A hideg nem fogja visszatartani a migrációt

– Az utóbbi hetekben elképesztő állapotok alakultak ki a lengyel–fehérorosz határon. Mivé fajulhat mindez?

– Az egy hibrid háború frontvonala, ahol gyakorlatilag sajnos bármi és bármikor megtörténhet. Ezt a kérdést pont úgy nem lehet önmagában vizsgálni, mint a bennünket ért és érő tömeges és illegális migrációt. Nemrégen Minszkben választásokat tartottak. Az, hogy ki nyert vagy vesztett, hogy mekkora volt a csalás mértéke, bizonyos szempontból indifferens. A lényeg, hogy Lukasenka elnököt le akarták váltani, és az oroszbarát helyett egy nyugati orientációjú államot kívántak létrehozni. Ez nem sikerült, mert az oroszok jobban résen voltak, mint Ukrajna esetében, és megakadályozták, hogy az ütközőzónájuk elvesszen. Amit most látunk, az valójában egy eléggé kemény válaszlépés a beavatkozási kísérletre. Tömegével hozzák Belaruszba az illegális migránsokat, akiket aztán a hadsereg irányít el a határ közvetlen közelébe.

– A fuvarozásban részt vevő – ha tetszik, emberkereskedelmet folytató – nyugati légitársaságok miként tudnak elszámolni
a saját közvéleményük előtt a tetteikkel?

– Vajon a vállalatok a társadalommal vagy a dolgozóikkal és a részvényeseikkel akarnak elsősorban elszámolni? Mivel ők is a profitból élnek, az utóbbi borítékolhatóan jobban izgatja az igazgatóságot. Azt se felejtsük el, ha a Közel-Keleten valaki dollárért vagy euró­ért jegyet vesz, a zsebében lapuló érvényes útlevélben ott a célállomásra szóló vízum, akkor vajon bármiféle vállalatnak miféle joga lenne vizsgálni az utazás okát?

– Mi lehet ennek a történetnek a kimenetele? A lengyelek teljes joggal nem engedik be az illegális migránsokat, a fehéroroszok kutyákkal és puskatussal kergetik vissza a népet a határhoz, jön a tél, a hideg…

– Ez egy klasszikus patthelyzet. A háttérben zajló diplomáciai tárgyalások talán előbb-utóbb eredményre vezetnek. Ha ezeken Minszk garanciákat kap arra, hogy az oroszbarát vezetésnek nincs miért aggódnia, akkor talán lassan lecsavarják a gázt, és fokozatosan megoldódik a helyzet.

– És a már ott lévő illegális migránsok?

– Ebben az a szörnyű, hogy ők nem fájnak egyetlen szereplőnek sem. Minszknek ezek az emberek csak eszközök, míg a lengyelek – ahogy előbb is mondtam – teljes joggal mondanak rájuk kategorikus nemet. A kérdést jó eséllyel az embercsempészek rendezik majd, akik totálisan kifosztanak mindenkit. Ugyanakkor ha magyar mintára elkészül a fal, akkor már csöppet könnyebb lesz visszaszorítani a tömeget.

– Mennyire álságos a Nyugat magatartása?

– Teljességgel az. Ne higgyük azt, hogy alulról jövő kezdeményezés volt a Lukasenka megbuktatására tett kísérlet. Ez nagyjából olyan mese, mint az „arab tavasz” és a kijevi Majdanon történtek. Vegyük példának a németeket, ahol a szavak szintjén túl valójában egyetlen politikai szereplőnek sem érdeke az, hogy újra milliós tömegben érkezzenek illegális migránsok a hazájukba. Különösen annak fényében, hogy az állam minden szempontból roppant súlyosan megszenvedi azt, ami Angela Merkel regnálása alatt történt.

– Ugorjunk a magyar végekre. A kérdés szinte szóról szóra ugyan az: jönnek, mi joggal nem engedjük őket, nyakukon a tél, a hideg…

– A magyar határ 2015 óta mind technikai, mind humánoldalról rendkívüli erősítést kapott. A rendőrség és a honvédség illetékes alakulatai nagy rutint szereztek a munkában, sőt a katonák nemrégiben sisakokat és repeszálló mellényeket kaptak. Mindezt összegezve szinte biztosra mondható, hogy hírszerzési adatok jelzik, keményebb időszak jön arrafelé.

