Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezést szavazott meg

Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslatát az országos népszavazási eljárás módosításáról 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

A képviselő a választási eljárás költséghatékonyabb lebonyolításával indokolta a módosítást, tekintettel arra, hogy 2022-ben országgyűlési választás és több népszavazás is várható.

A független Volner János által benyújtott, az egyes választási tárgyú törvényeket módosító jogszabályt 134 igen, 49 nem szavazattal fogadta el a parlament. A törvény kapcsolódik Szabó Tímea előterjesztéséhez, biztosítja annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.

Rendelkezik arról, hogy ha több választást azonos napon kell megtartani, azokat egy, közös eljárásban kell lebonyolítani.

A normaszövegben a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel, a szavazólap tartalmával, a jogorvoslattal kapcsolatban szerepelnek szabályok.

Elfogadta az Országgyűlés a 2020-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot – a zárszámadást. A dokumentum alátámasztja, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a koronavírus-járvány ideje alatt is minden szükséges forrás rendelkezésre állt a járvány elleni védekezéshez, a munkahelyek megőrzéséhez és a családok megvédéséhez. A meghozott intézkedéseknek köszönhetően hazánk nemcsak eredményesen kezelt egy súlyos válságot, hanem a leggyorsabban indíthatta újra a gazdaságát.

A zárszámadás rámutat arra, hogy a krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem többek között adócsökkentésekkel, támogatásokkal enyhítette a kormány, a munkahelyek és a vállalkozások megvédését, a családok támogatását, valamint Magyarország és a magyar emberek biztonságát helyezve a középpontba. Ezzel a polgári kormány éppen az ellenkezőjét tette, mint a baloldali kormányok a 2008-2009-es válság idején. A veszélyhelyzet ideje alatt hozott kormányrendeleti intézkedéseket a 2020. évi költségvetési törvény módosítása foganatosította. Ennek keretében hozta létre a kormány azokat az alapokat, amelyek ezután meghatározták a költségvetés szerkezetét. A Járvány Elleni Védekezési Alap rendelkezései garantálták, hogy a járvány elleni védekezésnek 2020-ban ne legyen pénzügyi akadálya. Ebből az alapból a kormány mintegy 945 milliárd forint forrást biztosított, többek között az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri bérkiegészítésére, vagy a járvány elleni védekezést szolgáló eszközbeszerzésekre és beruházásokra. A Gazdaságvédelmi Alap pedig biztosította a gazdaság védelmét, a munkahelyek megőrzését és újak teremtését, mintegy 4031 milliárd forint forrás biztosításával.

A jegybanki eszközöket is ideszámolva a kormányzat ezekre a célokra korábban sosem látott mértékű, a 2020. évi GDP mintegy 30 százalékát kitevő intézkedéseket hozott, illetve forrást biztosított. Ezek az intézkedések nemcsak kétszámjegyű visszaeséstől mentették meg a magyar gazdaságot, de az idei rekordmértékű bővülés alapját is megteremtették. 2021 második negyedévében a bruttó hazai termék volumene közel 18 százalékkal nőtt, idén őszre pedig a foglalkoztatottak száma átlépte a 4,7 millió főt.

A kormány által benyújtott zárszámadási törvényjavaslathoz sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem adtak be módosító indítványt, így az elmúlt hetek parlamenti munkájának eredménye teljes egészében megegyezik a kormány által benyújtott javaslattal.