Márki-Zay rezsisarca baloldali receptre

A 2002-es választások előtt a Fidesz figyelmeztetett, hogy az MSZP nagymértékű gázáremelést tervez, a szocialista párt akkori miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter azonban tagadta ezt, Lendvai Ildikó pedig sajtótájékoztatón igyekezett cáfolni. Kijelentése szállóigévé vált: „Lassan mondom, hogy mindenki, még Orbán Viktor is értse: nem veszünk el senkitől semmit. Nem vezetünk be tandíjat, nem lesz fogyasztói gázáremelés.” A végeredmény magáért beszél: 2002 és 2010 között az MSZP–SZDSZ-kormány tizenötször emelte a gáz árát.

Az ismét kormányzásra készülő baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter nem is titkolja, hogy jelentős rezsinövelést hajtana végre, ha hatalomra kerülne. Sőt, a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal el is törölné azt az üzleti modellt, amely 2013-ban lehetővé tette a rezsicsökkentést, amelynek eredményeképpen három lépésben huszonöt százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. A modell megszüntetése éves szinten négyszázezer forinttal növelné meg a háztartások terheit.

Ahhoz, hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, érezni kell az energiaár-növekedést – vélekedett Márki-Zay Péter október 14-én a Gyurcsánynéval folytatott előválasztási álvitán. Márki-Zay szerint végül mindent az embereknek kell kifizetni, ha tetszik, ha nem. A magát jobboldalinak mondó politikus szerint, ha nem érvényesítenek mindent az árakban, az senkit nem ösztönöz az energiatakarékosságra. „Igenis, az árakon keresztül kell az embereket az energiatakarékosságra ösztönözni” – szögezte le. 

A hódmezővásárhelyi polgármester valójában csupán átvette mindazt, amiről Gyurcsány Ferenc már 2014-ben is beszélt. „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon” – magyarázta a bukott miniszterelnök.

A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés – idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője egy lapinterjúban. Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya huszonötről tizenöt százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya tizenötről hat százalékra zuhant.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta: a magyar háztartásokat a rezsicsökkentés védi, az áram árának harmadát, a gázénak negyedét fizetik a magyar háztartások. Havonta ez harminckétezer forint, évente négyszázezer forint megtakarítást jelent átlagosan. Ha a baloldalon múlna, a magyaroknak ki kellene fizetniük a teljes, Európában megszokott költséget. Gyurcsány Ferenc ugyanis hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, Márki-Zay Péter pedig ostobaságnak – idézte fel az államtitkár.