Két világnézet csap össze a 2022-es választáson

A koronavírus-járvány 2020-ban meglepetésként ért mindenkit, akkor még senki sem gondolta volna, hogy hónapokon keresztül bezárva kell majd élnünk, és olyan korlátozásokat kell bevezetni, amelyekre a világháború óta nem volt példa – idézte fel a pandémia kezdetét Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzáfűzve, ezzel szemben 2021 szinte megkönnyebbülést jelentett, hiszen az oltásoknak köszönhetően kezdtünk visszatérni a korábban megszokott életünkhöz, a teljes lezárás már nem merült fel Magyarországon. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány
Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte, hogy a hazai járványkezelés sikerességét segítette a nemzeti konzultáció.

A baloldal alábecsüli a nemzeti konzultáció jelentőségét, pedig ez az eszköz hozzájárul ahhoz, hogy kibeszéljük az embereket foglalkoztató kérdéseket, a válaszok ismeretében pedig széleskörű társadalmi támogatottságot lehessen kialakítani. A Nyugat-Európában a járvány során sokszor tapasztalt tüntetéshullámokkal szemben ezért nincsenek itthon utcai tiltakozások, hiszen a kormány olyan intézkedéseket tudott hozni, amelyekkel a döntő többség egyetért – mutatott rá Kiszelly.

Deák Dániel arról beszélt, hogy a sikeres oltási programnak köszönhetően Magyarország az elsők között tudta 2021 májusában újraindítani a gazdaságot, aminek eredményeként rekordmértékű, hatszázalékos növekedés várható. Jól mutatja a magyar gazdaság válságálló képességét, hogy míg sok uniós tagállamban még mindig stagnálásközeli állapotban van a gazdaság, addig mi hamar visszatértünk a járvány előtti szinthez.

Ennek köszönhetően, a 2008-as válsággal ellentétben, most nem megszorításokra került sor, hanem éppen ellenkezőleg: jelentős többletforrást kap a társadalom szinte minden csoportja, így gyorsan túllendülhet a lakosság is a járvány okozta válsághelyzeten. A baloldali kormányzás idején a felelőtlen gazdaságpolitika következtében nem volt tartaléka az országnak, így elképesztő mértékű megszorításokra kényszerültek, az ország teljes egészében kiszolgáltatottá vált az IMF-nek és Brüsszelnek – idézte fel az elemző. Leszögezte: most hazánk a nemzeti kormány tevékenységének köszönhetően szuverén ország, gazdaságpolitikai téren is lényegesen nagyobb a mozgástere, mind a gazdaság, mind a társadalom elkezdett visszatérni a járvány előtti világhoz.

A gazdaság újraindítása Kiszelly Zoltán szerint azért lehetett különösen sikeres, mert a kormány nem a járvány előtti gazdasági szerkezetet igyekezett felfuttatni. Finoman, de jól láthatóan struktúraváltás zajlott, és ennek eredményeként az új beruházások már elsősorban a huszonegyedik századi technológiát honosítják meg Magyarországon, ez például az akkumulátorok, az elektromos autók vagy a modern fegyverek gyártásán keresztül látható. A nemzeti kormány stratégiája jelentősen eltér a baloldalétól, mert nem a munkát, hanem inkább a fogyasztást adóztatják, miközben az egyes életszakaszokban lévőket segítik. Ezt látjuk a nyugdíjasok 13. havi juttatásának visszaállításánál, a nyugdíjprémiumnál, vagy a csalá­dok széleskörű támogatásainál, illetve a fiatalok számára biztosított adókedvezmény esetében. Ezzel szemben a baloldali kormányzás idején csak a multicégek jártak jól – magyarázta Kiszelly.

Belpolitikai szempontból fontos esemény volt 2021-ben az úgynevezett baloldali összefogás, amelynek során jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok. Az előválasztásnak hívott kampányesemény során a baloldali pártok saját magukkal szúrtak ki: megbukott szinte az összes pártvezető, nem tudták Gyurcsány Ferencet háttérbe szorítani, sőt megerősödve jött ki a folyamatból, míg a közös miniszterelnök-jelölt a hatpárti együttműködésen kívülről érkező Márki-Zay Péter lett, miután Karácsony Gergely annyira leamortizálta magát, hogy vissza kellett lépnie – részletezte Deák Dániel. Szerinte mindez jól rávilágít arra, hogy a baloldal kormányzásképtelen, hiszen ezek a pártok nem képesek még a saját szavazótáborukat sem megszólítani, mindig azok a szereplők tudnak ideig-óráig sikeresek lenni, akik azt hangoztatják, hogy leszámolnak a Gyurcsány fémjelezte baloldallal.

Kiszelly Zoltán hozzátette: az ellenzéki pártok a kormány járványkezelését a minél rosszabb, annál jobb megfontolással támadták.

