Belföld
Ismét politikai harctérré változtatnák az iskolákat
A pedagógusok döntő többsége távol maradt a figyelmeztető sztrájktól, de akadt egy-két tanintézet, ahol a baloldali szólamoknak bedőlve a polgári engedetlenségig merészkedtek
Izgalmas időszak a mostani a végzős középiskolások számára. A napokban zárult le a jelentkezés az érettségi vizsgákra, valamint az egyetemi, főiskolai képzésekre. Akár továbbtanulásra, akár munkavállalásra készülnek a fiatalok, az biztos, hogy soha annyi állami támogatást nem kaptak még a diákok, mint amennyit a jelenlegi kormány biztosít számukra. Az oktatásban dolgozók megbecsülése is rengeteget javult, az iskolákba erőszakosan benyomuló baloldal ugyanakkor megint elégedetlenséget próbál szítani.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kormány folyamatosan tárgyal a tanári szervezetekkel azok aktuális követeléseiről. Ennek következtében a pedagógusok döntő többsége – nyolcvan százaléka – távol is maradt a hó elejére szervezett sztrájktól, de még mindig van egy-két iskola, ahol a baloldali szólamoknak bedőlve a polgári engedetlenségig merészkedtek a tanárok. Pedig a kormány az év elején tízszázalékos béremelést adott a pedagógusoknak, amelyet jövőre egy nagyobb volumenű bérrendezés követ. Hozzá kell tenni, hogy a 2020-ban – a járványhelyzet kellős közepén – a köznevelésben tízszázalékos, a szakképzésben harmincszázalékos emelés volt, az életpályamodell pedig már azelőtt is átlagosan ötven százalékkal növelte a béreket. Az egyetemi oktatók két lépcsőben, tavaly és idén tizenöt-tizenöt százalékos béremelést kaptak.
A baloldal most mégis fizetésemelés ígéretével kampányol, ennek jegyében pedig törvénytelen sztrájkba kergette a pedagógusokat úgy, hogy az akció politikai töltetét meg sem próbálták leplezni: a tanári sztrájkbizottság előbb Dobrev Klárával egyeztetett, majd a Márki-Zay Péter védjegyévé vált kék szalagot akarta kitűzetni a tiltakozó pedagógusokkal. Hasonló gátlástalanság jellemezte a baloldalt, amikor a járvány idején az érettségi bojkottálására biztatták a tanárokat, mit sem törődve azzal, hogy a vizsgák megtartása a diákok, a pedagógusok és a szülők érdekeit is szolgálja.
Tény, hogy a szocialista kormányok idején nem volt tanári életpályamodell, sem teljesítményalapú szakmai értékelés. A baloldal tandíjat vezetett be, elvette a diákok utazási kedvezményét, akkoriban szó sem lehetett ingyenes tankönyvekről, szakképzési ösztöndíjakról vagy ingyenes nyelvvizsgáról. Országszerte csaknem ötszáz iskola kapujára került lakat 2010 előtt, és az óvodákkal együtt mintegy háromezer intézményt vontak össze vagy zártak be, aminek következtében tizennégyezer pedagógus elveszítette az állását.
A baloldal most az ingyenes felsőoktatás ígéretével is kampányol, ami egészen abszurd, hiszen ma minden magyar fiatalnak lehetősége van tizenkét szemeszter erejéig ingyen tanulni a felsőoktatásban, emellett a szakképzésben két alapszakma és egy ráképzés is elvégezhető az állam pénzén. Mindezen felül a szakképzésben a minimálbért is elérheti a tanulói juttatás, amit végzéskor több százezer forintos pályakezdési támogatás egészít ki, és az idei évtől jövedelemadó-mentesség is megilleti a 25 év alatti munkavállalókat, ami havi nettó 40–65 ezer forint megtakarítással egyenlő.
Palkovics László innovációs miniszter a napokban adta hírül, hogy a GDP-arányos felsőoktatási ráfordítást illetően Európa élvonalában vagyunk. Az alap- és középfokú oktatásra szánt kiadások pedig Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 2010 óta több mint hétszázmilliárd forinttal nőttek.
A kiadásokkal együtt az oktatás színvonala is emelkedik: néhány napja derült ki, hogy az idei középiskolai felvételi vizsgákon az elmúlt évek legjobb eredményét hozták a tanulók.
A legutóbbi érettségin pedig az elmúlt tizenöt év átlagát felülmúló eredmények születtek, amelyeken a szaktárca szerint egyáltalán nem érhető tetten a koronavírus-járvány hatása sem. Apropó érettségi: idén tavasszal már megszervezik a szóbeli vizsgákat is, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az óvintézkedések beváltak, az iskolák biztonságosak, a járványkezelés sikeres volt.
Számvevőszéki elemzés
Szinte lehetetlen tájékozódni a magán oktatási és szociális intézmények térítési díjai felől
A nem állami szolgáltatók által fenntartott köznevelési és szociális, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények térítési díjai csak részlegesen vagy egyáltalán nem elérhetők a nyilvánosság számára – állapította meg az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében. Az ÁSZ azért mérte fel ezen intézmények anyagi információinak hozzáférhetőségét, mert a díjak, kedvezmények és feltételek ismerete a legtöbb családban az alapvető döntési tényezők közé tartozik.
A szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók esetében megállapították, hogy az átláthatóság a jogszabályi rendelkezések alapján elvileg biztosított, a gyakorlatban viszont a térítési díjak a nyilvánosság számára nem elérhetők, a terület gyűjtőportálján, a szociális ágazati portálon ugyanis a kereséshez belépési kód szükséges, amellyel a lakossági látogatók nem rendelkeznek. A köznevelés területén a térítési díjakhoz kapcsolódó információk az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők, ugyanakkor a jogszabályok által előírt tartalom az esetek nagy részében csak részlegesen, esetlegesen jelenik meg.
(KCs)
A kormány digitálisoktatás-stratégiájának keretében – első körben – százhúszezer notebookot ad át pedagógusoknak és diákoknak február 15. és március 31. között – mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár Szentendrén, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Az eszközöket 33 milliárd forintért szerzik be, tegnap az államtitkár 238-at adott át az intézményben.
A kormány elkötelezett amellett, hogy a digitális eszközöket be kell vinni az iskolákba, és a digitális kompetenciák fejlesztését soha nem szabad abbahagyni – hangsúlyozta Vitályos Eszter. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke közölte: a beszerzésekre 201 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a projekt keretében 615 ezer notebookot, 13 500 digitális interaktív panelt és a robotikát fejlesztő 15 ezer kreatív eszközt szereznek be, ezeket 1186 település 3570 helyén osztják szét.
(KCs)
