Az oltatlanoknál komolyabbak az omikron szövődményei

A súlyos esetek túlnyomó többsége az oltatlanok közül kerül ki – nyilatkozta lapunknak Rusvai Miklós virológus. A szakember hozzátette, körülbelül öt az egyhez az oltatlanok és az oltottak aránya a súlyos esetek között. Emellett fontos tényező az időskor és az esetleges társbetegségek megléte. A kórházban lévők száma emelkedik, azonban a lélegeztetőgépen lévők száma továbbra is csökken.

Kifejtette, a fertőzöttek száma három hete folyamatosan növekszik, és már olyan nagy mértékű, hogy statisztikailag hiába okoz százalékosan sokkal kisebb arányban súlyos betegséget, mivel rengeteg a fertőzött ezek között már valóban elkezdett emelkedni a kórházi ápolásra szoruló esetek száma is, de sokkal kisebb mértékben, mint ahogy a fertőzötteké nő.

Az omikron variánsról a virológus kiemelte, ez az a mutáns, ami a legtöbb változást hordozza a tüskefehérjén az eredeti vuhani változathoz képest. „Harminckettő ponton változott meg a tüskefehérjéje, vagyis az a komponens, aminek segítségével a vírus a sejtek felszínéhez kapcsolódik” – ismertette a részleteket Rusvai Miklós.

„Ezek a változások egy tökéletesebb kapcsolódást tesznek lehetővé, ennek köszönhetően ez a vírus sokkal fertőzőképesebb, mint akármelyik változat. Körülbelül háromszor, de egyes becslések szerint még magasabb arányban fertőzőbb, mint ez előző delta variáns, ami már szintén fertőzőbb volt az eredeti vuhani variánsnál. Egy ember miközben hordozza a vírust, nagyjából tizenhét másik személyt fertőz meg, amivel megközelíti az eddig legfertőzőképesebbnek ismert vírust, a kanyaró vírusát” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„Az elmondottak miatt nagyjából két-három napra rövidült a fertőző esetek megduplázódása, ami az eredeti változatnál tíz-tizennégy nap volt. Emellett azt is eredményezte a vírus genetikai változása, hogy a megbetegítő-képessége alacsonyabb, elsősorban azért, mert a tüdő sejtjeit kevésbé támadja. Kiemelte, elsősorban a felső légutak, az orr nyálkahártya, a garat, a gége és a légcső sejtjeihez tud jól kapcsolódni, magának a tüdőnek a sejtjeihez nem, ezért nem idéz elő súlyos betegséget, tüdőgyulladást, és a korábbi variánsoknál jellemző citokin vihart, ami a halálesetek hátterében állt az esetek túlnyomó többségében. Ez a variánst torokfájást, orrfolyást, náthás tüneteket, rekedtséget okoz, és kevésbé jellemző a szaglás és ízlelés elvesztése – fűzte hozzá a virológus.

Egy friss tanulmány szerint az omikron variáns sokkal hosszabb ideig marad életben egy felszínen, mint az előző mutánsoknak, amiről Rusvai Miklós kifejtette, a környezeti ellenálló képességet általában a belső genetikai változások határozzák meg, így az nem a tüskefehérjén végbement változások miatt módosul. Ezekre eddig kevesebb figyelem fordult, de nyilván ezt is elkezdik idővel elemezni – fűzte hozzá.

Kiemelte, ez az adat a fertőzőképességnél kevésbé játszik szerepet, hiszen ennél a variánsnál is elsősorban a cseppfertőzés az, ami a fertőzés átadását szolgálja, tehát ilyen szempontból lényegtelen, hogy esetleg a test felszínen, a különböző tárgyakon mennyi ideig él meg. Úgy sokkal ritkábban fertőződünk meg, ha a számítógép billentyűzetére valaki ráköhög, amit egy másik személy elkezd használni, és megdörzsöli a szemét vagy megeszik egy szendvicset kézmosás nélkül. Rusvai Miklós tavaszra teszi a járványtani változást, tehát az omikron lehet a koronavírusjárvány vége.

A szakember véleménye szerint egészségügyi problémát okozó hullám már nem lesz több, bár még ősszel lesznek is további esetek, ám akkor már nagy valószínűséggel nem fognak súlyos terhelést okozni az egészségügynek, tekintve, hogy most átimmunizálódik a lakosság jelentős része.

A Koronavirus.gov.hu tegnapi tájékoztatása szerint csütörtökön 17 869 új fertőzöttet igazoltak és meghalt 78 többségében idős beteg, az aktív fertőzöttek száma 225 801-re emelkedett, kórházban 3463 főt ápolnak, közülük 145-en vannak lélegeztetőgépen.