A magyarok nem szeretik, amikor külföldről akarják nekik megmondani, milyen utat válasszanak

– A tavalyelőtti karácsony után érkeztek meg az első vakcinák. Milyen érzések kavarogtak önben akkor?

– Az egy évvel ezelőtti karácsonykor a fő kérdés még az volt, mikor érjük el azt a pontot, amikor a vírus által leginkább veszélyeztetettek megkapják az oltás általi védettséget. Egy év távlatából ma már el tudjuk mondani, hogy a hazai oltási program eredményes. Nemcsak azért, mert többféle vakcina állt és áll rendelkezésre, hanem azért is, mert a magyarok többsége élt a lehetőséggel. Több mint hatmillióan felvették az oltást, és már több mint hárommillióan a harmadik, megerősítő oltás lehetőségével is éltek, ami azt jelenti, hogy lakosságarányosan az európai élmezőnybe tartozunk. Ez a küszöbön álló esetleges következő hullám szempontjából nagyon komoly védettséget adhat.

– A járvány kirobbanásának éve, 2020 világszerte egyfajta bezárkózással járt, ami hatalmas visszaesést okozott a világgazdaságban, ám 2021 itthon már komoly fellendülést hozott, amelynek az előnyeit számos társadalmi réteg érezheti. Bízott egy ilyen látványos fellendülésben?

– A járvány kezdete óta egész Európában nyitásokat és zárásokat láthattunk, olyannyira, hogy ezekben a napokban is több országban döntenek további korlátozásról, komoly tüntetések is zajlanak. A járványügyi és gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor a kormány számára nagyon fontos támpontot jelentettek a konzultációk. Ezekben a magyarok egyértelműen kifejezték: úgy kell az emberi életeket védenünk, hogy közben az ország, a gazdaság működőképességét mindvégig biztosítjuk.

Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy a járványügyi intézkedések mellett a munkahelyek védelme folyamatosan kiemelt szempont volt. Ennek az alapelvnek az érvényesítése már most mutatja az eredményeit, mert a gazdaság 2021-ben várhatóan úgy növekedett több mint hat százalékkal, hogy közben a foglalkoztatottság is rekordokat ért el. Ezért is dönthetett a kormány számos olyan intézkedésről, amik minden generációnak segítő kezet nyújtanak. Hosszú a sor, említhetem a 13. havi nyugdíjat, az otthonteremtési programot, a családi adó-visszatérítést, de jelentősen megemeltük a minimálbért, és bevezetjük a 25 éven aluliak szja-mentességét.

– A politikai elemzők gyakran emlegetik a nemzeti konzultációk jelentőségét. Ebben a kritikus járványhelyzetben a társadalmi egyeztetés elősegítette az újraindítást is?

– A konzultációk nagyon fontos iránytűt adtak ahhoz, hogy a gazdaság az uniós átlaghoz képest gyorsabban induljon újra. Megadták a kellő talapzatot a kormányzati döntésekhez. Komoly eredménynek tartom, hogy a járvány okozta nehéz helyzetben sem történtek megszorítások. Ez az egyik legfontosabb különbség a jobboldali és a baloldali válságkezelés között. Igenis lehet olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely úgy helyezi együttesen középpontba a pénzügyi stabilitást, a munkahelyek védelmét, a béremeléseket, illetve az adócsökkentéseket, hogy közben semmilyen megszorításra nincs szükség.

– A baloldal folyamatosan támadta a kormányt, szinte gondolkodás nélkül minden intézkedést. Ez megnehezítette a kormány dolgát, vagy éppen megkönnyítette, hiszen az állandó támadásokra már oda sem kellett figyelni?

– Hát túl sok segítséget nem kaptunk. Nem várjuk el az ellenzéki pártoktól, hogy virágszirmokat szórjanak, vagy köszönőkampányt folytassanak minden kormányzati döntés után, de az igenis elvárható lenne, hogy azokban a kérdésekben, ahol nemzeti összefogásra van szükség, az ország érdekeit nézzék. Sajnos meghatározó kérdésekben azt láttuk, hogy mindent felülírt a kormánypártok iránti ellenszenv. Ez volt a jellemző az oltási programra is és a megélhetést segítő döntésekre is. Ugyanazok a baloldali politikusok, akik tömött sorokban követelnek magasabb béreket a parlamentben, nem voltak ott, amikor a minimálbérhez kapcsolódó törvénymódosításokról szavaztunk.

