Belföld

Gulyás: A Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatban állt

A Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatában állt - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szervezet örökös, tiszteletbeli elnökének, Halzl Józsefnek az emlékére rendezett konferenciáján szombaton Budapesten.

Gulyás: A Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatban állt
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökének emlékére rendezett konferencián a Várkert Bazárban
Fotó: MTI / Kovács Tamás

A miniszter hangsúlyozta: a nemzetpolitika 1990 óta attól függően változott, hogy polgári kormány volt hatalmon, vagy sem. Ugyan a Horn-kormány kötelezettségnek tekintette azt, 2002 után a nemzetpolitika tagadása része lett a baloldalnak - tette hozzá.

2010 után a kormányzati politika és a Rákóczi Szövetség tevékenysége egymásra talált, így az egy éve elhunyt Halzl József láthatta kiteljesedni saját munkájának eredményeit, megerősödni a szövetséget. Azt is láthatta, hogy ma Magyarországon a remények szerint többsége van annak a gondolkodásnak és politikának, amely az egységes magyar nemzetet tartja vezérlő elvnek - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Halzl József, noha egész életében közösségi ember volt, a rendszerváltoztatás idején vált közéletileg aktívvá, hogy a lehető legtágabb körben tehessen a nemzetért. A közéleti szerepvállalás természetes volt a számára, ennek minden formáját szolgálatnak tekintette, bevetve szinte páratlan szaktudását, szervezőkészségét - mondta a politikus. Hozzátette: Halzl József számára hamar egyértelművé vált, hogy nem a napi politikai vitákban, hanem a nemzetpolitika terén tudja a legtöbbet adni egy olyan korban, amikor a kommunista diktatúra legnagyobb adóssága épp ezen a területen állt fenn „a megtagadott közösség évtizedei után”.

Gulyás Gergely kiemelte: Halzl József felfogása szerint a magyar közéleti gondolkodásban a határok helyett a nyelvnek, a hagyományoknak kell meghatározónak lennie, és e gondolat jegyében alakította a Rákóczi Szövetséget Magyarország legnagyobb és talán legnemesebb tevékenységét folytató civil szervezetévé.

A konferenciához intézett levelében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt elevenítette fel: mindmáig meghatározó számára Halzl József alakja, tevékenysége és a Rákóczi Szövetség nemzetszolgálata, amely segítette a magyar a nemzetpolitika megteremtését és kialakítását.

Hangsúlyozta: a nemzetpolitika a kormány tevékenységének sarokköve, az állampolgárság és a külhoni választójog megadásával pedig megtörtént a nemzet közjogi újraegyesítése.

Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, miniszterelnöki megbízott a globalizálódó és túlspecializálódó világban az  egyik utolsó reneszánsz embereként, a magyar és az egyetemes kultúra csodálójaként beszélt Halzl Józsefről, akinek az volt a célja, „hogy együtt mentsük a nemzetnek a jövőt és a jövőnek a nemzetet”.

Felidézte: Halzl József úgy gondolta, hogy „a magyar nyelven oktatás a magyar megmaradás, és a magyar megmaradás a magyar jövő”.

A kormány ma tettekben is a világ magyarjainak támogatója - jelentette ki Szili Katalin.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki, a nemzet valós függetlensége nélkül nem lehet megoldást adni a szétszakítottság okozta ezer bajra. Hangsúlyozta, Halzl József olyan koherens rendszert alakított ki a Rákóczi Szövetséggel, amely előképe lett a nemzetstratégiának.

Hozzátette: a szervezet nem ideológiát valósított meg, hanem egy elemi társadalmi igényre adott megfelelő választ, amikor Trianon sebeit kezdte gyógyítani, mindig azt nézve, mit lehet építeni, nem azt, hogy hol lehet konfrontálódni. Megmutatta, mit lehet civilként elérni e felfogással.

Szelíd, de „folyton zakatoló” építőként méltatta Halzl Józsefet, aki megmutatta, lehet és kell szót érteni a szomszéd nemzetekkel, és aki egy virágzó szövetséget hagyott maga után.

A felvidék iránt legelhivatottabb magyarországi emberként méltatta Halzl Józsefet Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke.

