Belföld

Tizenöt éve indult a vizitdíj, amit a baloldal újra kivetne

Gyurcsány nagyjából négymillió néző előtt ígérte meg, hogy nem lesz újabb egészségügyi adó

Tegnap volt éppen tizenöt éve, hogy a Gyurcsány-kormány bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, amit később a Fidesz ellenzékből kezdeményezett népszavazása törölt el. A baloldal most ismét fizetőssé tenné az egészségügyet, a drasztikus magánosítás mellett ráadásul kórházbezárásokra készülnek.

Tizenöt éve indult a vizitdíj, amit a baloldal újra kivetne
A baloldal visszatérne a múltba,újra megsarcolná a betegeket
Fotó: MH

Önök emlékeznek arra, amikor Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc 2006-os vitájában Gyurcsány nagyjából négymillió néző előtt megígérte, hogy nem lesz vizitdíj? Hamar kiderült, hogy hazug kampányígéret volt csupán, hisz néhány hónappal később a balatonőszödi kormányülésen eldöntötték, hogy mégis lesz, 2007. február 15-én – vagyis éppen 15 éve – pedig be is vezették.

Az alapvetően háromszáz, de bizonyos esetekben ezer forintos vizitdíjat a háziorvosnál, a fogászaton, a járóbeteg-szakellátásban, valamint az orvosi rehabilitációs ellátásban is kivetették, de a szocialista kormánynak ez sem volt elég: kórházi napidíjat is fizettettek azokkal a betegekkel, akik orvosi beutalás alapján voltak kénytelenek fekvőbeteg-ellátást vagy rehabilitációt igénybe venni.

A 2008-as népszavazáson a választók egyértelművé tették véleményüket
A 2008-as népszavazáson a választók egyértelművé tették véleményüket
Fotó: OVI


Az emberek sarcolásának nem sokkal később sikerült véget vetni a Fidesz által ellenzékből kezdeményezett, 2008-as népszavazással – amely a fentiek mellett a tandíjat is eltörölte –, ám Gyurcsányék azóta sem tettek le a fizetős egészségügyről.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a választások közeledtével többször is egyértelművé tette az utóbbi hónapok során, hogy drasztikus magánosítást tervez az ágazatban, mert szerinte a magyar egészségügy bizony megérett a piacpárti reformokra. „Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy egy üzlet, minthogyha nem üzlet. Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak fel, ha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi” – hangoztatta, 2019-ben pedig úgy fogalmazott: szerinte az Alkotmánybíróságnak nem is lett volna szabad átengednie az erről szóló referendumot: „Ilyen ügyeket egyáltalán nem lehet népszavazáson eldönteni.”

Túl azon, hogy Márki-Zay fizettetne a betegekkel, sokaktól elvenné a helyben gyógyulás lehetőségét is, amelyről részletesen beszélt: „Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében” – hangsúlyozta, és ma már tudjuk azt is, hogy a szemműtétre várók Indiáig meg se álljanak.

Márki-Zay elképzelései egybevágnak a Gyurcsány-Bajnai-féle egészségpolitikával: a baloldali kormányzások idején 16 ezer kórházi ágy szűnt meg, és hatezer egészségügyi dolgozó távozott a rendszerből. Összesen 650 milliárd forintot vontak ki az ágazatból: a közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárdot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot. A baloldal által megszavazott kórházbezárási törvény nyomán került lakat számos intézmény, köztük a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet és a Lipótmező kapujára is.

A baloldal jövőbeni terveiről a DK- s László Imre is beszélt nemrég, ő az ATV-ben úgy vélte, hogy a jelenlegi 164 fekvőbeteg-ellátó intézmény munkáját 90–100 kórház is magabiztosan el tudná látni, vagyis a meglévő intézmények csaknem felére nincs szükség.

Beszédes, hogy a vizitdíj megtartásáért indított aláírásgyűjtés fő szervezője 2008-ban Komáromi Zoltán volt, aki egészségügyi kérdésekben most Márki-Zay egyik fő tanácsadója. Másik segítője pedig az a Lantos Gabriella, aki 2017-ben egészségügyi alapdíj bevezetését szorgalmazta.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese videó­nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormány a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett szándékosan elkezdte leépíteni az egészségügyet, mert a fizetős magánegészségügybe akarta terelni a betegeket. Hozzátette: április 3-án a választók arról döntenek, engedik-e, hogy a Gyurcsány-Bajnai-féle baloldal visszatérjen, fizetőssé tegye az egészségügyet, vagy „haladunk tovább azon az úton, hogy javítjuk a betegellátás színvonalát, fejlesztjük a kórházainkat, és tovább emeljük az orvosok és az ápolók bérét”.

Kapcsolódó írásaink