Feltehetjük a kérdést, hogy egyetlenegy képviselő sem volt a baloldalon, aki azt mondta volna: a kampány megvár, az mégis csak fontos, hogy a magyarok megélhetését könnyítő döntéseket megszavazzuk? A jelek szerint egy sem akadt. Mindent elmond róluk, hogy amíg mi a minimálbér jogi kereteiről szavaztunk, pár méterrel odébb, az Országház előtt tartottak sajtótájékoztatót, amelyen csak harmadik nekifutásra sikerült eltalálniuk az álláskeresési járadék időtartamát, azt, amelyet elvileg emelni szeretnének. Úgy látszik, a nemzeti érdekek felismerése mellett az elvárt szintű szakértelem is hiánycikk odaát.

– A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem csupán a minimálbér-emelést vetné el, hanem a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a benzinár-maximalizálást, viszont az energiaárakat ismét liberalizálná. Mindez mennyire veszélyeztetné a magyar emberek megélhetését, ha újra kontrollálatlanul szabadítanák rájuk a szabadpiacot?

– Ezen állásfoglalásoknak nemcsak a ténye és tartalma megdöbbentő, hanem az a népnevelő nyegleség is, amellyel mindezt előadják. Azt javasolják, hogy a magyarok fűtsenek kevesebbet, használjanak kevesebb áramot, a magas benzinárak esetén használják közösen az autóikat, és mindezt ki lehet egészíteni az korábbi gyurcsányi intelemmel, hogy ha az egész nem tetszik, akkor el lehet innen menni. Próbáltam visszaemlékezni, hogy az elmúlt évtizedekben hallottam-e hasonlóan érzéketlen, az életünkbe beleszólós mondatokat, de nem nagyon sikerült.

Ennek lesz következménye, mint ahogy annak is, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a társadalom jelentős csoportjait sértegeti. Sértegeti a vidékieket, de még a baloldali szavazók és vezetők sem ússzák meg. Őket ha nem ostobának, akkor árulónak nevezi. Márki-Zay Péter elengedett kézzel minősít társadalmi csoportokat. Nem őszinteség ez, hanem az érzéketlenség ámokfutása. Lehet, hogy azt gondolták a baloldalon, hogy a jelöltjük az ünnepek után kicsit átgondoltabb és kevésbé sértő mondandóval tér vissza. Az ellenkezője történt, elképesztő ridegséggel vezetett le egy kalkulációt arról, hogy a Fidesz hány idős szavazót veszíthetett a járvány alatt. Ha keresnék, sem találnék erre megfelelő szavakat. De talán nem is kell. Szerintem a baloldali szavazóknál is az utolsó cseppek kerülnek most a pohárba.

– Az európai uniós intézmények jelentős segítséget nyújtanak a hazai baloldalnak, többek között a járvány miatti helyreállítási tervben Magyarország számára járó pénzek kifizetését is leállították. Ezek a beavatkozások nehezítik a kormány dolgát?

– Valószínűleg jó pár olyan külföldi szereplő van, akik szívesebben látnának Magyarország élén egy, az elvárásaikhoz jobban igazodó kormányfőt. Egy szempontból ezen semmi csodálkoznivaló nincs: több évtizedes baloldali hagyomány, hogy azoknak az elvárásoknak is meg akarnak felelni, amelyeket meg sem fogalmaztak velük szemben. Kormányzásuk alatt a gyakorlatban is láttuk ennek a következményét: elherdált nemzeti ipar, megugró energiaárak, megugró devizahitelezés. Ez is vízválasztó különbség a magyar bal- és jobboldal között. A Fidesz–KNDP minden esetleges hibája ellenére mindig a magyarok, Magyarország érdekeit tartja szem előtt.