Ez az elképzelés sok országban működött is, nálunk azonban a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően nem, mert előbb kezdhettünk nyitni, mint a nyugati országok többsége. A kudarc után az előválasztásba menekültek a baloldali pártok, ám alapvetően ez is kudarccal zárult számukra, hiszen a választók a Márki-Zayra adott szavazatokkal azt fejezték ki, hogy ellenzékváltásra van szükség, a korábban megbukott politikusokból nem kérnek.  

Gyurcsány félreállítása Márki-Zay esetében is csupán egy kommunikációs fogás, hiszen mögötte is a DK áll – folytatta a gondolatmenetet Deák –, Gyurcsányéknak van a legtöbb biztos egyéni jelöltjük, ráadásul a közös listán is várhatóan a DK-nak lesz a legtöbb politikusa. Márki-Zay tehát úgy nyert, hogy leszámol Gyurcsánnyal, ennek ellenére éppen ő lenne az, aki hatalomhoz segítené a DK elnökét, valójában neki kampányol. Azonban nem csak emiatt hiteltelen Márki-Zay ellenzékváltó kommunikációja, hanem azért is, mert minden fontos társadalmi és politikai kérdésben ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Gyurcsány: beengedné a bevándorlókat, mentegeti Soros Györgyöt, eltörölné a rezsicsökkentést, kiszolgáltatná hazánkat Brüsszelnek, sértegeti a jobboldali választókat, és még a minimálbért is eltörölné a nyugati multik érdekében.

Ilyen nyíltan Brüsszel-párti és a nyugati multik oldalára álló miniszterelnök-jelöltje még talán sosem volt a baloldalnak – fogalmazott Deák Dániel. Emlékeztetett: Gyurcsány a 2006-os választási kampányban eltitkolta a valódi terveit, Márki-Zay azonban nyíltan kiáll a magyar társadalom többségének álláspontjával szemben. Ez meg is látszik az ő és a baloldal támogatottságán is, ami zuhanásnak indult.

Márki-Zayt elszabadult ha­jó­ágyúhoz hasonlította Kiszelly, mivel a baloldal miniszterel­nök-­jelöltje támadja a kormány rezsicsökkentését, a benzinár-maximalizáslást, a minimálbért. Látszik, hogy az ellenzék sorait nagyon megosztotta, hiszen a már eltervezett közös listához képest egy hetedik párt számára szeretne pozíciókat kiharcolni. Nem véletlen, hogy ezt a követelését eddig nem oldották meg az összefogásban érdekelt pártok, hiszen valamennyiüktől áldozatot követel. A problémát próbálják tologatni, és úgy tűnik, Gyurcsány sem érdekelt a gyors megoldásban, akár februárig is elhúzódhat az osztozkodás – vélekedett a Századvég politológusa.

Abban az elemzők egyetértettek, hogy 2022 izgalmas év lesz. A jelenlegi felmérések alapján a jobboldal az esélyes a választáson, azonban a szimpátia nem minden, csak a leadott szavazatok számítanak. Ezért a tavaszi választási kampány során az lesz a döntő, melyik politikai oldal tudja a legjobban mozgósítani a saját táborát, melyik tud olyan napirendi témákat felkarolni, amelyek aktivizálják a választókat.

A választáson két világnézet csap össze: a minden külföldi érdeket kiszolgáló globalista baloldal magyarországi helytartói fognak megmérkőzni a nemzeti szuverenitást és a hagyományos értékeket védő patriótákkal – összegzett Deák. Úgy látja, a Fidesz komoly versenyelőnybe került, világos víziója van, egyértelmű álláspontot képvisel a fontos politikai kérdésekben és olyan stabil közösség áll a párt mögött, amely könnyen mozgósítható. A baloldalon ezzel szemben még a kampányüzeneteket sem találták ki, nincsen semmilyen mondanivalójuk az Orbán-gyűlöleten kívül a választóknak, komoly intellektuális válságban vannak. Ennek ellenére nem lehet őket leírni, hiszen a hazai bukdácsolásuk ellenére komoly globális erők állnak mögöttük, amelyek mindent bevetnek a nemzeti kormány megbuktatása érdekében.

Ugyan látszanak a baloldali törésvonalak – Gyurcsány ezért is fogalmazott úgy, hogy Márki-Zay a kapitány, tehát ő felel mindenért –, de a 2010 előtt megbukott miniszterelnök fokozatosan visszatért a politikai kudarca után, és most sem fogja feladni, a jelenlegi helyzetben pedig a baloldali szerencsétlenkedés után, tavasszal akár megmentőként is tetszeleghet. A lendületet azonban elvesztették, és a Városháza-ügy nem csupán Karácsony Gergelyre, hanem az egész a baloldalra ráég – hangsúlyozta Kiszelly.