– Várható az erőszak elharapózása?

– Csak a rossz és a még rosszabb között lehet választani. Akinek még van pénze, az a szervezett bűnözés segítségével próbál átjutni, akinek pedig elfogyott, az csak a saját erejére támaszkodhat. Az elhárításunk igen jó, tömegével kísérjük vissza az illegális migránsokat a határkerítéshez. Minden próbálkozás több ezer euróval apasztja az egyén pénzét, tehát előbb-utóbb kiürül a kassza. Azt gondolom, hogy a következő hetekben-hónapokban nemhogy csökkenne, hanem éppen bővülni fog a migrációs nyomás a Balkánon. Afganisztánban amúgy is mélyponton van a biztonsági és gazdasági helyzet, és remény sincs a változásra. Kár reménykedni a hidegben, az ehhez „alapból” hozzászokott afgánokat a mi időjárásunk nemigen fogja visszatartani semmitől…

– Afganisztán köztudottan szegény állam. Miből futja ennyi embernek a több tízezer eurót felemésztő utakra?

– Az egyik lehetőség, hogy a család – esetleg a klán – nehezen bár, de összeadja a pénzt a legerősebbeknek, akik majd érkezésük után törlesztik a tartozást. A másik, hogy hitelt vesznek fel a bűnözőktől. A végeredmény ugyanaz: ha nem jutnak át, akkor szó szerint mindenük elúszik, teljes kiszolgáltatottságba kerülnek. Efféle helyzetekben már könnyű radikalizálódni.

– Nincs annak veszélye, hogy valamelyik balkáni állam vezetése egyszerűen ráun a migránsokra, és a bajokért őket téve felelőssé úgymond leszámol velük?

– Ez egy nagyon nehéz kérdés, különösen annak fényében, hogy az ott zajlott háborúk fizikailag lezárultak, de a lelkekben gyakorlatilag sokfelé még ma is zúgnak. Mindezen túl azt sem szabad elfeledni, hogy a radikális iszlamisták, akik Jugoszlávia szétesésekor már ott ügyködtek a bosnyák völgyekben és falvakban, újabb lökést kaphatnak az illegális migránsok soraiból. Ez csak tovább rombolja a biztonságot. Elég, ha áttekintünk a hozzánk legközelebbi Vajdaságra, ahol a lakosság életlehetőségei sokat romlottak az elmúlt esztendőkben.

– Ördögtől való ötlet attól tartani, hogy az illegális migránsok fegyverhez jutnak?

– Az illegális fegyverkereskedelem egyik fő forrása a Balkán, sőt az északra tartó út hazánkon fut keresztül. De nem kell elsősorban lőfegyverre gondolni, elég, ha valaki parittyát használ egy komolyabb kővel.
Az izraeli példákból jól kivehető, hogy ezzel az antik módszerrel is roppant súlyos sérüléseket lehet okozni egy embernek.

– Kissé kitágítva a kört, Bosznia-Hercegovina lehetséges erőszakos szétszakítása mennyiben változtathatja meg a helyzetet?

– Bosznia-Hercegovina ékes példája annak, hogy az unió és az Egyesült Államok képtelen megtenni a helyes lépéseket a béke érdekében. Az említett államban gyakorlatilag egy mini-Jugoszláviát igyekeztek létrehozni, aminek eredménye egy bonyolult és működésképtelen államalakulat lett. Így sajnos mindig benne van a lehetőség, hogy tragédia történik. Ha ez bekövetkezik, az beláthatatlan következményekkel jár mindannyiunkra nézve.

– Elkeserítő jövőkép…

– Kár szépíteni, itt állóháború lesz egészen addig, amíg érdemben meg nem változik az EU politikája. Amíg az unió felelős vezetői arról beszélnek a nemzetközi sajtóban, hogy a bevándorlás jó és hasznos, addig ezeket az üzeneteket az érintettek meghívásnak fogják tekinteni. Ez a magatartás szerintem amúgy arra az egyszerű emberre emlékeztet, aki a benzineshordó felett játszik a gyufával. Lehet, hogy egy ideig fel tudja békésen lobbantani a lángot, de egyszer biztos felrobban az egész – vele együtt.