Belföld

Karácsony a kormányra hárítja a felelősséget

Hiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni.

Karácsony a kormányra hárítja a felelősséget
Lomnici: Az NVI független szervezet
Fotó: MH/Purger Tamás

Karácsony Gergely szerint megvan a közjogi esélye, hogy az ő kérdéseiről is lehessen népszavazást tartani április 3-án, feltéve, hogy a Fidesz „nem fél” az emberek véleményétől, a kezdeményezés sorsa ugyanis csak a kormányon múlik. Lapunknak nyilatkozva ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász részletesen cáfolta ezt.

„A kormánynak semmilyen jogosítványa nincs a népszavazás kiírásával kapcsolatban, annak időpontját Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) 9. cikk (2) bekezdés e) pontja értelmében a végrehajtó hatalomtól független, a törvényhozás által megválasztott köztársasági elnök tűzi ki. Mivel az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező, súlyos közjogi aggályokat vetne fel, ha a kormány dönthetne bármilyen referendum megtartásáról” – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Karácsony Gergely nem államfő és nem is a kormányt képviseli, az általa megfogalmazott, népszavazásra bocsátandó kérdésekre a választópolgári kezdeményezésre vonatkozó szabályok érvényesek. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően, legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, míg legalább százezer választópolgár kezdeményezésére a parlament országos referendumot rendelhet el.

„A január 14-i adatok szerint a baloldalnak tavaly december 15-e óta 170 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény alapján a szervező az aláírásgyűjtő ívek átvételét követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés íveit a Nemzeti Választási Irodához (NVI) az aláírások ellenőrzése céljából.

Az ellenzéknek tehát még mintegy kilencven napja lenne meggyőzni az embereket, hogy írják alá a kezdeményezést. Azonban az országgyűlési képviselők, az Euró­pai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző és követő negyvenedik nap között szünetel az aláírásgyűjtés, tehát a baloldal a 2022-es választások előtt legkésőbb február 21-ig gyűjtheti az aláírásokat, majd május 14-én folytathatja” – fejtette ki Lomnici.

Az ellenzéknek három lehetősége van, amennyiben április 3-a előtt mindenképp le kívánják adni az íveket. Ha február 21-e előtt megszereznek legalább kétszázezer aláírást, benyújthatják az NVI-hez ellenőrzésre. Amennyiben addig ez nem sikerül, egyrészt felveti a kérdést, milyen támogatottsága van mind a baloldalnak, mind népszavazási kezdeményezésüknek, másrészt ebben az esetben vagy várnak májusig, hogy folytathassák az aláírásgyűjtést, vagy benyújtják úgy az íveket, hogy nincs meg a kétszázezer aláírás, így az Országgyűlés dönthet a referendumról.

Mindenesetre világos, hogy vagy alaptörvényi kötelezettsége az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelése, és ekkor a Fidesznek semmi beleszólása nincs, vagy a teljes parlament szavaz róla, ami pedig nem egyenlő a kormánypártokkal. Karácsony Gergely próbálja a Fideszre hárítani a felelősséget, ahelyett, hogy beismerné: a teljes baloldal nem volt képes egy hónap alatt összegyűjteni kétszázezer aláírást.

Egyébként a törvény értelmében az aláírások ellenőrzését az ívek benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni, tehát elképzelhető, hogy az NVI ellenőrzése április 3-ig be sem fejeződik – folytatta az alkotmányjogász. Rámutatott: az NVI pedig autonóm államigazgatási szerv. Ha az ellenőrzés a választások előtt meg is történne, a referendum elrendelésére irányuló kezdeményezésről a házelnök bejelentését követő harminc napon belül dönt az Országgyűlés.

Mit sem törődik a KRESZ-szabályokkal a főpolgármester

Karácsony Gergelyről nem először derül ki, hogy Budapestet magánterületének érzi, ahol neki nem kell tiszteletben tartani a szabályokat. Korábban egy videófelvétel igazolta, hogy jogosulatlanul használta a szolgálati autója a buszsávot, szombaton pedig egy olyan videót osztott meg a Ripost, amelyen az látható, hogy a főpolgármester szolgálati autója egy mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyen áll.

A videóhoz mellékelt levél szerint a felvétel tavaly július közepén a Pesti úton készült, Karácsony egy kampányesemény miatt érkezett ide, és hogy a politikusnak minél kevesebbet kelljen sétálnia a színpadig, sofőrje egy mozgáskorlátozott parkolóhelyen állt meg a rendezvény közelében, ám azután sem távozott, hogy a főpolgármester kiszállt, a kocsi másfél-két órán keresztül parkolt szabálytalanul. Egyébként a hatályos szabálysértési törvények alapján a mozgáskorlátozott parkolóhelyen történő szabálytalan várakozás büntetési tétele ötvenezer forint.

Kapcsolódó írásaink

Csúfos kudarc a baloldali aláírásgyűjtés

ĀHétértékelő. Deák Dániel: Az előválasztás során nagyjából nyolcszázezer ember adatait gyűjtötték össze, most pedig a kétszázezer szignó is problémát okoz az ellenzéknek