A koronavírus elleni harc technológiai fejlődést hozott

– Két éve velünk van a koronavírus. Egyre többet olvashatunk arról, hogy a jövőben is hasonló helyzettel kell szembenéznie az emberiségnek.

– Azért érezzük úgy, hogy több az új vírus, mert fejlettebb a virológia és az egészségügy, aminek köszönhetően gyorsabban fel lehet deríteni az eseteket. Korábban, mondjuk, egy ebola-járvány esetében akkor került felderítésre a vírus, amikor már négy-öt országban szétterjedt, ezeket most szinte a jelentkezése pillanatában azonosítani tudják. A zikavírust Brazíliában öt-hat évvel ezelőtt szinte az első esetek nyomán rögtön felderítették. Tehát, én úgy gondolom, hogy nincs több új vírus, mint régen, csak hamarabb tudomást szerzünk róla.

– Miket tanulhattunk a koronavírus megjelenésével?

– Többek között megtanultunk kezet mosni, és maszkot viselni. A korábbi években megmosolyogtuk azt, hogy a Távol-Keleten az influenza szezonban az emberek maszkot viselnek, holott emiatt sokkal alacsonyabb volt ott a légzőszervi fertőző betegségek aránya, mint nálunk. Én remélem, hogy most már nálunk is elfogadottságot nyer a maszk viselése, és ezzel talán nagyon sok egyéb fertőző betegséget is meg tudunk akadályozni a náthától az influenzáig. Nagyon fontos, hogy a lakosság járványkészültsége magasabb lett, tehát az emberek túlnyomó része megtanulta, hogy hogyan kell az ilyen fertőzésveszélyes időben viselkedni. Nem utolsó sorban a hatóságok is megtanulták kezelni a pandémiát, tehát a különböző korlátozó intézkedések bevezetésének, ellenőrzésének a szabályait a lakosság is és a hatóság is tudja alkalmazni.

– Milyen egyéb hozadéka van a pandémiának?

– Óriási technológiai fejlődéssel jár a koronavírus elleni harc. Nem csak a vakcinakészítésre kell gondolni, hanem a diagnosztikára és a betegellátásra is. Gondoljunk bele, hogy a lélegeztetőgépek kezelői milyen óriási rutinra tettek szert, milyen sok korábban ismeretlen nehézséget kellett legyőzniük. Az egészségügy stressztűrő képessége is ebben a járványos időszakban tesztelődött. A magyar egészségügy jól vizsgázott, sokszor volt a tűrőképessége határán, de nem omlott össze.

– Van egy vírus, fejlesztenek rá vakcinát, majd jön egy variáns. Ha ezt egy versenynek tekintjük, akkor ki áll jobban, a koronavírus vagy a tudomány?

– Több új variáns is keletkezett, de a vakcinák nem vesztették el a hatékonyságukat. A mostani oltóanyagokat a legelső, vuhani vírus ellen fejlesztették ki, és ennek ellenére eredményesen használhatók. Ha azt is mondjuk, hogy bizonyos mértékű, néhány százalékos hatékonyságcsökkenés tapasztalható, például a korábban kilencvenkettő százalékos hatékonyságú oltóanyag hatékonysága egy új variáns ellen most nyolcvan-nyolcvankettő százalékos, de azért mégsem hatástalan. Tehát nem arról van szó, hogy ahány variáns, annyiszor kell új vakcinát létrehozni, hanem az eredetik is működnek. Az új vakcinákat most már akár három hónap alatt megfelelő mennyiségben piacra lehet dobni.

– Tavaly elmaradt az influenza járvány, most is maszkot hordanak az emberek. Ha ez sokszor történik egymás után, akkor megszűnhet a szezonális influenza?

– Megszűnni biztos nem fog, mert van egy természetes tartaléka az influenzavírusnak. A vízi madarak tünetmentesen és nagy arányban fertőzöttek influenzavírussal, és róluk bármikor átkerülhet a házi szárnyasokra. Emiatt sokszor halljuk a médiában, hogy alkalmanként ki kell irtani több ezer házi baromfit, mert ezek a velük szoros kapcsolatban lévő termelővel, takarmányforgalmazókkal, állatorvosokkal, vágóhídi dolgozókkal, húsfeldolgozókkal folyamatosan kapcsolatba kerülnek, és fertőzhetik az embereket is. Tehát az influenza, mint az embert veszélyeztetni képes vírus nem fog megszűnni.

– Ha egy vírusról beszélünk, aminek egy variánsa elkezd szelídülni, akkor az a folyamat már csak a jó irányba haladhat?

– Sajnos ez kétirányú folyamat. Azért jó, ha terjedőképesebb és szelídebb egy vírusvariáns, mert akkor széles körben immunizálja át a lakosságot, hiszen gyorsan terjed, de betegséget nem okoz. Fertőz oltottat-oltatlant egyaránt, tehát létrehozza azt a kilencven százalék körüli nyájimmunitást, ami a járvány igazi terjedésének és a hullámokban történő jelentkezésének gátat vet.

– Mennyi idő kell még, amíg visszatérhetünk a régi megszokott életünkhöz?

– Én úgy gondolom, hogy ha nem is az omikron az a „szelíd” variáns, amit várunk, két három éven belül akkor is kitermelődik majd egy olyan, ami már beváltja az ilyen irányú reményeket, és akkor nem lesz szükség járványügyi intézkedésekre.