Belföld

Gyurcsány: Az ellenzék kész a kormányzásra

Az ellenzék kész a kormányzásra – jelentette ki pénteki, online közvetített évértékelő beszédében a bukott miniszterelnök. Gyurcsány ezúttal is bebizonyította, hogy ő a baloldal vezére: ő tartott először évértékelőt, ő adott irányt először, ő mondta ki azt is először, hogy készek a kormányzásra.

Gyurcsány: Az ellenzék kész a kormányzásra
Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök évértékelőt tartott
Fotó: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot! – reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének évértékelőjére.

Hangsúlyozta, hogy szerinte az ellenzéki politikus az évértékelőiben rendszeresen elmulaszt néhány dolgot, például bocsánatot kellene kérnie a 13. havi nyugdíj és a 13. havi közalkalmazotti bérek elvételéért, illetve a fiataloknak, a családoknak nyújtott otthonteremtési támogatások elvonásáért.

„Kérjen bocsánatot a munkaadóktól, a vállalkozóktól a folyamatos adóemelésekért, kérjen bocsánatot a munkavállalóktól a rekordnagyságú munkanélküliségért, kérjen bocsánatot a kórházak bezárásáért és az önkormányzatok eladósításáért, és kérjen bocsánatot a hazugságaiért is, ne csak a 2006-os őszödiért, hanem az összesért, amit azóta is tett„ – szólította fel a DK elnökét Kocsis Máté.

Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője az Indexen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat összehasonlítható adatai szerint a Gyurcsány-korszak végén még háromszor annyian éltek súlyos anyagi nélkülözésben, mint 2020-ban. Olyannyira, hogy 2010-től, a Fidesz kormányzásának első két évében a Gyurcsány-kormány okozta zuhanórepülést kellett megállítani.

A nyugdíjasok helyzetét tekintve az MSZP–SZDSZ-kormánynak nem sikerült érdemben csökkentenie a 65 év felettiek körében a súlyos nélkülözésben élők számát, nem úgy, mint az elmúlt években – jegyezte meg, hozzáfűzve, 2012-ben Magyarországon a nyugdíjasok 18,6 százalékát, 2020-ban 6,7 százalékát érintette a súlyos anyagi nélkülözés.

Kitért arra is, a 2002 és 2010 közötti kormányzás minden mutató szerint az egyik legrosszabb teljesítményt tudta felmutatni az unióban. „Gyurcsány Ferencék receptjével lényegesen kevesebb lenne a munkahely, sokkal többen lennének a szegények és kétségkívül több lenne a segély” – szögezte le Révész Máriusz.

Gyurcsány fejtegetéseire Dömötör Csaba csupán címszavakban reagált: „Évértékelő: Gy. Ferenc úgy érzi, eljött az ő ideje. Szerintünk meg itt az idő, hogy végleg lezárjuk az ő korszakát. Április 3.„

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője megállapította: Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében megszabta az irányt a baloldalnak. „Márki-Zay Péter lenne a hasznos kirakat, a DK meg a legnagyobb kormányzó párt. Kész is a szereposztás” – részletezte meglátásait a politológus.

A bukott miniszterelnök évértékelése egyébként rendhagyó volt abban a tekintetben is, hogy sem a múltra, sem a jövőre nem pazarolt túl sok szót.

A járvány és a gazdasági válság küzdelmes esztendejéről például tömören úgy fogalmazott: „pocsék év volt a tavalyi„. Ezután inkább azt fejtegette, majdnem biztos abban, hogy az elmúlt évszázad legkorruptabb kormánya a mostani, majd az Apró-villa rablóprivatizáción meggazdagodott lakója azt firtatta, vajon tolvaj-e ez a kormány, válasz helyett azonban azt a követeztetést vonta le, hogy a jelenlegi kormány nem lop, hanem teremt egy új szerkezetű országot, amelyben a lopás elhanyagolható melléktermék.

Meglátása szerint az emberek jelentős részének elege van a kormányból. Példának azt hozta fel, hogy a magyarországi házasságok átlagos hossza tizennégy év, hogyne lenne elege az ország jelentős részének egy olyan hatalomból tizenkét év után, amit egy percig sem akart – siklott át elegánsan a három kétharmados Fidesz–KDNP győzelem felett. Beszélt arról is, hogy „az orbáni hatalom elfáradt, és feslett is, mint egy kosztüm, vagy zakó”, aminek lesznek következményei. „Az orbáni világ valójában nem bátor, hanem nagyhangú, nem erős, hanem durva„ – mondta a 2006-os terror karmestere.

