Belföld

Gulág- és Gupvikutató intézet kezdte meg működését a nemzeti levéltárban

Gulág- és Gupvikutató intézet kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Levéltárban szerdán, Budapesten.

Gulág- és Gupvikutató intézet kezdte meg működését a nemzeti levéltárban
Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Levéltár közel 700 ezer, többnyire a szovjetunióbeli lágerekben regisztrált magyar fogoly kartonját dolgozza fel. Az Gulág- és Gupvikutató működésének kezdetét üdvözölte Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, aki megemlékezett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról, akiknek emléknapja az Országgyűlés 2012-ben hozott határozata alapján minden esztendő november 25-e.

„Őszintén örülök annak, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban mától ennek a sötét és minden szempontból emberellenes korszaknak, mint amilyen a bolsevik diktatúra volt, a kutatása és feldolgozása ilyen szintre emelkedett, hogy egy külön kutató intézet kezdi meg működését” – mondta a közigazgatási államtitkár.

Hozzátette: különösen fontos ez azért is, mert ma mind Nyugaton, mind itthon, magukat felelősnek és haladónak nevező politikusok, kettős mércét alkalmazva, szemérmetlen módon tesznek különbséget diktatúra és diktatúra között.

„Ezzel a káros folyamattal szemben áll az a kormányzati törekvés, amely olyan emlékezetkultúrát tart kívánatosnak, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a XX. századi diktatúrák valamennyi áldozatára. Meggyőződésünk, hogy csak ez az emlékezetpolitika járul hozzá a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez is. Ezért is kiemelkedően fontos az, hogy a Gulág téma a 2020-ban megújított Nemzeti Alaptantervben, a középiskolai történelemoktatásban is hangsúlyosan jelen van” – zárta beszédét Latorcai Csaba.