Belföld

Hogyan befolyásolná Márki-Zay Péter rezsipolitikája a magyar háztartások kiadásait?

Márki-Zay Péter megszüntetné a rezsicsökkentést, és a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítaná. A hatósági árak feloldása valamennyi magyar család kiadásait megnövelné, azonban a költségek emelkedésének mértéke háztartásonként eltérne. A Századvég megbecsülte, hogy a piaci díjszabás hogyan befolyásolta volna a különböző háztartástípusok októberi áram- és gázszámláit.

Hogyan befolyásolná Márki-Zay Péter rezsipolitikája a magyar háztartások kiadásait?
A piaci árak bevezetése jelentősen növelné a családok terheit
Fotó: Pénzcentrum

Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a jelenlegi energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a hazai háztartások földgáz- és villamosenergia-tarifáit: azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban.

Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést, és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés valamennyi magyar háztartás rezsikiadásait megemelné, de különösen nehéz helyzetbe sodorná az alacsony jövedelműeket és a családokat.

Jelen elemzés megvizsgálja, hogy különböző típusú háztartásoknak mekkora kiadásnövekedést kellett volna elszenvedniük az előző hónapban, ha a szolgáltatók tarifáikat hatósági helyett piaci árszabás alapján kalkulálták volna.

Az áremelkedés a legszegényebbeknek fájna a legjobban

A legutolsó elérhető adatok alapján egy magyar háztartás átlagosan havi 9 ezer forintot (összes kiadásainak 4 százalékát) költi villamos energiára és 13 ezer forintot (kiadásai 5 százalékát) földgázra. Az elmúlt időszak emelkedő energiaárainak következményeképpen a piaci árszabás bevezetése a hatályos tarifákat októberben az áram esetében 2,6-szorosára, a földgáz esetében 3,2-szeresére növelte volna, ami egy mindkét terméket fogyasztó átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene. A két termékre költött összeg aránya a háztartások összesített havi kiadásából 9 százalékról 26 százalékra növekedett volna.

Az alábbi két ábra a háztartások éves jövedelme alapján tíz egyenlő létszámú kategóriára osztva mutatja be a piaci árak bevezetésével járó áremelkedés hatását a földgázszolgáltatásokkal kapcsolatos és villamosenergia-kiadásokra. Az első csoport jelöli a legalacsonyabb, a tizedik pedig a legmagasabb jövedelmű decilist: az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem az első decilisbe tartozó háztartásokban 41 205 Ft, a tizedikben pedig 314 168 Ft volt.

Villamosenergia-kiadások alakulása jövedelmi decilisenkénr
Villamosenergia-kiadások alakulása jövedelmi decilisenkénr
Fotó: Századvég

Az ábra alapján látható, hogy téves az a kritika, ami szerint a rezsicsökkentés a legtehetősebbeket védi, míg a legszegényebbeken nem segít. Az energiadíjak növekedése valamennyi jövedelmi tizedben jelentős többletterhet jelentene. És bár a növekmény mindkét energiahordozó esetében a kilencedik decilisben lenne a legnagyobb, a kiadási arányok alapján a legnehezebb helyzetbe a két legalsó decilis tagjait sodorná, ahol a háztartások jelenleg összes kiadásuk 12 százalékát költik a két termékre, de az áremelkedés hatására az arány 35 százalékra nőne.

A földgázszolgáltatással kapcsolatos kiadások alakulása jövedelmi decilisenként
A földgázszolgáltatással kapcsolatos kiadások alakulása jövedelmi decilisenként
Fotó: Századvég

Annak, hogy a piaci árak bevezetése a legtehetősebbeket kevésbé sújtaná (a villamos energia esetében a növekmény a legnagyobb jövedelmű decilisben a harmadik legalacsonyabb lenne) az elsődleges oka, hogy a kategória tagjai energiahatékony berendezésekkel rendelkeznek és jellemzően kisebb létszámban laknak egy háztartásban, így energiafogyasztásuk is alacsonyabb más deciliseknél.

A piaci árak bevezetése jelentősen növelné a családok terheit

A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az együttélők száma, így a piaci árak bevezetésével járó áremelkedés leginkább a családokat sújtaná. Míg azokban a háztartásokban, ahol egyetlen fő lakik, a két energiahordozóra számított összesített kiadásnövekmény 31 ezer forint lett volna, azok a családok, ahol nyolc fő él együtt, több mint 77 ezer forinttal fizethettek volna többet októberben. Az áremelkedéssel utóbbi kategória energiaköltségeinek aránya az összesített kiadásaikból a jelenlegi 13 százalékról 37 százalékra növekedne.

A rezsicsökkentési program és azt biztosító hatósági árszabályozás tehát kiemelten fontos védőhálót jelent az alacsony jövedelmű és családos magyar háztartásoknak. A rögzített árak leépítésével háztartások százezrei válnának energiaszegénnyé, ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne.
 

Felhasznált adatok és alkalmazott módszer

A piaci árszabás alapján kalkulált tarifák meghatározásához az Eurostat által közölt 2021 első félévi lakossági villamosenergia- és földgázdíjak komponenseiből az „energiadíj” tételt a Hungarian Power Exchange és a CEEGEX Közép-Európai Gáz Tőzsde októberi átlagárai alapján korrigálta a Századvég. Fontos megjegyezni, hogy a tarifák adókomponensének mértékét nem módosították. Egy új árképzés bevezetésével – a termékdíjak növekedése miatt – az áfa mértéke is változhatna, azonban ezt nem vették figyelembe. A becsléshez a Magyar Nemzeti Bank adatainak átlaga alapján 359 forintos euróárfolyamot feltételeztek. A háztartások kiadásainak jövedelmi és együttélési bontását a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó elérhető, 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele alapján végezték.

Kapcsolódó írásaink