Így működik a Magyarországot lejárató gépezet

A részletekbe menő leleplező írást a Magyar Nemzet szemlézte, cikkükből kiderül, hogy:

• A WAN-IFRA-t részben az Open Society Foundtaions, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.
• A koronavírus-járványt megelőzően a WAN-IFRA rekord mértékű, 9 millió eurós éves árbevételt ért el.
• A WAN-IFRA képes befolyásolni a médiumok irányítását, a reklámstratégiákat, az aktualitásokról szóló újságcikkek megfogalmazását.
• A WAN-IFRA rendszeresen küld beszámolókat a figyelemreméltó aktualitásokról, valamint szűk körű, egyéni információs üléseket is szervez számukra
• A rendszer ezernyi médium mellett olyan orgánumokat kapcsol össze, mint a The Financial Times, The Economist, The New York Times, Le Monde, Die Welt, El País, Il Corriere Della Sera, La Repubblica.
• A WAN-IFRA Magyarországról készített felmérései azoknak az újságíróknak az asztalára kerülnek, akik nem, vagy alig ismerik hazánkat, és akik a WAN-IFRA anyagokból készült cikkeikkel a közvéleményt és a politikusokat hangolják Budapest ellen.
• A WAN-IFRA vezetője elismerte, volt már példa arra, hogy a szervezet az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül gyakorolt nyomást Magyarországra.

Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben véget vetett a találgatásoknak, és nyíltan beszélt arról – nyilvánosan persze sosem tenné ugyanezt –, hogy pontosan miként működik a szervezete, és utalt az OSF WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatásra, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás volt – olvasható a cikkben.

Az írás szerint amikor megkérdezték Peyrègne-től, hogy netán lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt: »Persze, volt már rá példa«.

Egészen pontosan, a WAN-IFRA vezérigazgatója elmagyarázta, hogy „Tulajdonképpen részei vagyunk ezeknek a szervezeteknek.”

Vannak alapítványok például, mint a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa, vagy számos egyéb szervezet, akik szintén nagyon aktívak Magyarországon.

„Úgyhogy igen, ez is a munkánk része. Minket, a WAN-IFRA szövetséget ezek az alapítványok finanszíroznak. Többnyire globális és nemzetközi ügynökségek vagy alapítványok.”

Amikor a WAN-IFRA működéséhez és projektjeihez finanszírozót keres, akkor a szervezet a misszióját, a „független médiumok védelmét” ropogós bankjegyekre váltja úgy, hogy az érdekelt csoportoktól fizetett megbízásokat fogad el médiumok befolyásolására.

Amikor Peyrègne-nek szegezték a kérdést, lehet-e a WAN-IFRA-t szerződtetni arra, hogy Magyarországgal kapcsolatban végezzen kutatásokat, Peyrègne azt felelte: „Igen, a WAN-IFRA-t vagy egy másik szervezetet. Ha a munka hordoz számunkra valamilyen értéket, akkor igen, beszélhetünk róla. Tudja, a kutatás anyagát később a legnagyobb médiumok kapják meg.”

A világ legnagyobb lapjainak olvasói már megszokhatták, hogy Magyarország rendszeresen az újságírók látókörébe, sőt célkeresztjébe kerül. Ez persze nem véletlen. Peyrègne szerint az újságírók kiemelt figyelmére magyarázatot adnak „az adatok, az információk és a jelentések, amelyekben különösen a magyarországi sajtó manipulálásáról írunk. Magyarország tipikusan egy olyan példa, ahol nem a közvetlen cenzúra eszközével élnek, hanem a puha cenzúráéval.”

A WAN-IFRA Magyarországról készített felmérései azoknak az újságíróknak az asztalára kerülnek, akik nem vagy alig ismerik Magyarországot, és akik a WAN-IFRA anyagokból készült cikkeikkel a közvéleményt és a politikusokat hangolják Budapest ellen. Egy olyan ország ellen, ahol a médiumok (beleértve a WAN-IFRA tagjait is) szabadon bírálhatják a kormányt. Peyrègne be is ismeri: Magyarországon sok mindent publikáltak már tőlünk.

Ami pedig a puha cenzúrát illeti, Peyrègne elmondja, hogy „Számos beszámolót publikáltunk a témában, jelentések egész sorát. Ezt tehát segíti a közvéleményt vagy az influenszereket. És pontosan ez a mi stratégiánk, helyi támogatókat szerezni egy adott (európai) országban, természetesen abból a célból, hogy végül megnyerjük magunknak a teljes közvéleményt. Ez a lobbizás egyik legfontosabb része és feladata. Meg kell tervezned egy kampányt egy konkrét céllal, és véghezvinni.”

A kampánynak ugyan nem sikerült megbuktatnia a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, mégis érdekes megtudnunk, hogy a fősodratú médiumok miért képviselnek teljesen azonos politikai álláspontot, vagy miért ismételgetik végtelenségig ugyanazt az egy narratívát. Most végre tudjuk: elég csak megnézni, hogy ki finanszírozza a WAN-IFRA-t – zárta írását a szerző.