Belföld
Piaci rezsiárat fizettetne Márki-Zay Péter
A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint ostobaság a rezsicsökkentés, inkább az energiaár-robbanás költségét kéne rázúdítani a lakosságra
A baloldal láthatóan nincs kibékülve a rezsicsökkentéssel, holott az alapvetően megvédi a magyar embereket a nemzetközi piacok bizonytalanságaitól, és kiszámíthatóvá teszi az életüket. Ahogy már beszámoltunk róla, Márki-Zay Péter is megszüntetné a rezsicsökkentést, a baloldal miniszterelnök-jelöltje mindent a fogyasztókkal fizettetne meg.
A Greenpeace Magyarország Facebook-oldalán található egyik videóban a rezsicsökkentéssel kapcsolatban arról beszél: „az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni”. Érvelése szerint az árakon keresztül kellene ösztönözni a lakosságot az energiatakarékosságra. „Az energiavédelmi, -hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat” – fogalmazott a hódmezővásárhelyi politikus, aki hozzátette: „vagy ami nekem abszolút kivágta a biztosítékot, ingyen energiát akarunk adni valakinek. Onnantól kezdve nem lesz ösztönzés arra, hogy valaki energiatakarékos legyen.”
A baloldal üdvöskéje nem először agitált a rezsicsökkentés ellen, 2020 őszén a Gellért Szállóban beszélt elképzeléseiről: „Valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon akkor, ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tették az egész iparágakat. (…) Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra.”
Nem véletlenül beszél Márki-Zay Péter a megújuló energiákra történő áttérésről, az Európai Bizottság is ezt szajkózza, és – ahogy szakértők többször is elmondták – részben ezért szálltak el idén ősszel az energiaárak.
„Energiaár-robbanás van Európában” – emlékeztetett Dömötör Csaba államtitkár közösségi oldalára feltöltött videójában.
„A gáz ára negyvenöt euróról kilencven-száz euróra, az áram száztíz euróról kétszáz euróra nőtt a liberalizált európai energiapiacon.
A magyar háztartásokat a rezsicsökkentés védi, az áram árának harmadát, a gázénak negyedét fizetik a magyar háztartások. Havonta ez harminckétezer forint, évente négyszázezer forint. Ha a baloldalon múlna, a magyaroknak ki kellene fizetniük a teljes, Európában megszokott költséget. Gyurcsány Ferenc ugyanis hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, Márki-Zay Péter pedig ostobaságnak. Szerinte kevesebb vizet, áramot, gázt kellene használnia minden magyarnak.
A magyar kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt, amely mára meghozta eredményét. Most felélénkült a küzdelem, hiszen az Európai Bizottság árat emelne az áram és az üzemanyag esetében is azzal az indoklással, hogy a klímavédelmet kell folytatni, miközben brutális mértékben nő a gáz és a villany ára Európában. Ahogy egyre közelebb kerülünk a téli szezonhoz az európai földgázválság elkezdett globális válsággá erősödni, és már világszerte hatással van az energiaárakra. Az európai földgáztartalékok problémája így mára elkezdte az egekbe emelni nemcsak a gáz, de az olaj és a szén világpiaci árát is.
Orbán Viktor az üzemanyagárról
„Olyan árképzési rendszer van Magyarországon, amely magasabb benzin- és gázolajár esetén automatikusan csökkenti az adót. Ez be is következett áprilisban, és egy darabig az árak visszamentek, majd ismét megugrottak. Tehát azt nem tudjuk értelmezni és elfogadni, hogy az adó mértékének csökkenése tartós üzemanyagár-csökkenéshez vezetne. Átmenetileg igen, aztán megint megugrik, mert spekuláció van” – fejtette ki Orbán Viktor az Országgyűlés legutóbbi ülésén, amikor az azonnali kérdések és válaszok órájában a jobbikos Dudás Róbert azt követelte:
a kormány csökkentse drasztikusan az üzemanyagok jövedéki adóját, illetve fagyassza be az árat.
Utóbbival kapcsolatban a miniszterelnök közölte: nem véletlen, hogy az árbefagyasztást „máshol is legfeljebb időlegesen merik megtenni, mert ez egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk. De nem zárjuk ki ezt a lehetőséget, folyamatosan vizsgáljuk, hogyan alakulnak az árak” – tette hozzá Orbán.
Megjegyezte, „az Európai Unióban hétszáz–nyolcszáz forint körül van a benzin ára, tehát attól tartunk, hogy Magyarországon még további növekedés is előfordulhat, és előállhat az a helyzet, amikor egy radikális lépéssel a befagyasztás irányába kell haladni.” „Ha az árbefagyasztást túl korán lépjük meg – mert csak átmenetileg engedi meg az unió, hogy ilyet tegyünk –, majd egy hónap után az árbefagyasztást fel kell hagyni, de közben az árak felfelé mentek, akkor a befagyasztott árhoz képest akkora növekedés történik, hogy azt tényleg nem bírják el a családok” – magyarázta a kormányfő.
Rámutatott, „ez egy fontos ügy, de meg sem közelíti a rezsiköltségek szinten tartásáért folytatott küzdelmünket, mert az igazi nagy baj nem abból lesz, hogy az üzemanyagárak megnőnek, az igazi nagy bajt az jelentené a családok számára, ha a rezsiárak elszabadulnának, óriási csatákat vívunk Brüsszelben e tekintetben.”
(KCs)
Nem mindegy a magyaroknak az energia ára
A magyarok többsége nem támogatja Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter energiapolitikáját – derül ki a Századvég elemzéséből. Energiapolitikájuk közös pontja, hogy mindketten elutasítják a rezsicsökkentést eredményező hatósági árakat, és a kiszolgáltatottságot növelő piaci árazást támogatják, ami a rezsiszámlák nagymértékű megemelkedésével járna – írják. A Századvég közvélemény-kutatása rávilágít, hogy a válaszadók 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg hét százalékukat nem aggasztja a kérdés.
Kiemelték, a felmérés eredményei azt jelzik, hogy a téma komoly politikai relevanciával bír, és az is látható, hogy a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett. Hozzátették, ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve és megszüntetné a rezsicsökkentést. Emlékeztetnek, Márki-Zay Péter így nyilatkozott: „lehet rezsit csökkenteni: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”
(KK)