Kilenc éve megszakítás nélkül érvényesül a rezsicsökkentés

Újabb tévedések és torz állítások a baloldalon – reagált Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai elemzője közösségi oldalán tegnap Kanász-Nagy Máté (LMP), Sebők Éva (Momentum) és Gér Mihály (Párbeszéd) sajtótájékoztatójára. Kiemelte: az LMP-s politikus ismét látszatintézkedésnek nevezte a rezsicsökkentést, holott a program mögötti fő motiváció a 2006 óta megállíthatatlan áremelkedés volt.

Az intézkedést megelőző néhány évben a lakossági gáz ára csaknem háromszorosára, a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig 390 ezerről 620 ezerre nőtt. A baloldal korábbi piacosítása hét év alatt összesen háromezer milliárd forint veszteséget okozott a magyar háztartásoknak – emlékeztetett a szakember. Hozzáfűzte, a rezsicsökkentés letörte és azóta – az energiaválság ellenére is – alacsonyan tartja az árakat, a fűtési nehézséggel küzdő háztartások száma 170 ezerre csökkent, és összességében 2,6 ezer milliárd forintot takaríthattak meg a háztartások (egy átlagos család 630 ezer forintot).

Sebők Éva szerint inkább zöld rezsicsökkentésre, vagyis energetikai korszerűsítésre van szükség, ezt a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is folyton hangoztatja. Erre reflektálva Hortay rámutatott: az Energiahivatal friss elemzése alapján egy magyar család jövedelmének 2,7 százalékát költi rezsire, ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb érték, mindössze Luxemburg (1,7 százalék) és Írország (2,2 százalék) előzi meg Magyarországot, így tehát semmiképp nem nevezhető pazarlónak a hazai energiafogyasztás.

Az elemző hangsúlyozta: a rezsicsökkentési program jelentősen mérsékli az inflációt, ezt a kormánykritikus közgazdászok is elismerik, a hatósági árak nem csak a termelőket, hanem a teljes értékláncot kényszerítik az áraik leszorítására. Ugyanakkor Sebők kerülte azt a kérdést, a baloldal hogyan változtatná meg a jelenlegi díjszabást – jegyezte meg Hortay –, ám az eddigi nyilatkozatok alapján Márki-Zay piaci tarifá-kat vezetne be, azaz valójában eltörölné a rezsicsökkentést, ami körülbelül négyszeres áremelkedést jelentene.

Amint azt már felidéztük, 2005. július 8-án, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő és Orbán Viktor nyilvános vitáján Gyurcsány leszögezte: „a gázárat a világpiac diktálja. Énszerintem, bár hozhatnánk olyan döntést is, hogy ne folyjon a folyó, ne fújjon a szél és ne emelkedjen a nap, a világpiac árait nem mi befolyásoljuk, egy darabig lehet ezt kompenzálni kormányzati erővel, Ön ebben a fajta erőben mindig nagyon bízott, gyakorolta is ezt sokszor. Én úgy látom, hogy elképesztő károkat okozott. Ez azt üzeni az embereknek, hogy gyerekek, itt vagyunk mi, politikusok, tudjátok mit, az árakat is megállítjuk a határoknál. (…) Szerintem nem jó. Azt hiteti el az emberekkel, hogy mi csináljuk a gazdaságot, a piacot. Nem így van. (…) Nincsen ingyenebéd. Orbán úr, nincsen ingyenebéd.”

A Századvég friss elemzésében megállapította: Márki-Zay a baloldal többéves, megalapozatlan érveivel támadja a rezsicsökkentést. A kutatóintézet hangsúlyozta: a rezsicsökkentést rövid távú, nem fenntartható lépésnek tituláló kritikák a baloldal politikai kommunikációjának meghatározó elemét képezik.

Például Gúr Nándor (MSZP) 2013-ban kijelentette: „a végkifejlet meg az lesz, hogy nem csökkenni fog, hanem adott esetben még nő is a terhelés mértéke”, az LMP egykori országgyűlési képviselője, Vágó Gábor leszögezte, „a kormány intézkedése hosszabb távon nem fog működni, nem lesz alacsonyabb a rezsi”. A Jobbik részéről Kepli Lajos „borítékolta”, hogy a 2014-es országgyűlési választások után a rezsicsökkentést – fideszes győzelem esetén – díjemelés fogja követni…

Ezzel szemben a valóság az, hogy a kormányzat rezsicsökkentési programja immár kilenc éve megszakítás nélkül érvényesül: Magyarországon 2012-ben a lakossági gáz ára 136 forint/köbméter volt, majd a rezsicsökkentés hatására 2015-től 101 forintot kellett fizetni köbméterenként.