Belföld

Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye készült el

Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye készült el
Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán
Fotó: MTI/Soós Lajos

Állatvédelem

Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.

A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni.

A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes - érvelt.

Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést.

Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők.

Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

Fidesz: a Btk. szigorításáról szól a javaslat

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól.

Kiemelte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Egyetértési pontokat kerestek és találtak a felelős állattartás és állatvédelem területén - mutatott rá. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalomi összefogás súlyát mutatja - jelezte.

A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak.

Országos ivartalanítási programra is szükség van - sorolta a kormánypárti képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.

KDNP: cél a jogszabályi környezet szigorítása

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék. Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel - jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is.

Cél az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, a felelős állattartás biztosítása - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.

Kormány: a cél a jogalkalmazás megkönnyítése

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával a szóban forgó törvények módosítása úgy, hogy azok végrehajtása, a jogalkalmazás könnyebb legyen.

A törvényjavaslat egyebek mellett kitér a párhuzamosan folytatott eljárásokra, az illetékfizetés szabályaira, az idegenrendészeti hatóság jogkörére, a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra, a büntetőeljárásra, a bűnügyi nyilvántartási rendszerre, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre - sorolta.

Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt a büntetés-végrehajtásnak is egy olyan helyzetre kellett reagálni, amilyen korábban nem volt, ugyanakkor a tapasztalatok rámutattak arra, hogy vannak olyan rendelkezések, amelyeket a veszélyhelyzet elmúltával is érdemes lehet megtartani. Ilyen például az ügyiratok egyszerűsített kézbesítése vagy a telekommunikációs eszközök használata - tette hozzá.

Az államtitkár közölte: az előterjesztés a jelen formáját komoly egyeztetési folyamatot követően, a társszervekkel és a jogalkalmazás résztvevőivel folytatott aktív párbeszéd után nyerte el.

Vezérszónokok

Ovádi Péter (Fidesz) hangsúlyozta: több okból is időszerű a javaslat, a cél a koherensebb jogrendszer, a korszerű eljárások kialakítása, valamint az európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A javaslat több technikai módosítást és a jogalkalmazást segítő változtatást tartalmaz, az átfogó módosítás célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése és az esetleges anomáliák megszüntetése - mutatott rá.

Vejkey Imre (KDNP) kifejtette: a javaslat összesen 37 törvény módosítását tartalmazza azzal a céllal, hogy koherensebb legyen a jogi szabályozás, korszerűbbek legyenek az eljárások. Az előterjesztés fontos elemének nevezte, hogy szó van benne a kiutasításról is, továbbá a javaslat az alapvető jogok biztosának ajánlásait is figyelembe veszi.

Völner Pál a vitában elhangzottakra reagálva közölte, a kulturális javakról szóló jogszabály módosítása jogharmonizálásról szól.

A javaslat költségvetési csalásról szóló része pedig valójában nem enyhíti, hanem szigorítja a szabályozást.

A hatóságok munkáját és a lakosságot is szolgálja az új földmegfigyelési rendszer

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára a Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvényt ismertetve elmondta: a műholdas földmegfigyelési képességeknek az Európai Űrügynökség tagjaként Magyarország is haszonélvezője. A kormány álláspontja szerint alapvető követelmény, hogy ezek a földmegfigyelési adatok ne csak a kutatók számára legyenek elérhetőek, hanem feldolgozott, könnyebben felhasználható formában a kormányzat, az üzleti szféra és a lakosság számára is. Ennek hazai eszközeként valósítják meg a műholdas felvételeken alapuló Földmegfigyelési Információs Rendszert (FIR).

A FIR működésével a programban résztvevő hatóságok, így többek között az erdészeti, a vízügyi, a katasztrófavédelmi vagy az agrártámogatások kifizetését koordináló hatóságok olyan folyamatosan frissülő, műholdakkal előállított és a rendszer által feldolgozott adatokhoz jutnak hozzá, amelyeket a hatósági eljárásaikban bizonyítási eszközként is felhasználhatnak.

Emellett a FIR a lakosság számára is lehetővé teszi a díjmentes hozzáférést az előfeldolgozott adatokhoz.

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy Magyarország az uniós tagsága révén résztulajdonosa annak a Földet átívelő műholdcsatornának, amelyet a Kopernikusz programon keresztül fejleszt ki Európa.

A Földmegfigyelési Információs Rendszer a földművelés, az erdőgazdálkodás, a honvédelem, a katasztrófavédelem, a vízügy, illetve a közigazgatás területén, a hatósági ügyek vonatkozásában olyan új adatbázist biztosít, ami az egyes adatok hosszú távú felhasználását teszi lehetővé - hangsúlyozta. Ezek a megfigyelési adatok a nemzetgazdaság számos területén kiemelt jelentűségűek, az online elérhető, naprakész űrfelvételek által egyebek között a bolygó állapota, az épített környezet, a különböző természeti folyamatok, krízishelyzetek is nyomon követhetők lesznek - mutatott rá.

A javaslatot a Fidesz támogatja - közölte.

Kapcsolódó írásaink