy nem a kormánynak és nem a minimálbér-emelésnek köszönhető az általános bérnövekedés Magyarországon, hanem annak, hogy nincs elég munkaerő és a vállalatok kénytelenek magasabb bért fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottakat. Tehát egyszerre állítja, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, illetve azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat.
Ugyancsak már idézett december 12-i videójában hangzott el a következő mondat: „Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket.” Kijelenthető tehát, hogy a Gyurcsány-koalíció jelöltje az ultraliberális szemléletet vallva egyszerűen a piacra bízná a minimálbér alakulását.
A január 2-i szokásos heti videójában újabb zavaros fejtegetésbe kezdett, ezúttal is az extrém, 500 ezer forintos minimálbért emlegetve riogatott, és azt állította, hogy már most is sok ezer vállalkozás kénytelen leépíteni a munkavállalóit. Egyúttal arról is beszélt, hogy a világ majdnem minden fejlett országában van minimálbér. „Természetesen a minimálbérrel is ez a helyzet. A minimálbért sem akarja senki megszüntetni. Az, hogy én fölhívtam a figyelmet arra, hogy a minimálbér emelés, ha mondjuk 500 ezerre emelnénk akkor óriási munkanélküliséggel járna. Most is hallottam, hogy ha jól emlékszem, akkor több ezer, 6 ezer talán biztos, vagy 6 ezer vállalkozás lesz kénytelen leépíteni embereket a minimálbér növekedés miatt. Sajnos ilyen hatása van. Ettől függetlenül minimálbér a világ minden országában vagy szinte minden országában, a legtöbb fejlett országban mindenképpen van” - mondta akkor Márki-Zay.
Márki-Zay Péter fenti kijelentésével az is tökéletes összhangban van, a baloldal frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg azokat adókönnyítéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér kétszázezer forintra emelését.
Érdemes felidézni, miként alakult a minimálbér: 2009-ben csupán 71 500 forint volt, míg idén januártól már eléri a kétszázezer forintot, ami a 2009-es összeg csaknem háromszorosa. A garantált bérminimum 87 ezerről 260 ezer forintra nőtt, ami szintén háromszorosa a 2009-es összegnek. Az emelésnek köszönhetően az idei évtől magasabb lett a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.