Erre a közösségre napfényes időszakokban is lehet számítani, és akkor is, ha nehezebb időket élünk, mint például most a járvány alatt. Egyébként a külföldi beavatkozási kísérletek egyik konkrét formája, hogy az uniós forrásokkal próbálnak minket nyomás alá helyezni. Nem akarják kifizetni azokat a Magyarországnak egyébként járó fejlesztési forrásokat, amelyek épp a járvány utáni kilábalást segítenék. Ebből is látszik, hogy Brüsszel politikát és ideológiát visz olyan kérdésekbe, ahol a politikának, az ideológiának semmi keresnivalója nincs. Erősködik ott, ahol nem kellene, és gyenge ott, ahol erőt kellett volna mutatnia, például a vakcinabeszerzések terén.

– A következő három hónapban, a 2022-es országgyűlési választásokig arra nem lehet számítani, hogy akár a hazai baloldali pártok, akár az uniós intézmények más stratégiát követnének. Mit szeretnének ebben az időszakban elérni?

– Nagy viták lesznek a gyermekvédelmi törvény ügyében. Szerintünk a szülők joga az, hogy döntsenek gyermekük szexuális neveléséről, Brüsszel az aktivistacsoportokat hozná helyzetbe. Állunk a viták elébe, döntsön a népszavazás. Ami a nemzetközi nyomásgyakorlást illeti, láttunk már ilyen kísérleteket 2014-ben, 2018-ban, és a magyar választók ezek ellenére is masszív felhatalmazással tüntették ki a kormánypártokat. Az elvégzett munkán túl szerintem ennek az is oka, hogy a magyarok nem szeretik, amikor külföldről akarják nekik megmondani, milyen utat válasszanak a saját életükben. Ez szuverenitási kérdés. Végső soron arról szól, hogy nemzeti hatáskörben tudjuk meghozni a jövőnket érintő döntéseket, vagy máshol és nélkülünk döntenek rólunk. A gyermekvédelem nem az az ügy, ahol az utóbbit tétlenül elfogadjuk.

– Az omikron miatt újabb pánik érzékelhető Európa több országában, bár a virológusok szerint ez már egy kevésbé súlyos szövődményekkel járó variáns. Ennek tükrében a járvány fokozatos lecsengésére számít, vagy a korábbi életvitelhez még sokáig nem térhetünk vissza?

– Nem szeretnék önjelölt virológus lenni, hogy jóslásokba bocsátkozzam az új variánsokkal kapcsolatban. Bármivel álljunk is szemben, a mostani helyzetet az különbözteti meg a járvány első évétől, hogy most már van fegyver a kezünkben, és nagy számban. Oltás a neve. Rajtunk is múlik, hogy mikor hagyjuk magunk mögött ezt a nehéz időszakot. Az oltási program folyamatos, az ünnepek alatt is nyitva voltak az oltópontok, januárban pedig újabb oltási akciókkal tudjuk növelni az oltottak számát, célzott kistérségi akciók is lesznek.

– Orbán Viktor miniszterelnök a karácsony előtti nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a következő időszakban további intézkedések segíthetik a lakosság életkörülményeit. A kamatplafon bevezetése után milyen területen lehet erre számítani?

– Szerintem komoly eredmény, hogy a járványhelyzet ellenére rég nem látott mértékű plusztámogatást kap minden generáció. A fiatalok adómentességet, a gyermeket nevelő családok akár több százezres adó-visszatérítést, az idősek pedig visszakapják a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat. A kamatstopnak azért van nagy jelentősége, mert októbertől kezdődően elindult egy banki kamatemelkedés, és ez nagyon hamar megjelenik a törlesztéseknél, különösen azoknál a hiteleknél, ahol éven belül is változhat a kamat, így a törlesztőrészlet nagysága.

Egy átlagos magyar hitel esetében ezzel a lépéssel tizenegyezer forintot spórolhatnak meg a magyar családok. Persze látom már a tiltakozás jeleit a bankok részéről, de amikor a bankok és a magyar családok érdekei között kell választanunk, mi mindig a családokat választjuk. Ezekből a lépésekből is kirajzolódik, hogy a járvány sem tudja elhalványítani azt, hogy Magyarország gyarapodó időszakát éli. Ha rajtunk múlik, ez így is marad.