Belföld

Varga Judit: A magyarok kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat

A magyarok nemzeti identitása, gyökereihez való ragaszkodása, kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat - mondta az igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen csütörtökön, Budapesten.

Varga Judit: A magyarok kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Varga Judit úgy fogalmazott: „Ezért lehetünk még mindig itt, a Kárpát-medence legnépesebb és legerősebb nemzeteként.”

A miniszter az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél tartott rendezvényen azt mondta: ezen a napon azokra emlékeznek a magyarok, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, illetve internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, vagy a világháború után a kommunista diktatúrában koholt vádak alapján, a Gulág rabtelepeire szállítottak.

Volt, akit származása, politikai vagy vallási hovatartozása miatt fosztott meg a kommunista diktatúra emberi és polgári jogaitól. Volt, akit azért vittek el, mert katona volt, vagy németes hangzású neve miatt, vagy rosszkor volt, rossz helyen, vagy egy „jóakarója” jelentette fel - sorolta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy 1945 májusa sok európai nemzetnek elhozta a háború végét és a „régóta áhított békét”.

Magyarország viszont az újonnan létrejövő világrend ütközőzónájaként ismét kilátástalan helyzetbe került. Több százezer magyar számára „az igazi megpróbáltatás csak ezután kezdődött” - mondta.

Hangsúlyozta, egyesek szerint 800 ezer, de még a legóvatosabb becslések szerint is több százezer embert hurcoltak el családjuktól, hazájukból, megfosztva őket az emberhez méltó élettől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhurcoltak jelentős része soha nem térhetett vissza, földi maradványaik máig ismeretlen helyen, jelöletlen sírokban nyugszanak. Kitért arra is, hogy a hazatérőket nem várták „ünneplő tömegek”, hátrányos megkülönböztetéssel és azzal kellett szembenézniük, hogy másodjára is „semmibe veszi őket a rendszer”.

Varga Judit kiemelte: a Gulág-rendszer mintegy 30 évig állt fenn, és ezalatt a világ hallgatott.

Varga Judit igazságügyi miniszter (első sor, b6),  Varga Zs. András, a Kúria elnöke (b7), Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke (b9), Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata párti alelnöke (b5), Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága igazgatója (b4) és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (b) a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Varga Judit igazságügyi miniszter (első sor, b6), Varga Zs. András, a Kúria elnöke (b7), Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke (b9), Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata párti alelnöke (b5), Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága igazgatója (b4) és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (b) a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A tudatos kényszermunkára-hurcolás nemcsak a magyarokat, hanem más, a Vörös Hadsereg által megszállt országok polgárait is érintette - mondta. Ezzel összefüggésben megjegyezte: manapság mintha Magyarországtól nyugatra elfelejtették volna, mit hozott a kommunizmus az európai embereknek, és „szoborállítással tesznek hitet a fals egyenlőség eszméje mellett”.

A magyarok viszont saját bőrükön tapasztalták meg, hogy „emberarcú kommunizmus márpedig nem létezik” - mondta Varga Judit, hozzátéve: „a kommunizmus igazi arca az egyéni és kollektív tragédia, a mindent átszövő terror, az emberi jogok semmibevétele és a kényszertábor”.

Az a nagyhatalom, amely mérhetetlen szenvedést okozott a világnak, 1991-ben megszűnt létezni.

„Az áldozatául esett országok és népek pedig lassan felépültek a traumából” - mondta, kiemelve: „mi magyarok, még a történelem legsötétebb óráiban is képesek voltunk arra, hogy lelkünk megmaradt szikráiból meggyújtsuk a túlélés lángját, és a veszteségeinkből erényt, hitet és erőt kovácsoljunk”.

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Varga Judit úgy fogalmazott: „Egy nemzet a történelmi sebeire az emlékezés által talál gyógyírt.”

Hozzáfűzte, az Országgyűlés régi adósságának tett eleget, amikor 2012-ben az egykori Gulág-túlélő Menczer Gusztáv lánya, a fideszes Menczer Erzsébet javaslatára november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánították.

