Belföld
A Városháza-ügy legfontosabb kérdései megválaszolatlanok
A Városháza vizsgálóbizottság tegnapi ülésén a momentumos Soproni Tamás többször is hangoztatta, hogy egy nem létező ügyet vizsgálnak. Ezzel szemben a Fidesz képviselői a valódi tényfeltárásra törekedtek, és ennek érdekében egy önként jelentkező tanút is beidéztek a bizottság elé.
A tavaly novemberben kirobbant botrány miatt decemberben felállított bizottságnak négy fontos kérdést kellett volna kivizsgálnia: igaz-e, hogy jutalékos rendszer volt a Városházán? Miért tárgyalt a bukott baloldali kormányfő, Bajnai Gordon a Városháza eladásáról? Ki az, akivel Bajnai Gordon egyeztetett, aki Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője felett áll? Miért állította azt Karácsony Gergely, hogy soha nem akarták eladni a Városházát, miközben ő maga és helyettese is az előterjesztők között volt?
Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke a 35 oldalas összegzésben úgy fogalmazott, a Fővárosi Közgyűlés „baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni, és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket”. Ennek ellenére szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer a fővárosi ingatlaneladások körül. A bizottság elnöke kitért arra is, hogy a bizottság eredményes munkája „a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve”, mivel a grémium többségben lévő baloldali tagjai nyíltan a prekoncepcióikat hangoztatták.
A szavazás előtt az MSZP-s Horváth Csaba – a tőle megszokott személyeskedés után – arról beszélt, hogy a „Kovács-jelentés” nem objektív, szemben Soproni Tamás egyoldalas javaslatával, amely például azt rögzíti, hogy nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét, illetve a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása „a teljes átláthatóságra épül”.
Csakhogy a nyilvánosságra került hanganyagok miatt a Fidesz– KDNP önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére az újbudai DK-s vezetésű önkormányzat például visszalépett a kelenföldi városközpont értékesítésétől, miként a Kiss László (DK) vezette óbudai baloldal, ugyancsak kormánypárti javaslatra megváltoztatta korábbi döntését, és megszavazta a Mocsárosdűlő teljes területének védetté nyilvánítását – bár ezt még a Karácsony vezette fővárosnak is meg kell erősítenie.
Kovács Péter a főpolgármester szavaira emlékeztetett, Karácsony azt mondta a meghallgatásán, hogy az előző évi munkájáért kapott jutalmat Barts Balázs, ami kizárja, hogy a befektetők előtt tett kijelentéseit a vezérigazgató a főpolgármester tudta nélkül, sőt az ő utasításával ellentétesen tette.
A kétségek, a megválaszolatlan kérdések ellenére a baloldali többség 4:3 arányban elvetette Kovács Péter összegző javaslatát, és ugyanilyen arányban elfogadta Soproni Tamás jelentését. Az ügynek azonban ezzel nincs vége, hiszen a Nemzeti Nyomozó Iroda csalás, befolyással üzérkedés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés, valamint hűtlen kezelés gyanújával négy büntetőeljárást folytat.
