Óriási károkat okoznának Márki-Zay minimálbértervei

Ahogyan a rezsicsökkentés kapcsán, a minimálbért illetően is lódított a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amikor azt állította, hogy esze ágában sincs ezeket megszüntetni a hatpárti koalíció hatalomra jutása esetén. Márki-Zay Péter ajánlására ugyanis a héten az ellenzék nem szavazta meg a minimálbér jövő évi emelését sem az Országgyűlésben, ahogyan az ezt elősegítő, a vállalkozásokat érintő adócsökkentéseket sem.

A baloldal kormányfő-jelöltje szerint a minimálbérnek rengeteg hátránya van. Úgy véli, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket, mert nem éri meg nekik, ezért pedig éppen a legképzetlenebbeknek soha nem lesz munkájuk. Szerinte a minimálbér emelése nyomorba taszítaná az országot.

Ha felemelnénk a minimálbért ötszázezer forintra – fogalmazott Márki-Zay –, az tragédiát okozna az országnak.

Egy ilyen, a legalapvetőbb közgazdasági logikát is nyilvánvalóan nélkülöző kijelentésért középiskolában is megbukna, hisz a minimálbér meghatározásánál az adott ország termelékenységének szintjéből lehet csak kiindulni. A kormány azért javasolta a kétszázezer forintos minimálbért, mert a magyar gazdaság mai fejlettségi szintjén ez az a mérték, amit egy életképes vállalkozásnak el kell bírnia. Minderről éppen az a Pogácsa Zoltán közgazdász beszélt az ATV egyik vitaműsorában, akire Márki-Zay is előszeretettel szokott hivatkozni. Tehát ha úgy tetszik, egyik saját tanácsadója cáfolta meg a baloldal kapitányát.

„Márki-Zay Péter gondolatai a minimálbérről ultraliberálisak, hiába szokott arra hivatkozni, hogy jobboldali keresztény ember” – reagált nézeteire Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a Magyar Nemzetben. Úgy fogalmazott, ha megszűnne a minimálbér, az rendkívül káros következményekkel járna. Szükség van erre védőhálóra, mert ha nem lenne, nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a szegénységi küszöb közelében élő polgártársaink. A szakadék szélén maradnának – tette hozzá. Az Orbán-kormány három ciklusa alatt hetvennégy százalékkal emelte a minimálbért és nyolcvanhét százalékkal a bérminimum vásárlóértékét, ami önmagában cáfolja Márki-Zay zavaros gondolatait a minimálbér megszüntetéséről.

Ennél magasabb bérdinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott felmutatni az Európai Unióban. Az EU irányelve e kérdésben azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok a szegénységi küszöb felett tartsák a minimálbért, és annak emelésénél folyamatosan kövessék az inflációt. Mint azt korábban megírtuk, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének bérfelhajtó hatása is van, továbbá a szintjéhez igazodik számos egyéb juttatás és támogatás is, így hatással van a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna a minimálbér megszüntetése.