Kifejtette véleményét a kereszténység és a politika viszonyáról is. A rendszeresen bérmálkozó politikus patetikusan megjegyezte, nem lehet egyszerre két urat szolgálni, a keresztények Istenét és Mammont, a pénz és vagyon hívőinek urát. „A keresztény lehajol, nem ágaskodik, a keresztény megbocsát, nem büntet, a keresztény szeret és nem gyűlöl” – részletezte, majd hozzáfűzte, „itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat.„

Teológiai felvetéseit követően beszélt a baloldali pártok összeférhetetlenségéről is, úgy látja, egy koalíciós kormányban több lesz a vita, ami jó, ugyanis a demokrácia egy vitatkozós politikai rendszer.

Hangsúlyozta, hogy a DK-t támogatják a legtöbben az ellenzékben, amely egyébként készen áll a kormányzásra. „Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk” – összegzett optimistán.

Egyébként Márki-Zay Péter a jövő hét szerdán tart évértékelőt – ha a dátumot többszöri tévesztés után addigra sikerül megjegyeznie.

Gyűlöletkeltő beszéd, olcsó politikai humorral fűszerezve

A bukott miniszterelnök évértékelő beszédéből két dolog egyértelműen kiderült: továbbra sincs valódi víziója a baloldalnak, csak annyi, hogy le kell váltani a kormányt, hogy utána mi lesz, az nem fontos, másrészt Gyurcsány Ferenc ismét egyértelművé tette, hogy ki az úr a baloldalon – állapította meg lapunknak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Vitathatatlannak nevezte ugyanis Gyurcsány azt, hogy a Demokratikus Koalíció a legstabilabb, legerősebb párt az ellenzéki térfélen, és mint ilyen, nagyobb a felelőssége is. A sajátjainak címzett üzenet világos:
Márki-Zay Péterre kell szavazni, hiszen az ő hátán felkapaszkodva vissza tudnak térni a hatalomba, amire – mint a legerősebb párt – minden esélyük megvan egy esetleges kormányváltás esetében – magyarázta az elemző. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a DK elnöke igyekezett elrugaszkodni az aktuálpolitikai csatározásoktól, és megpróbált történelmi távlatokban beszélni, nem tartózkodott a személyeskedéstől és – ahogy várható volt – a gyűlöletkeltéstől sem.
Indulatos, blaszfémiát súroló és olcsó politikai humorral fűszerezett eszmefuttatása során mindvégig történelmi küldetésként utalt az ellenzéki összefogásra, és miközben szavakban békét hirdetett, szavazótáborát gyűlölködéssel tüzelte. Különösen pikáns része volt a beszédnek, amikor a bukott miniszterelnök hosszasan fejtegette a „jó kormányzás" alapelveit, majd azt állította, hogy a jobboldal el akarja tüntetni az ellenzéket. Mondta ezt annak az ellenzéknek a nevében, amely elfogadhatónak tartja az alkotmánypuccsot, és amely jogállamisági keretek megsértésével készül egy esetleges bosszúhadjáratra, leszámolásra – értékelt Nagy Ervin. (SNZs)

A rendhagyó elme, rendhagyó évösszegzése se a múltat, se a várható jövőt nem érintette.

A múltról - szerinte nem érdemes beszélni -, a jövőről meg csak annyit mondott: ha nyernek a hatpárti koalícióban lesznek majd viták. Ja: és egyébként szeressük egymást gyerekek - magyar magyarnak ne legyen farkasa.

Áment nem mondott, de a sok bérmálkozásban pallérozott szelleme nem bírt a palackban maradni – Máté evangéliumát citálva Mammont emlegetve fosztotta meg kereszténységétől Orbánékat.

Pocsék év, pocsék kormány, akik talán még gyilkosok is, bár ő ilyet nem állít, de a lélegeztetőgépek, na azok, azok gyilkosok, mondta és kikacsintott az üres teremben árválkodó tapsgépkezelőre.

Álldogált még egy ideig a saját maga által barkácsolt, hordozható erkölcsi piedesztálján, de mielőtt hazaindult a rablott villába, csak kibökte mi szerintük Április harmadika lényege:

Ők, vagy nem ők! (Ők = Orbánék – a szerk.)

„Ennyi”.

(Schubauer Ferenc)

Kapcsolódó írásaink