A miniszter kiemelte: emlékezni kell azokra, akik nem jöttek haza a Gulágról és azokra is, akik hazatértek.

Emlékezni kell továbbá arra a „szabadságra, hogy ma már beszélhetünk történelmünk korábban elhallgatott tragikus pillanatairól”- tette hozzá.

„Ez a záloga annak, hogy ezek a borzalmak soha többé ne történhessenek meg” - jelentette ki Varga Judit, hozzátéve: „tisztelet a hősöknek!”

Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke elmondta: szülei megjárták a Gulágot, fiatal életükből csaknem 10 évet vettek el, ő pedig egy gyűjtőtáborban fogant. Később igyekezett „megérteni a felfoghatatlant” - tette hozzá, megjegyezve, erről szól alapítványuk tevékenysége is, amelyet édesanyja és sorstársai kezdtek el a rendszerváltoztatás után.

Civil szervezetek képviselői főhajtással róják le tiszteletüket a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Civil szervezetek képviselői főhajtással róják le tiszteletüket a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téri Gulág-emlékműnél
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A megemlékezés végén a résztvevők néma főhajtással rótták le tiszteletüket a megkoszorúzott Honvéd téri Gulág-emlékműnél.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulág borzalmait túlélő politikai rabok első csoportja.

Nem szolgáltak rá a kegyetlen sorsra a Gulágra elhurcoltak

Nem szolgáltak rá, mégis sokan megkapták egykor ezt a kegyetlen sorsot: elhurcolták őket a szovjet munkatáborokba - fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Keszthelyen.

Sölch Gellért a Szovjetunióba hurcolt politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen és kiállításmegnyitón úgy fogalmazott, hogy akiket deportáltak, mindannyian a "hazánkért, értünk és a jövő magyar nemzedékekért is megszenvedtek".

A helyettes államtitkár A pokol bugyrai... című, a Szabadságvédő Alapítvány által kormányzati támogatással készített tablókiállítás megnyitóján kifejtette: az elhurcoltak szenvedése nem ért véget azzal, hogy néhányan hazatérhettek, mert a kommunista hatalom birtokosainak elvárásai szerint némaságra kényszerítették őket. A diktatúra erőszakszervezetei válogatott módszerekkel gondoskodtak arról, hogy híre ne mehessen, települések százairól százezreket hurcoltak a barátinak nevezett Szovjetunióba.

A némaságra ítélt évtizedek után a korszak kutatóinak kiemelt feladata volt, hogy felgöngyölítsék és bemutathassák a tragikus sorsokat. Köszönet jár azoknak is, akik nem engedték, hogy a kommunista uralom utódszervezetei már "a demokrácia eszköztárával, de a múltból átmentett erőforrásokkal a rendszerváltás után is átértelmezhessék vagy éppen agyonhallgassák a megtörténteket" - jelentette ki Sölch Gellért.

Felidézte, hogy 2015-ben, a Gulág-emlékévben országszerte sok megemlékezést tartottak, Keszthelyen is akkor emelték azt az emléktáblát, amelyet a mostani rendezvényen szintén megkoszorúztak. A Keszthelyen megnyitott vándorkiállítás most ezt egészíti ki azzal, hogy emberek személyes sorsait mutatja be.

Hozzátette, hogy a Gulágra elhurcolt Kárpát-medencei áldozatok esetében sokszor semmi sem számított, csak az, hogy a szovjetek által elvárt létszám meglegyen. A bűnt el nem követő, de megbüntetett áldozatok kálváriája maradjon meg a nemzeti és a személyes emlékezetben - zárta beszédét a helyettes államtitkár.

Kapcsolódó írásaink

Novák Katalin: A kapcsolati erőszak nem magánügy

ĀAki bajban van, kérjen segítséget! - Ma van a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja - Varga Judit: Van segítség! - Járóka Lívia: Magyarország az üres szavak, az egyszerű ratifikációk helyett a tettekben hisz + VIDEÓ