Kiemelte, Halzl József mindent megtett azért, hogy lobogó lánggá változtassa a magyarság akár csak lappangó szikráját is, a legkisebb falvakba is eljárt, hogy ott a szülőket meggyőzze a magyar iskola választásáról, vagy a népszámlálás előtt az embereket magyarságuk megvallására biztassa, a magyar pártokra szavazásra buzdítson.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt idézte fel: Trianon után a magyarság „szétfejlődött”, ezért szükség volt olyan emberekre, akik újraépítik a hidakat az anyaországi és a külhoni magyarok között. Ezek egyikeként említette Halzl Józsefet, aki kulcsfontosságú kérdéssé tette a határon túli magyar oktatást, többek között a magyar iskolák választása melletti kampányával.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke azt emelte ki: Halzl József „a szövetség szíve-lelke volt”, akinek munkája, stratégiai gondolkodása meghatározza a szervezet életét. Kiépült a magyar iskolaválasztást támogató Kárpát-medencei hálózat, amely jelenleg 57 régióban működik.

A Kárpát-medencei magyar oktatás jövőjéről vitáztak a Rákóczi Szövetség konferenciáján

A határon túli magyar nyelvű iskolák akkor válhatnak vonzóvá az ott élő magyarok számára, ha a térség legjobb oktatását nyújtják - ezt fogalmazták meg többen a Rákóczi Szövetség szombati budapesti konferenciáján, a Kárpát-medencei magyar oktatásról szóló kerekasztal-beszélgetésen.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány minden olyan tartalmat és szakmai tudást biztosít ezen intézmények számára, amely a magyar köznevelésben felhalmozódik. Kapcsolatot tart a külhoni magyar pedagógusszövetségekkel, és további erőforrásokat is biztosítani tud számukra a jövőben - jegyezte meg.

Egyetértett azzal, hogy „a másokénál jobb iskolát kell csinálni”, így tarthatók meg a diákok. „Vissza kell küzdeni magunkat a kultúrfölény állapotába”, de akár táborokkal, színházlátogatással is vonzóvá tehető a magyar oktatás - fogalmazott.

Kallós Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője szerint is olyan útravalóval kell elindítani a diákokat az iskolából, amely az egész életükre hat, ezért a legjobb oktatási feltételeket kell megteremteni számukra.

Fontos célnak nevezte a román nyelv megismerését is az erdélyi magyar fiatalok számára, mert az szükséges a szülőföldön maradáshoz - mondta. Ezért azt idegen nyelvként kell tanítani nekik.  

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke emlékeztetett Halzl József, a Rákóczi Szövetség néhai elnökének szavaira, aki szerint csak a magyar iskolában tud kibontakozni a határon túl élő diák, máskülönben azt tanulja meg, hogy „másodrendű állampolgár”. Beszámolt arról, hogy a támogatási programoknak köszönhetően egyre több szülő íratja gyermekét magyar óvodába, és ahol jól bevált a magyar óvoda, ott a magyar elemi iskolára is igény van.

Sérelmezte, hogy Ukrajnában 2023-tól csak az elemi oktatást engedik majd anyanyelven.

Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról számolt be, hogy térségükben mára lecsökkent azon magyar szülők száma, akik szerbül taníttatják gyerekeiket, köszönhetően az oktatás reformjának.

Beszámolt arról, hogy nincs olyan intézmény, amelynek felújításához vagy fejlesztéséhez a magyar kormány ne nyújtott volna segítséget. Ez szintén hozzájárult a magyar oktatás egyre népszerűbbé válásához a Vajdaságban - mutatott rá.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: szervezetük kizárólag magyarországi támogatást kap, szlovákiai állami háttérintézmény hiányában pedig számos jelentős feladatot vállal fel civil szervezetként.

Köszönetet mondott azért hogy a magyar óvodafejlesztési programba a Felvidéket is bekapcsolta a magyar kormány, aminek eredményeként nőtt a magyar óvodák száma, és egyre többen íratják oda gyermekeiket. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy Szlovákiában 520 településen éri el a magyarok aránya a 15 százalékot, de 220-ban nincs magyar óvoda. Ez szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek később szlovák nyelvű iskolát választanak.

A szövetségkötés fontosságára hívta fel a figyelmet a beszélgetésbe az interneten bekapcsolódó Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Azt mondta: szövetségben élni jobb, mint külön-külön, szövetségkötés nélkül nincs jövő.

Isten is szövetséget kötött velünk, és az elmúlt ezer év során a magyarok történelme is mindig szövetségkötéssel lépett előre. Ha a Kárpát-medence népei össze tudnak fogni, tündérkertté tudják tenni ezt a térséget - hangsúlyozta, hozzátéve: a Rákóczi Szövetség jó irányba indult el.

Kapcsolódó írásaink