Érdemes lesz mind az öt kérdést feltenni a gyermekvédelemről

Az Alkotmánybíróság (AB) nemrég mégis átengedte a gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdését, amelyet korábban a Kúria nem hagyott jóvá. A kérdés így szól: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?”

A kérdés jogi hátteréről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta: a Kúria említett határozata értelmében a népszavazásra javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az „igen” és a „nem” szavazatok többsége esetén is olyan alapjogi kollí­ziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani. Ennek fényében a Kúria megállapította, hogy az adott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört – az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés – érint, ezért a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát megváltoztatta.

Az AB határozata szerint tehát a Kúria a végzésével megsértette a kormány tisztességes eljáráshoz való jogát – hangsúlyozta. Lomnici Zoltán emlékeztetett, az NVB korábban már megállapította, hogy a gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdése nem ütközik sem alaptörvényi tilalomba, sem a népszavazással foglalkozó törvény rendelkezéseibe, így arról népszavazás kezdeményezhető. Elmondta azt is, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdésre adott bármelyik válasz többsége esetén az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban eleget tud tenni a jogalkotási feladatának, vagyis a „nem” szavazatok többsége önmagában nem eredményezne alkotmányos kollíziót, és nem indokolná az Alaptörvény módosítását – szemben a Kúria álláspontjával. A Kúria azonban indokolatlan többlettartalmat, a korlátlanul elérhetővé tétel kizárólagos figyelembevételét társította a kérdéshez az „igen” válaszok többségének a vizsgálatakor, így az ebbéli bírósági aggályok sem állják meg a helyüket – magyarázta Lomnici Zoltán.

Szerinte ugyanakkor az AB döntése remekül rávilágított arra, hogy érvényes referendum esetén a „nem” szavazatok többsége nem igényelne Alaptörvény-módosítást, hiszen az állam olyan jogszabályi környezetet alakíthatna ki, amelyek a nemátalakító kezelésekkel szemben garantálnák a kiskorúak számára az alaptörvényi védelmet, a születésüktől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságuk megőrzését és megóvását. Ezzel szemben a kúriai döntés a kérdéshez olyan többlettartalmat társított, amely abból kényszerítően nem következik, így a bíróság megsértette a kormány tisztességes eljáráshoz való jogát – hangsúlyozta, hozzátéve: a Nemzeti Választási Bizottság tehát helyesen hitelesítette a kormány ezen kérdését is.

A gyermekvédelmi népszavazás fontosságáról szólva Lomnici Zoltán azt is kiemelte: a népszavazás a demokrácia megvalósulásának legmagasztosabb formája, amely a nép közvetlen hatalomgyakorlását jelenti. Egy népszavazás során a nemzet választóképes tagjai állást foglalhatnak egy vagy több kérdésben, és amennyiben mindezt érvényesen és eredményesen teszik, úgy a döntésük köti az Országgyűlést – mondta. Szerinte egy olyan törvény, amit népszavazáson született döntés eredményeként fogadnak el, kikezdhetetlen legitimációval rendelkezik. Éppen ezért „referendumot a legfontosabb, az egész társadalmat érdeklő és érintő kérdésekben szokás tartani”. Mint hangsúlyozta: „A gyermekvédelem – amely köré a népszavazásra bocsátott kérdések épülnek – ilyen, ugyanis gyermekeink egészséges fejlődése és megfelelő nevelése nemzetünk megmaradásának és felemelkedésének elvitathatatlan záloga.” Emlékeztetett arra is, hogy a gyermekvédelmi törvényt számos hazai és nemzetközi támadás érte, annak vívmányait megvédeni és alátámasztani leghatásosabban úgy lehet, ha a nép – akinek a nevében a parlamentben a döntések születnek – maga is megerősíti a képviselők által megfogalmazottakat.

Mint ismert, az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány gyermekvédelmi népszavazását, akkor még csak négy kérdéssel, amiről éppen a Kúria – most semmissé tett – határozata miatt döntöttek így. Lomnici Zoltán szerint azonban érdemes kibővíteni ötkérdésessé a népszavazást, hiszen az eredeti öt kérdés közül ez az egyetlen, ami a kiskorúak testének, fizikai állapotának a védelmével foglalkozik, nem pedig a szellemük tisztaságával. Az Alaptörvényben pedig az szerepel, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi fejlődéshez is. „Továbbá Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát” – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy az orvosi szakmában konszenzus van abban, hogy a nemátalakítás felé vezető hormonális és sebészi beavatkozásokhoz tizennyolc éves kor alatt nem szabad hozzáfogni. A nemátalakítás detronizálása, vagyis az átmenet visszafordítása pedig költséges, bonyolult, és nem minden esetben sikeres, így egy ilyen kezelés elkezdése nem múlhat egy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy sokszor nem kellőképpen átgondolt döntésén – hangsúlyozta Lomnici Zoltán.