Belföld
Czeglédy Csaba mentelmi jog nélkül állhat rajtkőre
Sem az Alaptörvényben, sem a választójogi törvényben megfogalmazott, a passzív választójogot kizáró körülmény nem áll fenn, indulhat képviselőjelöltként tavasszal a DK-s politikus
A benyújtott vádiratok alapján folyamatban lévő büntetőeljárások tekintetében Czeglédy Csabát – képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vétele esetén – mentelmi jog nem illeti meg, de ez nem akadályozza azt, hogy az országgyűlési képviselők választásán jelöltként induljon, adott esetben képviselővé is választható – írta lapunk megkeresésére Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Mint ismert, a Demokratikus Koalíció és a Gyurcsány család – a Vas Megyei Ügyvédi Kamara által felfüggesztett – ügyvédjét Szombathelyen, az ellenzéki pártok előválasztásán országgyűlési képviselőjelöltté választották, ugyanakkor a baloldali politikussal szemben két különböző büntetőeljárásban is vádat emeltek.
Amint azt kedden megírtuk, januárban folytatódik Czeglédy Csaba és társai büntetőpere a hatmilliárd forintos költségvetési és gazdasági csalás vádjaiban a Kecskeméti Törvényszéken, és ugyancsak vádat emeltek ellene Az ördög ügyvédje-ügyben különleges személyes adattal történő visszaélés miatt, amelyben a vádhatóság pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottra. Ebben a bűnügyben a Szombathelyi Járásbíróság jár majd el. Az országgyűlési választás közelgő időpontja miatt ismét aktuális a kérdés: mi a helyzet Czeglédy Csaba mentelmi jogával?
Korábban Czeglédy Csaba a DK európai parlamenti képviselőjelöltje volt, és az akkor hatályos törvény szerint – függetlenül attól, hogy már a választások előtt vádat emeltek vele szemben – a választási eredmény jogerőssé válásáig mentelmi jog illette meg. A politikus mentelmi jogát a többségében ellenzéki delegáltakból álló Nemzeti Választási Bizottság akkor fenntartotta, ezért a bíróság 2019. május 9-én megszüntette a büntetőeljárást ellene.
A választási eredmény jogerőssé válásával azonban a politikus mentelmi joga megszűnt, ám a büntetőeljárás csak hosszas procedúra után folytatódhatott. Emiatt nyújtott be a fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté törvénymódosító javaslatot a parlamentnek, mivel szerintük az ellenzék sorozatosan visszaélt a képviselőjelölteknek járó mentelmi joggal. Ez volt az úgynevezett lex-Czeglédy, amelynek lényege, hogy ha a képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személy a jogerős nyilvántartásba vételt megelőzően elrendelt, személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy ellene a jogerős nyilvántartásba vételt megelőzően vádat emeltek, azon büntetőeljárás tekintetében nem illeti meg a mentelmi jog.
A Legfőbb Ügyészség lapunknak megküldött válaszából kiderül, hogy ettől teljesen független az, hogy nevezett, vagyis esetünkben Czeglédy választható-e. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A választójogból csak az zárható ki, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság kizárt.
Miután Czeglédy Csabával szemben sem az Alaptörvényben, sem a választójogi törvényben megfogalmazott, a passzív választójogot kizáró körülmény nem áll fenn, nincs akadálya annak, hogy az országgyűlési választásokon képviselőjelöltként induljon – írta válaszában Fazekas Géza szóvivő. Ehhez hasonlóan egy már megválasztott országgyűlési képviselő megbízatása sem szűnik meg attól, hogy ellene büntetőeljárást folytatnak.
A mentelmi jog az országgyűlési képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. Ebből következik, hogy a DK-s politikust megválasztása esetén megilleti a mentelmi jog, amelynek a fenntartásáról vagy felfüggesztéséről – a büntetőeljárások lefolytatása érdekében – már a következő Országgyűlés dönt.
