Belföld

Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezést szavazott meg

Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre változtatott az országos népszavazás eljárásán és egyes választási tárgyú törvényeken.

Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezést szavazott meg
Az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezést szavazott meg
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslatát az országos népszavazási eljárás módosításáról 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

A képviselő a választási eljárás költséghatékonyabb lebonyolításával indokolta a módosítást, tekintettel arra, hogy 2022-ben országgyűlési választás és több népszavazás is várható.

A független Volner János által benyújtott, az egyes választási tárgyú törvényeket módosító jogszabályt 134 igen, 49 nem szavazattal fogadta el a parlament. A törvény kapcsolódik Szabó Tímea előterjesztéséhez, biztosítja annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.

Rendelkezik arról, hogy ha több választást azonos napon kell megtartani, azokat egy, közös eljárásban kell lebonyolítani.

A normaszövegben a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel, a szavazólap tartalmával, a jogorvoslattal kapcsolatban szerepelnek szabályok.

A 2020-as költségvetés megalapozta Magyarország válság utáni lépéselőnyét

Elfogadta az Országgyűlés a 2020-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot – a zárszámadást. A dokumentum alátámasztja, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a koronavírus-járvány ideje alatt is minden szükséges forrás rendelkezésre állt a járvány elleni védekezéshez, a munkahelyek megőrzéséhez és a családok megvédéséhez. A meghozott intézkedéseknek köszönhetően hazánk nemcsak eredményesen kezelt egy súlyos válságot, hanem a leggyorsabban indíthatta újra a gazdaságát.

A zárszámadás rámutat arra, hogy a krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem többek között adócsökkentésekkel, támogatásokkal enyhítette a kormány, a munkahelyek és a vállalkozások megvédését, a családok támogatását, valamint Magyarország és a magyar emberek biztonságát helyezve a középpontba. Ezzel a polgári kormány éppen az ellenkezőjét tette, mint a baloldali kormányok a 2008-2009-es válság idején. A veszélyhelyzet ideje alatt hozott kormányrendeleti intézkedéseket a 2020. évi költségvetési törvény módosítása foganatosította. Ennek keretében hozta létre a kormány azokat az alapokat, amelyek ezután meghatározták a költségvetés szerkezetét. A Járvány Elleni Védekezési Alap rendelkezései garantálták, hogy a járvány elleni védekezésnek 2020-ban ne legyen pénzügyi akadálya. Ebből az alapból a kormány mintegy 945 milliárd forint forrást biztosított, többek között az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri bérkiegészítésére, vagy a járvány elleni védekezést szolgáló eszközbeszerzésekre és beruházásokra. A Gazdaságvédelmi Alap pedig biztosította a gazdaság védelmét, a munkahelyek megőrzését és újak teremtését, mintegy 4031 milliárd forint forrás biztosításával.

A jegybanki eszközöket is ideszámolva a kormányzat ezekre a célokra korábban sosem látott mértékű, a 2020. évi GDP mintegy 30 százalékát kitevő intézkedéseket hozott, illetve forrást biztosított. Ezek az intézkedések nemcsak kétszámjegyű visszaeséstől mentették meg a magyar gazdaságot, de az idei rekordmértékű bővülés alapját is megteremtették. 2021 második negyedévében a bruttó hazai termék volumene közel 18 százalékkal nőtt, idén őszre pedig a foglalkoztatottak száma átlépte a 4,7 millió főt.

A kormány által benyújtott zárszámadási törvényjavaslathoz sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem adtak be módosító indítványt, így az elmúlt hetek parlamenti munkájának eredménye teljes egészében megegyezik a kormány által benyújtott javaslattal.

Kapcsolódó írásaink