Belföld
A baloldal az adócsökkentéseket sem támogatja
A jövő évi minimálbér-emeléshez kapcsolódó adócsökkentésekről döntöttek
Az Országgyűlés a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggő adócsökkentéseket fogadott el, valamint megduplázta a babakötvény után járó állami támogatást.
A képviselők 139 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt. A kormány novemberben döntött arról, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nő, ennek érdekében pedig több, a vállalkozások terheit csökkentő intézkedést vállalt.
A munkáltatói közterheket 4 százalékponttal csökkentik, a kisvállalati adó 11 százalékról 10 százalékra mérséklődik, az idei helyi iparűzési szabályok változatlanul maradnak. Utóbbi értelmében 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szüntethetnek meg kedvezményeket.
A kabinet számításai szerint az adócsökkentés eredményeként 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál.
Az elfogadott javaslat szerint a babakötvények (Start-számlák) állami támogatása az eddigi 6 ezer forintról legfeljebb évi 12 ezer forintra emelkedik, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapók pedig 12 ezer forint helyett évi 24 ezer forint támogatáshoz jutnak.
A kormány szándékai szerint a magasabb támogatás a jelenlegi 60 ezer forintos megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönzi a gyermekek hozzátartozóit, így a kedvezményezettek nagykorúvá válásáig - az ugyancsak kamatozó állami támogatással együtt - több mint 4 millió forint gyűjthető össze az életkezdéshez.
A baloldal az adócsökkentéseket sem támogatja
A baloldal egyiket sem szavazta meg, el sem mentek a szavazásra, hirtelen valami sokkal fontosabb dolguk akadt, megint - tért ki rá a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
A kedden megszavazott adócsökkentések ugyanakkor azért is fontosak, mert
- 17-ről 13 százalékra csökken a munka közterhe,
- ezentúl nem kell befizetni szakképzési hozzájárulást,
- 2,5 százalékkal kevesebb lesz a szocho,
- 15,5 százalékról 13 százalékra csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho),
- meghosszabbítjuk a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó kedvezményét,
- 10 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva).
Nem támogatta a baloldal, hogy jövőre 200 ezer forint legyen a minimálbér és 260 ezer forint a garantált bérminimum. Márki-Zay Péter, Gyurcsány jelöltje tehát meggyőzte a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg azokat a könnyítéseket, amelyeknek a révén nemcsak a magyar dolgozók, hanem a magyar vállalkozók is jobban járnak jövőre - írta meg az Origo. Márki-Zay az elmúlt napokban indított támadást a minimálbérrel szemben. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal jelöltje, Márki-Zay Péter a múlt héten bejelentette, hogy ő eltörölné a minimálbért. Márki-Zay a minimálbér eltörlésének ötletét azzal próbálta indokolni, hogy ő gazdasági kérdésekben „roppant liberális„. Gyurcsány jelöltje tehát a rezsicsökkentés után a minimálbér ellen intézett támadást; azon terve, hogy mindkettőt eltörölné, óriási csapást jelentene az átlag- és kiskeresetűekre nézve.
Varga Mihály: 1500 milliárd forint a jövő évi adócsökkentések összege
Elfogadta az Országgyűlés a kormány adócsökkentési törvényjavaslatát, amely jövőre további 750 milliárd forinttal mérsékli a munkát terhelő adókat, a korábbi döntésekkel együtt ez 1500 milliárd forintos adócsökkentést jelent - mondta a pénzügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban. Azért, hogy ezt a lépéselőnyt Magyarország megőrizze, és a magyar családokat, fiatalokat és a vállalkozásokat megerősítsék, a kormány folytatja az adócsökkentések politikáját - emelte ki.
A pénzügyminiszter tájékoztatott arról is, hogy Magyarország kedden - a világon elsőnként - sikerrel bocsátott ki Zöld Pandakötvényt a kínai piacon, mintegy 50 milliárd forint értékben.
Az adócsökkentésekről szólva kiemelte: a most elfogadott törvény értelmében érdemi adócsökkentéssel számolhatnak a vállalkozások. Jövőre további 4 százalékponttal mérséklődik a munkáltatói adóteher, ezen belül 2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó, a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnik. Jövőre így 600 milliárd forinttal több pénz maradhat a cégeknél - tette hozzá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: a kormány vállalta, hogy csökkenti az adókat, ha a munkaadók 200 ezer forintra emelik a minimálbért. A parlamenti döntés lehetővé teszi a vállalkozásoknak a magasabb minimálbér kigazdálkodását - közölte. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa egy százalékponttal 10 százalékra csökken, ez a döntés mintegy 10 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál - ismertette Varga Mihály.
Jelezte azt is: 150 milliárd forintos megtakarítást jelent, hogy a kormány meghosszabbította a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adókedvezményét, a vállalkozások jövőre is maximum 1 százalék iparűzési adót fizetnek. Felidézte, hogy a családi adóvisszatérítéssel a gyermeket nevelő szülők összesen 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza, a családok többsége már február közepéig hozzájut ehhez az összeghez.
Jövő január 1-jétől az átlagbér mértékéig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok. Az intézkedés több mint negyedmillió fiatalt érint, nekik összességében 140 milliárd forint adót nem kell befizetniük - hívta fel a figyelmet a miniszter. Varga Mihály a kedden lezajlott kötvénykibocsátásról elmondta: Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon.
A kibocsátás célja hármas, az így bevont pénzeszköz a klímaváltozás elleni küzdelemre használható fel, másrészt a kötvénnyel biztosítani tudják Magyarország folyamatos jelenlétét a kínai pénzpiacon, valamint bővítik a befektetői kört is, így az államadósság finanszírozása több lábon állhat - mutatott rá.
A pénzügyminiszter eredményesnek nevezte a magyar államadósság-kezelést, egyebek mellett azért, mert az adósság átlagos futamideje 4-ről 6 évre nőtt, javult a szerkezete és biztonságosabbá vált a finanszírozása is. Mint mondta, 10 évvel ezelőtt az adósság 53 százaléka külföldi devizában volt, de mára ez az arány 20 százalék közelébe javult. Hozzátette azt is, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában, az adósság negyedét a magyar lakosság tartja kézben, míg a kormányváltáskor 3 százalék volt ez az arány.
Varga Mihály kitért arra, hogy az adósságkezelés a járvány kitörése óta is biztos lábakon áll, Magyarország nemcsak határidőben, hanem a lejárat előtt is törleszteni tudott adósságot. Idén 430 millió dollárnyi adósságot törlesztettek elő, emellett a forint kötvénypiacon is sikerült jelentős, 1300 milliárd forintos előtörlesztést végrehajtani.
Magyarország 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. A kötvények kínai belföldi és külföldi befektetők számára voltak elérhetőek, futamidejük 3 év. A kötvények kamata 3,28 százalékos.
A csaknem kétszeres kereslet azt mutatja, hogy a kínai befektetők is jó eredményeket várnak a magyar gazdaságtól és bíznak a kormány gazdaságpolitikájában - fogalmazott a pénzügyminiszter.
